Nyitás: inkább szabadtéren maradnak az előadások, amíg az időjárás engedi
Szeptember elsejétől félházzal újranyithatnak a színházak, koncerttermek és mozik Romániában. Van, ahol ez 450 nézőt, van, ahol mindössze 20-at jelent, és a bevételkiesés is változó mértékben befolyásolja majd a további működést. A szabadtérre beütemezett előadásokat legtöbben még nem viszik be, hiszen sok esetben így több nézőt fogadhatnak, illetve egyelőre kérdéses, hogy hogyan teszik járványbiztossá a beltereket. Erdélyi kulturális intézmények vezetőit kérdeztük.
Mint írtuk, az előadótermek és a mozik az olyan településeken nyithatnak meg, ahol két hétre visszamenőleg nem volt 1,5-nél magasabb az 1000 főre eső koronavírus-fertőzöttek száma. A nézőtér kapacitásának azonban csak a felét lehet kihasználni, és egy térben nem lehet több 500 főnél, szögezi le a Hivatalos Közlönyben kedden megjelent szabályzat. A megyei katasztrófavédelmi bizottságok ugyanakkor mindenhol dönthetnek a kulturális intézmények bezárásáról vagy újranyitásáról a járvány terjedésének függvényében, így nehéz előre tervezni.
A részletes szabályzat nagyrészt olyan előírásokat tartalmaz, amelyek a torlódás elkerülésére vonatkoznak, így például az előadótermekbe az előadás kezdete előtt már egy órával el kell kezdeni beengedni a közönséget. A kötelező maszkviselés és lázmérés mellett azt is előírják, hogy a színpad és a nézők között legalább 3 méter távolságnak kell lennie, és a nézőteret úgy kell berendezni, hogy az 1,5 m távolság, illetve egy-egy üres szék biztosított legyen a nézők között.
Ahogy azt a kulturális miniszter már kedden említette, a 12 év alattiakat nem szükséges elválasztani felnőtt kísérőjüktől, de egy felnőtt nem kísérhet többet két kiskorúnál. Továbbá a szabályzat szerint a zárt terekben csak olyan korszerű légkondicionáló berendezés használata megengedett, amely nem szórja szét a részecskéket a légtérben.
A filmforgalmazókon csattan, ha takaréklángon működnek a mozik
Sepsiszentgyörgyön a következő két hétben folytatják a nyáron elkezdett szabadtéri filmvetítés-sorozatot, és szeptember 15-e környékén tervezik megnyitni a Művész Mozit, mondta el a Maszol érdeklődésére Lázár-Prezsmer Endre. Az önkormányzati filmszínház programfelelőse szerint egyelőre „papíron” van lehetőség megnyitni a mozikat, ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon, egyrészt tisztázni kell a szabályokat, másrészt a filmforgalmazóknak is el kell kezdeniük megjelentetni az új alkotásokat.
Lázár-Prezsmer Endre szerint a következő napokban a helyi járványügyi bizottság megnézi a Művész Mozi termeit, és javaslatokat fogalmaz meg az újraindítás szabályairól. Az egyik változat az lehet, hogy a nézők minden második széket foglalhatják el, illetve azok, akik párban érkeznek, ülhetnek egymás mellé, és a következők egy széket üresen kell hagyjanak. A másik – a mozik számára nehezebb változat –, hogy a nézők között 1-2 méternyi távolságot kell biztosítani, ez viszont azt jelentené, hogy Sepsiszentgyörgyön kevesebb mint 20 személyt lehetne a terembe engedni, magyarázta a programfelelős.Hozzátette: a következő két hétben egyeztetnek a járványügyi szakemberekkel, és tapasztalatot gyűjtenek a többi mozi gyakorlatából is. Az indulást ugyanakkor az is hátráltatja, hogy a koronavírus-járvány padlóra küldte a filmipart: mivel a mozik zárva voltak, a forgalmazók eltolták az új filmek bemutatóját. A szabályok enyhítését követően várhatóan elkezdenek ébredezni, és a következő időszakban megjelennek az új alkotások, amiket be lehet mutatni a mozikban, mondta Lázár-Prezsmer Endre.
Érdeklődésünkre kifejtette: a mozijegyek árán várhatóan nem változtatnak, és a filmforgalmazókkal érvényben lévő szerződések alapján folytatják a tevékenységet. A mozik az eladott jegyek egy bizonyos százalékát kell kifizessék a filmforgalmazóknak, ám azoknak a jegyek árába nincs beleszólásuk, így gyakorlatilag a forgalmazókon csattan az, hogy takaréklángon tudnak működni a mozik. Ha ugyanis eddig egy teltházas sepsiszentgyörgyi filmbemutatón 70-80 ember vett részt, most már legalább két vetítésre lesz szükség, hogy ugyanennyi ember megnézze az alkotást.
Emellett a vetítések száma is csökken, hiszen tilos légkondicionálót működtetni a mozitermekben, ezért két vetítés között hosszabb szellőztetéssel kell hűteni a termeket, illetve fertőtleníteni azokat, magyarázta Lázár-Prezsmer Endre.
20-25 nézőnek is játszik a Yorick Stúdió
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió mindenképp szeretne játszani, még ha csak 20-25 néző is ülhet be egy előadásra az érvényben lévő szabályok szerint, szögezte le Sebestyén Aba, a független, pályázati támogatásokból gazdálkodó társulat igazgatója. A Yorick idén 15 éves lesz, így valamilyen formában mindenképp meg szeretnék oldani ennek a megünneplését is, tette hozzá.
