Verespatak még nem lehet a világörökség része
Verespataknak most nincs esélye a világörökség részévé válnia, erre legfeljebb hét-tíz év múlva lesz remény, ha addig folytatódik a római kori tárnák és a középkori épületek helyreállítása - vélekedett Daniel Barbu kulturális miniszter, aki kedden a parlament UNESCO-bizottságának több tagjával együtt felkereste a Fehér megyei községet, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) aranybánya megnyitását tervezi.
A parlamenti küldöttségnek tagja volt Antal István RMDSZ-es képviselő is. A politikus a maszol.ro-nak elmondta, meglátogatták a több ezer éves aranybánya látogatható föld alatti járatait, majd konzultáltak a helyi és megyei vezetőkkel, az RMGC képviselőivel. Közben az utcán több száz környékbeli lakos bányászruhában és lámpásokkal a bányaprojekt mellett demonstrált.
Tömbházak a község közepén
"Ha folytatódni fog (az RMGC által elkezdett és megígért) helyreállítás és valóban lesz 30 kilométernyi római kori, középkori és Mária Terézia korabeli konzervált bányajárat, 120 helyreállított épület, ha a település arculata megújul, akkor 7-10 év múlva valóban jó eséllyel kérhetjük a felvételt az UNESCO várakozó listájára. Ahogy ma néz ki ez a hely, semmi esély rá" - összegezte verespataki látogatása tapasztalatait sajtóértekezletén Daniel Barbu.
Antal István kérdésünkre elmondta: Verespatak már csak azért sem kerülhet fel az UNESCO-listára, mert a településre rányomta a bélyegét a kommunista korszak. „A térség nem maradt érintetlen. Például tömbház épült a község központjában. Így nem lehet egyedinek nyilvánítani” – magyarázta Antal, akinek tájékoztatása szerint Daniel Barbu álláspontját alátámasztotta a helyszínre látogató két akadémikus, Alexandru Vulpe és Răzvan Theodorescu is.
Mint ismert, 2010-ben – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök miniszteri mandátuma idejében – több civil szervezet kezdeményezte, hogy a kulturális tárca terjessze fel az erdélyi települést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Az „ellenzékkel” nem találkoztak
A térség ledózerolását ellenző Alburnus Maior egyesület és az UNESCO-védelmet kezdeményező műépítészeti és örökségvédelmi szervezetek elutasították, hogy a "konzultáció" részeként az RMGC épületében találkozzanak a miniszterrel, akit részrehajlással vádoltak.
Ezzel kapcsolatban Antal István elmondta: a parlamenti delegáció tagjai kedden többször is egyeztetettek találkozót az Alburnus Maior képviselőivel. „Én hamarabb eljöttem Verespatakról, de ha jól tudom, a látogatás szervezői is tehettek arról, hogy nem jött össze a találkozó a beruházás ellenzőivel. Gondoskodhattak volna olyan helyszínről, ahol leülhetünk tárgyalni velük” – mondta a képviselő.
Ősszel szavaznak a beruházásról
Mint ismert, kormány most egy új szerződéstervezetről tárgyal a kanadai befektetővel, amelynek értelmében nőne a román állam és a helyi önkormányzatok részesedése a haszonból, a bányanyitásról szóló döntés felelősségét azonban a Ponta-kabinet a parlamentre hárítaná.
A stratégiai beruházásokról szóló törvényről az ősszel kezdődő ülésszakban szavazna a parlament. Antal István lapunknak nem tudta megelőlegezni, hogyan viszonyulnak majd az RMDSZ-frakciók a jogszabályhoz. „Erről majd frakciók szintjén egyeztetünk a szavazás előtt. Előtte pedig szívesen meghallgatjuk a beruházás ellenzőinek véleményét is” – mondta a maszol.ro-nak a képviselő.
A politikus úgy fogalmazott: az RMDSZ most sokkal könnyebb helyzetben van, mint néhány évvel ezelőtt. „A kormánypártoknak 70 százalékos többségük van. Az ő kezükben van a döntés” – magyarázta.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.