Igényes, szemet gyönyörködtető és hiánypótló az a kötet, amely Torockó és Torockószentgyörgy képzőművészetre gyakorolt hatását szemlélteti a 19.század elejétől napjainkig.

Az Exit kiadó gondozásában megjelent, A Székelykő alatt című kis könyv egy szerzőpáros, Murádin Katalin és Murádin Jenő munkája.

A Székelykő alatt meghúzódó két bányásztelepülés számos alkotót megihletett - mondta Tibori Szabó Zoltán újságíró, publicista a kötet kolozsvári bemutatóján, a Minerva Ház Cs. Gyimesi Éváról elnevezett termében. – Gondoljunk csak Jókai Egy az Isten című regényére. De a most kiadott kötet igazi meglepetés, mert képzőművészeti leltárt és átfogó tanulmányt közöl olyan alkotókról és műveikről, akik ezen az egyedülálló vidéken jártak, és műveikben hazavitték ennek emlékét.

Murádin Katalin emlékeztette a hallgatóságot, hogy Torockó a magyarországi Hollókővel közösen jó eséllyel pályázik az UNESCO Világörökség cím elnyerésére. „Ez a kötet újabb érveket és értékeket sorakoztat fel amellett, hogy Torockó rászolgál a világörökségi címre" – mondta a szerző.

Murádin Jenő a címválasztást indokolta meg: mivel mindkét település egyaránt szerepel a képzőművészek alkotásaiban, a legjobb megoldásnak A Székelykő alatt bizonyult – így nem bántódik meg sem Torockó, sem Torockószentgyörgy lakossága, mondták a szerzők, akik egyébként rövidesen a két szóban forgó faluban is bemutatják a könyvet.

A legkorábbi, 1810-ből származó kép kép egy bécsi festő, Fanz von Jaschke Vállasinges pártásleány című munkája.

De találunk a kötetben Szathmári Pap Károlytól, 1840-ből származó színezett kőlenyomatot is,

és egy igazi kuriózumot, Jókai Mór A Leánykakő című rajzát, amelyet az író ittjártakor készített, az Egy az Isten című regényét előkészítő tanulmányútja során. A Leánykakő ráadásul már csak Jókai rajzán létezik, mert a kis nyomtávú vasút építésekor felrobbantották – mondta Murádin Jenő.

A kötet tartalmazza Kós Károly ismert rajzát a torockói házról, amelyet az Erdély kövei című kötetében jelent meg először, valamint a könyvkiadáshoz, díszítéshez, iparművészetben mai napig használt torockói motívumok közül is néhányat.

Könczey Elemér, aki a kötet grafikai tervét kivitelezte, elmondta: ez a munka első perctől szívügye volt, mint minden, ami Torockóval kapcsolatos.

A szervezők meglepetéssel is kedveskedtek a szerzőknek és a közönségnek: több mint százéves torockói népviseletbe öltözve bemutatkozott egy „Székelykő alatt" nevelkedett fiatal lány, akinek a kötet címlapján látható ház tulajdonosa a szépapja volt.