Jókor, jót, jó helyen – összegezhetnénk Benedek Levente tervezőgrafikus, képzőművész a járvány miatt elrendelt szükségállapot és kijárási tilalom alatt született alkotásait. A humoros, ironikus és önironikus, mémszerű plakátok némelyike egészen szép karriert futott be a közösségi médiában: a művész frappánsan reagált az éppen legaktuálisabb hatósági járványintézkedésre vagy a legelterjedtebb összeesküvés-elméletre, a többnyire négyfal közé szorult mindennapokban pedig sokakban derűt keltettek az újabbnál újabb, Facebookon is megosztott plakátok. Azonban – mint Benedek Leventétől megtudtuk –, a görbetükör-állítást nem mindenki viseli jól, kritikák is érték. A CAPSLOCKDOWN című kiállítást Kolozsváron, a Planetariumban nyitották meg kedden, körülbelül egy hónapig látogatható lesz. 

Otthoni kenyérsütés, home office-ba kényszerülés, a lakhely elhagyásához szükséges egyéni felelősségvállalási nyilatkozat körüli káosz, vécépapír- és élesztőhiány a boltokban – csak néhány azok közül az élmények közül, amelyek mindannyiunkat így vagy úgy érintettek az elmúlt hónapokban, miután a koronavírus-járvány Romániában is felütötte a fejét, és jöttek az újabbnál újabb hatósági intézkedések. Ezeket fogalmazza meg vizuálisan „karanténban” készült plakátgyűjteményében Benedek Levente tervezőgrafikus, képzőművész.

Mint a Maszolnak elmondta, az indíttatás onnan jött, hogy érezte: kondícióban kell tartsa magát egy körülbelül nyolchónapos szünet után, ami idő alatt nem volt munkája, másrészt pedig „vizuálisan meg akartam fogalmazni azt, hogy hogyan is érzem magam, hol tartok”, mesélte. A legelső alkotásai az anyagi helyzetéről szóltak, ezek nem részei a kiállításnak. Rövid idő után azonban gyakorlatilag megrendelésre, egy nagyobb művészeti projekt keretében alkotott plakátokat, ezek már a járványhelyzet személyes és kollektív élményeire reflektáltak.

Vírusnapló

Megtudtuk, Benedek Leventét a kolozsvári White Cuib galériától keresték meg – George Roșu, Alina Andrei és Dan Perjovschi –, hogy csatlakozzon a Vírusnapló („Jurnal de virus”) online kiállításhoz. Számos romániai művész fejezte ki ennek keretében benyomásait a rendkívüli helyzetről, mint a székelyudvarhelyi születésű tervezőgrafikus mesélte, szabadon alkothattak, nem válogattak a beérkező munkák közül. A projekt termését a galéria Facebook-oldalán lehet megnézni. 

Kezdetben heti egy-két plakátot adott ki Benedek Levente a kezéből, majd napi egyet, de sokáig ezt a tempót nem tudta tartani. „Viszont megmaradt azóta a szokásom, hogy plakátokat készítek, nem járványtémában, hanem más, aktuális témáról ha valami eszembe jut és van rá időm, megpróbálom lerajzolni” – fogalmazott. 

Körülbelül két és fél hónap alatt úgy 40 plakát készült, ebből húsz megtekinthető a kolozsvári kiállításon. Mint Benedek Levente megosztotta, napi elfoglaltságot, rutint biztosított a járványban számára a plakáttervezés, aki ráadásul egyébként már jóval a pandémia előtt „karanténba” kényszerült egy műtét miatt. 

Nem kell véresen komolyan venni

A plakátművészet és a mémek közötti határzónán vannak értelmezése szerint ezek az alkotások, amit nem kell olyan véresen komolyan venni, „egy film- vagy színházi plakát azért számomra ennél magasabb szinten van”, fűzte hozzá. „Ezek inkább ilyen gag-ek, egyszeri ötletek, amiket vizuálisan meg lehet fogalmazni”, mondta. 

Az egyik legnépszerűbb, legtöbb megosztást elérő alkotása úgy terjedt felhasználóról felhasználóra, hogy a lánc végén lévő személynek már fogalma sem volt az eredeti alkotóról, de ezt Benedek Levente nem vette zokon. Egyrészt úgy látja, az ő hibája, hogy nem írta rá a nevét, másrészt nincs ebben semmi meglepő, erről szól az internetes népművészet. A szóban forgó plakáton egyébként ismert hazai fesztiválokat keresztelt át annak tükrében, ha a járvány miatt elmaradnak. 

„Mindig van egy-két ember, aki támadásnak véli”

Benedek Levente a kapott reakciókból úgy érezte, a csipkelődést, ironizálást nem mindenki tolerálja. „Mindig van egy réteg, egy-két ember, aki ezt támadásnak véli, és ebben az új, nagyon érzékeny politikailag korrekt világban nagyon könnyen beleszalad az ember ilyesmibe” – fogalmazott. Példának hozta a „Flatten the Curve” plakátját, amelyben nem a kövér emberekkel szándékozott gúnyolódni, hanem saját tapasztalatra reflektált, mégis volt, aki sértve érezte magát. „Csúszós pálya” ez a terület, a paródia, karikatúra, mém világa, értékelt. 

Az egyébként a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt grafikusa és a Piatra Neamț-i Ifjúsági Színház jelenlegi alkalmazottja termékeny pár évet lát maga előtt: újra ecsethez nyúlt, aktív képzőművészként alkotna és állítana ki, két-három évre biztos tervei vannak, osztotta meg.