Felavatták szerdán a kolozsvári kétágú templom udvarán Bethlen Gábor szobrát. Az ünnepséget követően az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár Bethlen Gábor oklevelei című kiállítását is megnyitották.

Hazai és magyarországi elöljárók, egyházi személyiségek jelenlétében leplezték le a Bethlen Gábor fejedelemmé avatásának 400. évfordulójára állított egészalakos bronzszobrot, amelyet Péterfy László székelyföldi származású szobrász alkotott meg. Adorjáni László lelkész elmondta, a járókelők ezentúl olyan államférfi szobrára tekinthetnek, aki Bibliáját sokat olvasó, ahhoz igazodni próbáló, és hitét nem szégyenlő ember volt.

Kató Béla erdélyi református püspök arról beszélt, Bethlen uralkodásához nem sok reményt fűztek, de ő tudatában volt annak, hogy a fejedelemségre Isten hívta el, így sokszor vívódna, bizonytalankodva élte meg választott tisztségét. A püspök úgy fogalmazott, arra kérik Bethlent, fél szemével a templom háta mögé is nézzen, őrizze azt a területet – utalva ezzel azokra az építkezésekre, amelyek ellen az egyház hónapok óta küzd.

Böjte Csaba Jézus és Bethlen Gábor között húzott párhuzamában arról szólt, hogy mindketten töretlenül járták a maguk útját, nem torpantak meg a nehézségek láttán. "A párbeszédnek élő ereje van" – hívta fel a figyelmet a fejedelem egy másik fontos tulajdonságára, amellyel szerinte ma is érdemes élnünk.

Balog Zoltán, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője elmondta, Bethlen Gábor üzenete számunkra ma az, hogy mégis lehet. Teljes élete azt üzeni, ahogy számos tudósé, művészé, egyházi vezetőé is, hogy mégis ki lehet és ki érdemes küzdeni a szabadságot, megalapítani az iskolákat, fejleszteni a gazdaságot, áldozni a kultúráért.

„Bethlen Gábor minden tényezővel számolva, de annál elszántabban tette meg lépéseit, igaz, eszközeiben nem a mindennapi erkölcsi normái szerint válogatott, de a fejedelem népe iránti elkötelezettsége szerint” –  mondta Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, aki szerint abban a korszakban csak így válhatott sikeres politikussá, az akkori Európában kiemelkedő államférfivá.

Horváth Anna kolozsvári alpolgármester-asszony elmondta, ha bármikor arra kérnék fel, hogy egy erdélyi politikatudományi intézet elnevezésére tegyen javaslatot, széles palettáról választhatna ugyan, de mégis Bethlen Gábor nevét választhatná.

Gergely Balázs Kató Béla püspök gondolatait folytatva a templom mögötti építkezésre hívta fel az egybegyűltek figyelmét, arról beszélve, ahogy az érmének két oldala van, úgy a templomnak is egyik oldalán egy nagy személyiség szobrát adjuk át, másik oldalán azonban építkeznek úgymond, de valójában rombolnak.

Az avatóünnepséget követően a Bethlen Gábor okleveleiből válogatott kiállítást tekinthették meg az egybegyűltek a templom karzatán. Megvizsgálhatták az erdélyi református lelkipásztorok utódait nemesi rangra emelő iratot, a fejedelem saját kezű levelét, illetve több adomány- és nemeslevelet. Ezeket október 26-án, szombaton a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházművészeti Múzeumban ismét meg lehet tekinteni.