banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

A mozi és a város – a kolozsvári Művész (Arta) több mint száz éves története

A kolozsvári Művész (Arta) mozi jelenleg Románia legrégebbi, eredeti rendeltetése szerint működő filmszínháza. Szinte a filmművészet születésével egy időben nyílt meg, majd háborúkat, politikai változásokat és kultúrharcokat túlélve, többször nevet váltva még mindig része a város életének. Története nem csak egy épületé: az elmúlt évszázadot is tükrözi, amelyben a város és a film története, valamint az emlékezet személyes, szubjektív rétegei ötvöződnek.

A Lumière fivérek híres 1895-ös párizsi vetítése után néhány évvel, 1899-ben szervezték Kolozsváron az első filmvetítéseket. Akárcsak más európai városokban, eleinte itt is alkalmi helyszíneket rendeztek be erre a célra, majd 1906. április 6-án nyílt meg Kolozsvár Első Villanyszínháza (később Appollo) a Mezei hotel éttermében az akkori Wesselényi Miklós utcában (ma: Ferdinand király utca, 17. szám). Ezt követően több állandó mozi nyílt, és a filmszínház helyet kapott a modernizálódó, iparosodó város ekkoriban épülő bérházainak földszintjén is. Az első ilyen típusú teret az Uránia-palotában hozták létre 1910-ben, a Ferenc József (ma: Horea út, 4. szám) alatt, összesen 560 férőhellyel. 1913. október 30-án pedig megnyílt a 400 férőhelyes Egyetem-mozgó az Egyetem utca 3. szám alatti Sebestyén-palotában.

A kívül historizáló, belül szecessziós hatást mutató bérház, a Sebestyén-palota a belváros korszerűsítésének jegyében épült. A 19. század végéig Kolozsvár főterén kisebb, reneszánsz kori épületek álltak, és hogy jobban kihasználják a központi fekvésű telkeket, az 1890-es évek elején lebontották az Egyetem utcán a Mátyás király (ma: Fő / Egyesülés) tér és a Király (ma: I. C. Brătianu) utca között húzódó épületsort, helyébe új épületet húztak fel. 1910-ben már ezt az új épületet sem ítélték elég korszerűnek. A város jelentős építkezési vállalkozója, számos intézményépület kivitelezője, Sebestyén Dávid (1855–1930) kezdeményezte, hogy a Takarékpénztár és Hitelbank RT tulajdonában lévő telek új funkciót kapjon. A telek két részre oszlott és gazdát cserélt: a Fő tér felőli részére az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, az Egyetem utcára néző részére pedig Sebestyén Dávid bérháza épült fel Kármán Aladár és Ullman Gyula budapesti építészek tervei alapján.

Az új mozi fogadtatása

Az Egyetem-mozgó megnyitása előtt két nappal lelkes beharangozók jelentek meg a helyi sajtóban. „A magyar nagyvárosok, vagy legalább a főváros, haladni próbálnak a nyugati nagyvárosokkal, mert a nagyvárosi ember életmódjában már nélkülözhetetlen szórakozási szükségletként szerepel a mozi. Nyugati modern mintára épült a kolozsvári új mozi. Az egyetem utcai építkezés uj nagy bérpalotájának sarkán megkapó szépségében bontakozik ki az Egyetem-mozgó színház” – írta az Újság. A cikkből kiderül, hogy a mozi igazgatója, a kolozsvári Nemzeti Színház korábbi sikeres színésze, Tompa Kálmán (1861–1939) németországi tanulmányúton látogatta a legelőkelőbb német mozikat. (Újság, 1913. október 28.) Olvasd tovább a Filmtetten!

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?