A Yorick Stúdió Elise Wilk Eltűntek, valamint Kincses Réka Borderline című előadásait tervezi játszani, de régebbi előadások felújítása, illetve néhány vendégelőadás meghívása is felmerült. A Kór-Társak zenekar, amelynek Sebestyén Aba az énekese, újabb szabadtéri koncert ad, valamint tematikus szakmai workshopok tartása is szándékukban áll a 15 éves évforduló kapcsán, tudtuk meg.
„Természetesen a járvány miatt az eredeti elképzelésekhez képest nagyon korlátozottak a lehetőségek, de próbáljuk a maximumot kihozni mindenből” – jegyezte meg a társulat vezetője.
Nem mondanak le az Interferenciák fesztiválról Kolozsváron
A magyar dráma napján, szeptember 21-én tartaná az induló évad első beltéri előadását a Kolozsvári Állami Magyar Színház, tudtuk meg Tompa Gábor igazgatótól. Ez Visky András Pornó – Feleségem története című darabjának új stúdióelőadása lesz Árkosi Árpád rendezésében, amit Gyulán és Kisvárdán már sikerrel játszottak, és szeptember 16-án Kolozsváron szabadtéren is bemutatják. Előtte maradnak a szabadtéri stúdióelőadások a Szamos-parti udvaron, kiegészülve A vágy villamosával (r. Tom Dugdale).
A szeptember elsején életbe lépett enyhítés „kis lépést jelent a normalitás visszaállítása felé”, értékelt az igazgató. Mint mondta, a félház, amit a jelenlegi szabályozás lehetővé tesz, a nagyteremben 400-450, a stúdióban 40-45 nézőt jelent, így szeptemberben nem mondanak le a szabadtéri előadásokról, hiszen az ide alkalmazott stúdióelőadásokra több nézőt, 60 főt fogadhatnak.
Októberben legalább háromszor játszanák a Hegedűs a háztetőnt (r. Béres László), ami az elmúlt évad sikerdarabjának számít, hiszen hat előadásra el voltak adva rá a jegyek. „Egy teltházas Hegedűs a háztetőn megközelítőleg 60-65 ezer lejt jelent, tehát ebben az esetben a félház 30-32 ezer lejes kiesés, de ha nincs előadás, az nagyobb kiesés” – magyarázta Tompa Gábor. Októberben emellett játsszák a Ványa bácsit és a Nórát, amellyel abban a hónapban két vajdasági fesztiválon, Kragujevácon és Szabadkán is fellép a társulat. „Októberig még annyi minden történhet… persze tervezni kell és tervezünk is, nem szabad a bizonytalanság rabjául esni. Mi a maximumot szeretnénk tervezni” – tette hozzá az igazgató.A színház egyébként kapott támogatást a november 19. és 29. közötti tíz napra tervezett Interferenciák fesztiválra, de szeptember második felében dől el, hogy milyen formában szervezik meg. Jelenleg „teljes bizonytalanság lengi körül” – fogalmazott az igazgató. „Noha most úgy látszik, hogy 400-450 embert le tudunk ültetni a nagyteremben, ami egy jelentős nézőszám, nem lehet tudni, hogy milyen előírások lesznek érvényben a külföldről érkező társulatok esetében. Ki kell dolgoznunk egy B-tervet, ami lehet, hogy egy élő és egy online fesztivál kombinációja lesz. Nem szeretnénk teljes mértékben online tartani, de mivel ez egy nemzetközi fesztivál, a nevében is benne van az, hogy különböző országokból, különböző kontinensekről érkeznének ide előadások, az sem volna jó, ha csak belföldi előadásokkal helyettesítenénk a külföldieket” – mondta a társulatvezető. Azt is elárulta, hogy az Interferenciák részeként emlékeznének meg az Európai Színházi Unió alakulásának 30. évfordulójáról is, konferenciával és a három évtized fontos előadásainak levetítésével, valamint egy ünnepi kiadvánnyal.
Tompa Gábor leszögezte, ebben a naptári évben nem emelnek a jegyárakon, esetleg egy szintre hozzák az eddig különböző árú stúdióelőadásokat. Az, hogy januártól mi történik, attól is függ, hogy milyen bevételi tervet szab a színházra fenntartója, a kulturális minisztérium. „Az idén több mint egymillió lejes bevételi tervünk volt, amit nyilván nem tudtunk teljesíteni, csak akkor tudtuk volna, ha nem kellett volna három produkcióról lemondanunk, nem kellett volna pár hónapot halasztanunk az előadásokat, és az Interferenciák is az eredeti elképzelés szerint folytatódhatott volna. Tehát biztos, hogy módosítani kell. Ha a költségvetésünk nem lesz megfelelő jövőre, és nagy bevételi tervet rónak ránk, akkor kénytelenek leszünk valamennyit emelni” – részletezte.
Tompa Gábor elmondta, a nézők többsége visszaigényelte az elmaradt előadásokra váltott jegyek árát, aki pedig nem, az később érvényesítheti.
(Címlapfotó forrása: a Kolozsvári Állami Magyar Színház Facebook-oldala)