A Láthatatlan Kollégium Egyesület, valamint a Bolyai Társaság közös szervezésében hétfőn tartják a Mellérendelő: Horváth Andorral a humántudományos gondolkodás határvidékein című beszélgetéssorozat negyedik állomását Kolozsváron.

A beszélgetésre Író az agorán – Albert Camus példája címmel november 25-én este 19 órától kerül sor a Tranzit Házban. Horváth Andor beszélgetőtársa Egyed Péter filozófus, a BBTE Történelem és Filozófia Karán működő Magyar Filozófiai Intézet munkatársa, az est moderátora Biró Annamária irodalomtörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa.

Az est főbb kérdésirányai: Mit fejez ki napjainkban a l’art pour l’art fogalma? Mennyire járja/nem járja át a kultúrát a politika? Honnan származik ez az igény, honnan eredeztethető a két fogalom összefüggése/elszakadása? Történelmileg hogyan jellemezhető politika és kultúra egymáshoz való viszonya? Hogyan hat a politika a kultúrára a gazdasági tényezőn keresztül? Szüksége van-e a politikának a kultúrára? Mi történik akkor, ha a politika a kultúra ellensége? Lehet-e a kultúra is ellensége a politikának?

Horváth Andor a Korunk tudományos-kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese, valamint a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Intézet (BBTE, BTK) tehetségkutató és tehetséggondozó háttérintézményeként működő Láthatatlan Kollégium alapító tagja és műhelyvezetője 1993 óta. Kollégiumi műhelyein, előadásain az antikvitás irodalmaival, a világ- és összehasonlító irodalom kérdésirányultságaival, valamint gyakorlatával ismerkednek hallgatói, oktatói tájékozódása azonban kivezetés is az irodalmiság szűken definiált határai közül. Aktív közéleti, műfordítói, szerkesztői szerepvállalásaival az alkalmazott irodalomtudományos gondolkodás újabb és újabb alternatíváira mutat rá.

Beszélgetőtársai, illetve az estek moderátorai alkalomról alkalomra változnak. A humántudományos gondolkodás határvonalaira, hatósugaraira időről időre visszakérdező alkalmak a következő témák szerint szerveződnek: (1.) immunitás és intimitás a háború vonatkozásában, (2) radikalitás a kultúrában, (3.) két meghatározó romániai etnikum – románok és magyarok – önreprezentációi, egymáshoz való viszonya, történetírása a rendszerváltás óta, (4.) a kultúra depolitizálásának jogos vagy vitatható igénye, vagy: (5.) milyen mértékben adottak és/vagy alakíthatók az ember számára élete díszletei. Beszélgetőpartnerei médiaszakemberek, filozófusok, szociológusok és politológusok – világukhoz maguk is sokrétű tudományos érdeklődéssel forduló kutatók.