November 30: András zárja a hegedűt
Több mint százezer férfi ünnepli ma névnapját a magyar nyelvterületeken. A legutóbbi, 2011-es felmérés szerint 101 423 András él csak Magyarország-szerte, ehhez hozzátevődik még az anyaországon kívül élő Andrások száma. Ezek alapján a huszonötödik leggyakoribb férfinév a magyarok körében.
Az András a görög Andreasz névből származó név. Jelentése: férfi, férfias. Bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Számos egyéb névnek az András az őse (Andorás, Bandó, Andos) ezek vagy becenevekből önállósultak, vagy egy régies alakjából maradtak meg. Rokon nevei az Endre illetve az Andor.
November 30-a Szent András napja, az advent kezdetére esik. Szeged környékén úgy mondták: “András zárja a hegedűt”, azaz András napjára a mulatságok véget értek. Ilyenkor, november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.
Honnan ered az András-kereszt kifejezés?
Szent András Betszaidában született. Kafarnaumban élt és halász volt. Előbb Keresztelő János tanítványa volt, majd később a Keresztelő irányítására (Jn 1,35-40) Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét, Pétert is. Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat. A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van két hal és öt kenyér. A hagyomány szerint az első pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, mint például az Alsó-Duna tájékán és Görögországban.
Kr.u. 60-ban november 30-án, Patrasz városában X-alakú keresztre feszítették (ez az András-kereszt), de még így is prédikált, tanúságot téve Krisztus iránti szeretetéről.
Csillagot köténybe, férfigatyát párna alá
A Wikipédia szerint az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Mezőségen a református lánynak ki kellett mennie az udvarra, és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába „öntenie”, hogy aztán megálmodja, ki lesz a vőlegénye.
András napkor a lányok kitették cipőjüket az ágy végéhez szemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták: Én cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én férjem."
András naphoz rengeteg praktika fűződik. Pl. Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi gatyáját, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje. A hatás fokozását itt még böjtöléssel igyekeztek elérni.
András estéjén éjfélkor a lányok kimentek az udvarra a disznóólhoz, annak oldalát vagy ajtaját megrugdosták, s közben figyelték, hányat röffen a disznó, mert ahányat röffen, annyi év múlva megy férjhez a lány.
A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján (december 4) a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.
A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, malacot. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját is.
What’s with Andy?
Az András név további 25 európai nyelvben található meg, ebből a germán nyelveknél többnyire Andreas-ként ismeretes, kivétel az angol Andrew vagy Andy és a svéd Anders; a szlávoknál pedig Andrej, Andrij, Andraž vagy Andrzej formában terjedt el. Az olaszok és az albánok az Andrea-t használják férfinévként. A legérdekesebb változata ennek a névnek a máltai Indri vagy a lengyel Jędrzej.
Mi az a Szent András törésvonal?
A Szent András-törésvonal Kaliforniában húzódik mintegy 1300 kilométer hosszan. Az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódó vetődés. Kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan a szárazföldön mintegy 1000 kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután San Francisco-tól északra a tenger alatt halad. A törésvonalat 1895-ben Andrew Larson, a Berkeley Egyetem professzora azonosította.
A törésvonal diszlokációs zóna, mindkét oldala – a csendes-óceáni lemez és az észak-amerikai lemez – folyamatosan mozog ellentétes irányban. Évente körülbelül 5 cm a relatív elmozdulás mértéke, de változó. Az 1906-os San Franciscó-i földrengés után 4,5 méterrel mozdult el. A törésrendszer három nagyobb egységre tagolódik, a déli, középső és északi szegmensekre. Ezek közül a középső rész kevésbé földrengésveszélyes, itt a lemezek csúszása egyenletes. Az északi szakaszon, a San Francisco-öböl körzetében a keleti oldalon több párhuzamos kísérő vető is kialakult a nyírófeszültségek hatására, és éppen a Golden Gate közelében csatlakozik a Szent Andráshoz egy másik nagy törésvonal, a Concord.
A törésvonal mintegy 30 millió éve alakult ki, amikor a csendes-óceáni- és az észak-amerikai lemezek közti térségben – egy-két mikrolemez közbezárásával – befejeződött a szubdukció, az egymásnak feszülő lemezek az alábukás és feltorlódás helyett vízszintesen eltérő mozgásba kezdtek.
Geológusok vizsgálják a törésvonal területét és megállapították, hogy az elkövetkező 30 évben 30% az esélye annak, hogy a Richter-skála szerinti 7,9 erősségű földrengés legyen. Legveszélyesebb terület a törésvonal déli végződésének 190 km-es körzete, ahol jelenleg 13 millió ember él. A Szent András-törésvonal mentén élő közel félmilliárd embert nap mint nap veszély fenyegeti, a földmozgások által.
Az utóbbi 1500 évben rengeteg olyan földrengést regisztráltak, amelynek erőssége megközelítette vagy felül is múlta a Richter-skála szerinti 7,5-et. Átlagosan 105 év, de legalább 62 és maximum 192 év telt el két földrengés között. Nevezetesebb rengés volt az 1906-os földrengés, amely talán a legismertebb – és legnagyobb károkat okozta – San Franciscóban. A város romokban hevert, a több napig tartó tűz felemésztette a házakat, több sérültet és halálos áldozatot követelt. Ezen kívül nevezetesebb rengés még az 1989-es Loma Prieta-i és az 1994-es, amely nagy károkat okozott Los Angelesben és egész Dél-Kaliforniában. (wikipédia)