Egy egyezménytervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében kezdődik el a verespataki arany kitermelése, amelyről a kormány a beruházásban érdekelt kanadai Gabriel Resources vállalattal tárgyal - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.

A tervezet szerint a kormány a verespataki aranybánya megnyitásában érdekelt Gabriel Resources-zal és annak leányvállalatával, a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalattal kötné meg a megállapodást. Dan Sova, infrastrukturális beruházásokért felelős román miniszter hétfőn elmondta, hogy a tárgyalások még nem értek véget.

Az egyezménytervezet szövege szerint a román állam részesedése a beruházásban 19 százalékról 25 százalékra nő, a kitermelés után a román államot megillető bányajáradék 4 százalékról 6 százalékra emelkedik.

A dokumentum az aranybánya megnyitásának az ütemtervét is tartalmazza. Eszerint a beruházó a jövő évben megkapná a kitermelés által érintett területen lévő valamennyi ingatlan használati jogát, beleértve az erdőket és a mezőgazdasági területeket, és ugyanebben az évben az építkezési engedélyt is. A kitermeléshez szükséges infrastruktúra megépítése két évig tart, így a kitermelés legkésőbb 2016 őszén kezdődik - írta a Mediafax.

A felek becslése szerint a beruházás nyomán a román állami költségvetés, valamint a helyi önkormányzati büdzsék bevétele összesen 2,3 milliárd dollárral nő, a beruházás teljes haszna a román állam számára eléri az 5,2 milliárd dollárt - írják a dokumentumban.

A beruházó egyebek között vállalja, hogy a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó kormányhatározat közzététele után négy hónappal részletes tervet mutat be a kisebbségi részvényesnek, vagyis a román államnak a beruházás finanszírozási forrásairól. Vállalják azt is, hogy a gyár építése idején átlagban 2300 munkahelyet tart fenn az RMGC, a kitermelés idején 900-at. A beruházó vállalja, hogy legkevesebb 100 millió dollárt fordít örökségvédelemre.

A környezetvédelem területén a beruházó vállalja, hogy a kitermelés elkezdése után megszünteti az egykori román állami bányavállalat által okozott szennyezést, illetve 25 millió dollár értékű garanciális környezetvédelmi alapot létesít. Az egyezménytervezet szerint a majdani zagytározóba ömlő ipari szennyvíz ciánkoncentrációja maximum 7 ppm (milliomodrész) lesz.

A beruházó becslése szerint Verespatakon és környékén 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben, amelyet ciántechnológia alkalmazásával hoznának felszínre. A ciántechnológia miatt Romániában és Magyarországon sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.