Megtelt a Bernády Ház érdeklődőkkel hétfő este, akik Erőss Attila író-újságíró, publicista két új kötetének bemutatójára gyűltek össze: a közel 90 éves szerző egy verses- és egy publicisztika-kötetet tett le az olvasók asztalára.

A szerzőt és két új kiadványát Szucher Ervin újságíró méltatta, aki elmondta, hogy Erőss Attila fáradhatatlan, fizikai és szellemi ereje, munkabírása kora ellenére is töretlen.

Erőss Attila Küküllőváron született 1925-ben, a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogtudományok karán diplomázott. A Szabad Szó, a Népújság és a Vörös Zászló újságírója volt 1947-1953 között, majd az Igaz Szó egyik alapító-szerkesztője 1954-ig. Ezt követően törvényszéki bíróként dolgozott Marosvásárhelyen 1962-ig, illetve nyugdíjazásáig jogtanácsosként tevékenykedett. Több verses-, publicisztika- és novelláskötet, regény szerzője. Írásai újságokban, folyóiratokban jelentek meg, illetve számos kötete is napvilágot látott.

A most bemutatott, Gyepűn innen, gyepűn túl című kötete a 2006-2012 között a sajtóban megjelent publicisztikai írásait tartalmazza. Írásai, ahogy ő fogalmaz, néha meghökkentőek, váratlan, kevésbé népszerű témát dolgoznak fel. Ír többek közt Adyról, Márairól, olyan érdekességeket, vagy eddig kevésbé ismert történeteket tár az olvasó elé, amelyekkel olvasmányai, kutatásai során találkozott. Egyik írása Khadaffi horvát-magyar  keresztény feleségéről szól, Farkas Zsófiáról, akiről szintén keveset tud a világ, aki az egykori diktátor özvegye.

Ugyancsak meghökkentő az az írás is, amelynek Az Árpád-ház titka címet adta, és amelyben megcáfolja a történészek állítását, miszerint az Árpád-ház kihalt volna. Erőss Attila végigvezeti a királyi leszármazottakat, bebizonyítva, hogy ma is élnek Árpád-háziak.

Az átlagolvasó keveset tud például Apponyi Albertről, az 1920-as párizsi béketárgyalások magyar delegációjának vezetőjéről, annak emberi vonásairól. Ugyancsak különleges és vonzó téma Erőss Attila számára a szumér Biblia, az, hogy a szumérokkal együtt a magyaroknak is közük lehet az agyagtáblákhoz.

Nem kerüli el a figyelmét és emléket állít a szerző annak a Koszorús Ferenc budapesti ezredesnek is, aki kis csapatával több száz zsidót ment meg a deportálástól és a biztos haláltól 1944-ben, aki késlelteti Budapest német megszállását és akinek emléktábla őrzi bátor cselekedetét a magyar fővárosban.

A könyvbemutatón részletek hangzottak el a könyvből, Balogh Katalin tallózott az írásokból, illetve Szilágyi Sándor Erőss Attila néhány megzenésített versét adta elő.