Bocsárdi László Hamlet-értelmezését mutatják be vasárnap este a sepsiszentgyörgyi  Tamási Áron Színházban. A produkció a Tamási Áron Színház és a Gyulai Várszínház együttműködésében készült, és az elmúlt évad végén, Gyulán került először színpadra a Gyulai Várszínház jubileumi, 50. évadának keretében.

Az alkotók a Tamási Áron Színház nagyszínpadának méreteihez-sajátosságaihoz adaptálták az eredetileg szabadtéri színpadra tervezett produkciót, így különbözik a Gyulán már bemutattott szabadtéri változattól, új elemekkel gazdagodott, így új előadásnak számíthat, mondta Nagy B. Sándor a társulat irodalmi titkára.

Első ránézésre hatalmi harcokról, szerelemről, árulásról, bosszúról szól Shakespeare Hamletjének klasszikus története. Ám, mint minden sokrétegű és gazdag szöveg esetében, az egymásra épülő és egybecsengő motívumok itt is végtelen perspektívát adnak a cselekménynek: az apa-fiú kapcsolat, a megöröklés kérdése, az incesztus, a szerelem és barátság problematikája számtalan kis szálon fut végig a történeten és a szereplők sorsán.

A Bocsárdi László által rendezett Hamlet koncepció éppen ebben a több olvasatot, szempontot ötvöző komplexitásban látta a színrevitel kihívását. Abban, hogy minden szereplő a maga nézőpontjából olvassa a történet minden mozzanatát, és a maga számára kialakított értelmezés szerint tekint a világra. Világ-olvasatok, logika és szenvedély, tudatállapotok csapnak össze ebben az előadásban, amely tehát ezzel a kortárs gesztussal őrzi meg a darab motívum-gazdagságát. Álom-szerűnek, hipnotikusnak vagy őrületnek nevezhető az állapot, amibe a főhős kerül, amint megpróbálja a lehetetlent: kideríteni a valóság szerint valót.

A sepsiszentgyörgyi társulat előadása az értelmezés nagy kalandja, mely elsősorban a hamleti ráébredés és felelősségvállalás kérdéseit próbálja körüljárni. A színrevitel a Bocsárdi László előadásaira jellemző látomásosság, érzelmekkel teli megvalósítás és helyenként az ironikus távolságtartás kihívó és elgondolkodtató elegye.

Szereplők: Mátray László, Pálffy Tibor, Szakács László, D. Albu Annamária, Benedek Ágnes, Kolcsár József, Kónya-Ütő Bence, Nemes Levente, Nagy Alfréd / Derzsi Dezső, Diószegi Attila, Gajzágó Zsuzsa, Erdei Gábor. Az előadás elkészítésében a rendező munkatársai voltak: Sebestyén Rita Júlia (dramaturg), Bartha József (díszlettervező), Dobre Kóthay Judit (jelmeztervező), Kónya-Ütő Bence (zenei feldolgozások). Az előadás zenei világát a rendező J. S. Bach és Nik Bärtsch szerzeményei alapján állította össze.