Magyar Művészetért Díj Kézdi Imolának

A Magyar Művészetért - Bubik István-díjat ítélte oda a díj kuratóriuma Kézdi Imolának, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésznőjének.
A Magyar Művészetért Díj az idén 25 éves, 1987 óta adományozzák művészeknek - eddig 320 alkotónak-előadónak - minden művészi ágban.

A Gubcsi Lajos vezette kuratórium közleménye szerint az idén Magyar Művészetért Díjban részesítették Dévényi Sándor építészt, Horváth Ádám operaénekest, Kósa Ferenc filmrendezőt, Mihály Gábor szobrászművészt, a Misztrál együttest és Rófusz Ferenc filmrendezőt.

Kézdi Imola színésznő Csíkszeredán született, 1999-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, 2002. szeptember 1. óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Művészetét 2010-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.Kezdi-Imola

Dévényi Sándor építészmérnök egyebek mellett a Kós Károly Egyesülés alapító tagja, az Aradi Vértanúk szobrai Alapítvány alapítója és vezetője, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes főiskolai tanára, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkája elismeréseként 1988-ban Ybl Miklós-díjat kapott Pécs történeti belvárosában végzett építészi tevékenységéért, 1999-ben Kossuth-díjban részesült.

Horváth Ádám zenei tanulmányait Grazban, a Zeneművészeti Egyetem magánének- és opera tanszakán végezte Claudia Rüggeberg osztályában, ahol 2003-ban opera tanszakon, majd 2007-ben dal és oratórium szakon szerzett mesterdiplomát. 1997-ben szerződött a San José-i Operához, 2000-től vendégszerepel Ausztriában, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. 2006-tól énekel a Magyar Állami Operaházban.

Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a Magyar Mozgókép Mestere 1963-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, az Objektív Stúdió egyik alapítója lett, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Első játékfilmje, a Tízezer nap a Cannes-i Filmfesztiválon 1967-ben a legjobb rendezés díját nyerte.

Mihály Gábor szobrász 1974-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, mesterei Mikus Sándor, Somogyi József voltak. 1975-1979 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1979-ben Munkácsy-díjat kapott, 1991-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság művészeti díját vehette át. Köztéri munkái a magyar történelem és az olimpiai gondolat megismertetését szolgálják. Mihály Gábor alkotta a többi között Hidegkuti Nándornak, az Aranycsapat középcsatárának síremlékét.

Az 1997-ben alakult Misztrál együttes repertoárján magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Az együttes tagjai Heinczinger Miklós, Hoppál Mihály, Pusztai Gábor, Tóbisz Tinelli Tamás és Török Máté.

Rófusz Ferenc animációs és rajzfilmrendező 1968-73-ig a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátor, 1973-tól önálló rendező. 1981-ben A légy című animációs filmjéért Oscar-díjat vehetett át, Magyarországon 1982-ben Balázs Béla-díjat, 2006-ban produceri díjat, 2011-ben Kossuth-díjat kapott. 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

A Magyar Művészetért Díjakat gálaműsor keretében adják majd át a kitüntetetteknek.
A Magyar Művészetért díj kuratóriumának tagjai 2012-től: Gubcsi Lajos – elnök, Györfi Sándor, Káel Csaba, Kaiser Ottó, Kobzos Kiss Tamás, Kő Pál, Marjay Gyula.

Kimaradt?