Kortárs „kakukktojásokra” bukkanhatunk Kolozsvár tudományos múzeumaiban

Négy kolozsvári tudományos múzeumban, a növénytaniban, az állattaniban, a néprajziban és a történelmiben rejtette el munkáit az Ecsetgyár alkotóközösségéhez tartozó húsz művész, a The Museum Affair (affair=affér, ügy, viszony) című „parazita” kiállítás decemberig látogatható. A játékos, vicces beavatkozások egyben a tudományos múzeumok klasszikus, passzív megközelítésmódját, illetve a hivatalos kultúrpolitikát kritizálják.

A megnyitón elhangzott, hogy az Ecsetgyár kezdeményezésére úgy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, mint az állami intézmények nyitottak voltak, belátták, hogy a közismert, megszokott kiállításoknak jót tesz a vérfrissítés, a Nyugat-Európában már bevett közreműködés a tudományos kutatók és a kortárs művészek között új látogatói réteg figyelmét hívhatja fel a gyűjteményekre.

A tudományos múzeumok „megszállása” ugyanakkor a tíz éves Ecsetgyár frappáns válasza arra a helyzetre, hogy az alkotóközösség a bérleti díjak emelkedése miatt már a város korábban perifériának számító részén sem engedhet meg magának székhelyet, és a következőkben saját kiállítótér nélkül működik tovább. Jelen akciójukkal még nyerhetnek is: a kortárs művészek neve, gondolkodásmódja eljuthat olyanokhoz is, akik korábban esetleg nem is hallottak az Ecsetgyárról.

Csütörtök délután a kurátorok, Mihai Iepure-Górski és Cristina Curcan, illetve az alkotók társaságában jártuk be a négy helyszínt, elsőként a botanikus kert múzeumát, amely épp erre a napra időzítette a felújítás utáni újranyitást. Itt található egyébként az egyetlen kültéri munka is.

A kurátorok szándékosan csak a helyszínen jelölték, hogy melyik múzeumban kinek a munkája látható, hogy a látogatók ne a nevek után válasszanak célpontot, hanem fedezzék fel az összes alkotást. A művészek maguk választottak helyszínt, és a létező gyűjteményhez viszonyultak alkotásaikkal saját értékrendjük szerint. Többen több helyen is helyeztek el alkotást, ezzel is párbeszédet teremtve a különböző helyszínek között, amelyeket érdemes sorra bejárni, sőt érdemes visszatérni is, főleg az Erdélyi Történelmi Múzeumban, ahol novemberben a rendszerváltás 30 éves évfordulójára rendezett új kiállításon új beavatkozások kerülnek majd ki. Az alábbiakban néhány kedvencünket mutatjuk be.

Lucian Indrei környezetvédelmi szempontból közelített az állat- és növénytani múzeum kiállításához. A bărăgani tájat ábrázoló üvegszekrényben néhány talált tárgyat helyezett el.Flaviu Rogojan az ember és gép kapcsolatára utalva hozta be a jelent a múlt idejű kiállításokra. A különböző madarak tojásait bemutató üvegszekrénybe például a 90’-es-2000-es évek népszerű digitális háziállatát, egy tamagocsit helyezett el. A gombnyomással gondozható virtuális lényről sokan azt mondták, hogy a gyerekek felelősségérzetét növeli. A virtuális kapcsolat visszásságaira a művész egy csavarral mutatott rá: ezt a tamagocsit egy számítógépes program irányította robot gondozza.Nem annyira beavatkozás, mint önállóan is érvényesülő minikiállítás is megtekinthető a Duo Van Der Mixt piros-sárga-kék gyűjteményéből, amelyet 2002-től napjainkig gyarapítottak. Képesek voltak a Funar-korszak egyik kolozsvári padját is felhurcolni a történelmi múzeum második emeletére.Ciprian Mureşan, a külföldön is jól jegyzett kolozsvári művészek egyike, a történelmi múzeum lépcsőházát nézte ki magának, ahol egy köteg plakátot helyezett el... vagy inkább egy aprólékosan megdolgozott márványtömböt? Nézőpont kérdése.

Élő kiállítási tárgy: Custodiens Serpens, az őrködő kígyó. Radu Cioca munkája Gyűjthető bélyegeken az Ecsetgyár művészei. Az eredeti portrék olajminiatúrák, Cristina Gagiu festette őket Mihai Iepure-Górski kurátor az állattani múzeumban Az alig felismerhető „kakukktojás”, Oana Fărcaș festménye

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?