A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ elérkezett a Klasszikusok nevű évadzáró táborához, amellyel a januári Retrospektív Grafikai Műhely, a tavaszi tehetséggondozó tábor és a KorkéP alkotótábor után átfogták a képzőművész-társadalom mindegyik generációját és irányzatát. Október 13–26. között a Hargita Megye Tanácsa által fenntartott intézmény táborában 16 romániai és magyarországi művész alkot – akárcsak az elmúlt 39 évben. Ez a hetedszerre megrendezett Klasszikusok tábora az intézménynek, amelybe a Zöld Lajos újságíró és két képzőművész – Gaál András és Márton Árpád – által harminckilenc éve Szárhegyen alapított és már 1989 előtt is európai hírnévre szert tett művésztelep régi alkotótársai közül hívják meg a művészeket.

A tábor ideje alatt, közösségben alkotva, a szárhegyi táj és környezet hatására született munkákból hagyományos módon kiállítás nyílt október 23-án a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Schola Alkotóközpontjában. A kiállítást Gaál András képzőművész, Kassay L. Péter, az alkotóközpont igazgatója, valamint Barti Tihamér megyei tanácsos nyitották meg.

Barti Tihamér az alkotóközpont művésztelepeinek érdekes folyamatáról beszélt, hiszen tavasszal a Tehetséggondozó táborban a fiatalok nyitják a sort, őket követik nyáron a középkorú vezető művészek a KorkéP táborban, míg őszre a Klasszikusok térnek vissza lassan 40 éve Szárhegyre. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy reméli, minél több ilyen táborzáró kiállításon vehet még részt.

Gaál András képzőművész a Bethlen Gábor Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulójára való megemlékezéssel kezdte beszédét, és bemutatta Petrovits István Bethlen Gábor-domborművét is, amit e jeles alkalomból adományozott Szárhegynek a művész. Ezt követően az elmúlt közel 40 év alkotótáborairól beszélt: 1974. augusztus 1-jén kezdődött az első Szárhegyen, akkor egy hónapig tartott. A szobrászok még vésővel és kalapáccsal készítették akár több alkalommal is szobraikat. Volt olyan művész, aki négy nyáron volt itt egy-egy hónapig, amíg elkészítette alkotását. A kolostor pincéjében kisebb kovácsműhelyt kellett kialakítani a művészek szerszámainak élezésére. Az első 10 év táboraiban készültek el azok a nagyobb szobrok, amelyek a szoborparkot most is díszítik.

Az idei táborban 4-5 művész is volt, akik már az első táborban is részt vettek, de sokan a 70-es évektől látogatják.

„Szárhegy, a szárhegyi művésztelep most már egy fogalom. A művésztelep híressé tette a falut, és a falu híressé tett minket” – fogalmazott a képzőművész. Végül megköszönte Hargita Megye Tanácsának és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak, hogy ilyen családias környezetet biztosított a tábornak.

Kassay L. Péter, az intézmény igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsa, az intézmény minden tagja és a művésztársadalom arra törekszik, hogy ez a „szárhegyi csoda” megmaradhasson, majd felolvasta Zöld Lajos üzenetét.