Amerikai sajtóbeszámolók szerint egyes nyugati elemzői körökben már a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárogtatása előtt közismert volt, hogy Washingtonban sokkal nagyobb a szkepticizmus Ukrajna hosszabb távú támogatásával, illetve sikeres ellentámadási képességeivel kapcsolatban, mint azt a hivatalos narratíva mutatja. Az adatok nyilvánosságra hozatalával vádolt Jack Teixeirával kapcsolatban még bizonyításra vár: az informatikus magánakciójáról volt szó, esetleg valaki beszervezte, vagy valamelyik idegen hatalom hírszerzésének dolgozott.

Amerikai szakértők szerint a Pentagonból kiszivárgott dokumentumok nem festenek túl optimista képet a kijevi kormányerőkről és Ukrajna várható tavaszi offenzívájáról, ugyanakkor a titkos dokumentumokban foglalt leleplezések megerősíthetik a nyugati partnerek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya számára nyújtott támogatást, s fokozhatják a nyomást a nagyobb mértékű fegyveradomány érdekében. 

A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a washingtoni védelmi minisztérium titkos dokumentumai felbátorítják a Nyugat bírálóit is, hiszen a kiszivárgott információk ellentmondanak a Washington és Kijev által gondosan ellenőrzött narratívának, amelyet Ukrajna sikerei, valamint Oroszország kudarcai határoztak meg.

Egy februári dokumentum például azokról az amerikai következtetésekről számolt be, miszerint a háború a patthelyzet felé halad, és az elkövetkező időszakban várhatóan egyik fél sem fog haladást elérni a csatatéren. A kiszivárgott információk alapján a Pentagon elemzői azt jósolják, hogy Oroszország továbbra is támadni fogja az ukrán állásokat a keleti régiókban, s „lassan leveri az ukrajnai védelmet”.

Az amerikai védelmi minisztérium Ukrajna tavasszal várható offenzívájáról sem fest optimista képet, arra számít, hogy a kijevi erők előretörése nem lesz látványos. A Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) elemzése szerint a háború 2024-ig elhúzódik, a közeljövőben nincs megoldás.

Az elemzők nem lepődtek meg

Nyugati elemzők számára ugyanakkor nem okoztak meglepetést a Pentagon becslései. „Az amerikai tisztviselők privátban hónapok óta hangoztatják aggodalmukat az ukrajnai háború lefolyásával kapcsolatban. A nyilvánosság előtt azon elkötelezettségüket hangsúlyozták, hogy segítenek Kijevnek, s ígéretet tettek arra, hogy addig támogatják erőfeszítéseit, amíg csak szükséges. Ám az újságírókkal és közvetlenül az ukránokkal folytatott őszintébb megbeszélések során rámutattak egy keményebb valóságra: lehetetlennek tűnik Ukrajna teljes katonai győzelme, komoly nyomás nehezedik a Nyugat katonai ipari tartalékaira, és egy adott pillanatban a nyugati, különösen az amerikai közvélemény támogatása csökkenni fog, és az Ukrajnának több tízmilliárd dolláros segélyt nyújtó csap elapad” – írta a Washington Post.

A lap beszámolója szerint a DIA értékelése azt a következtetést vonja le, hogy még ha Ukrajna „jelentős” területrészeket foglalna is vissza – amit amúgy az amerikai hírszerzés valószínűtlennek tart –, a sikerek nem vezetnének béketárgyalásokhoz. Úgy tűnik, a kiszivárgott adatok megerősítik a Washington Post múlt havi elemzését, amely szerint Ukrajna hadseregének, amely valószínűleg több mint 120 ezer katonát veszített az utóbbi évben, lőszerekben, de kiképzett csapatokban is hiánya van. 

Kérdőjelek az akták körül

Resperger István ezredes, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője úgy látja, Bahmutban eldőltek a lényegi kérdések, az ukránoknak már csak a kivonulásra van lehetőségük, azt is nagy veszteségek árán. Eddig 140 milliárd dollárnyi nyugati segítség érkezett Ukrajnába, a nyugati országok azonban visszafogják tüzérségi támogatásaikat, azzal ugyanis már saját biztonságukat kockáztatják.

A szakértő a Pentagon-aktákkal kapcsolatban azt mondta: az oroszok ezek révén nem a végső haditervhez jutottak hozzá, hanem csak egy szokásos felső vezetői tájékoztató jelentéshez, ami elemzi a helyzetet, többek között azt, hogy mennyi segélyt kapott Ukrajna, milyen csapatkiképzéseket kapott, milyen eszközei vannak.

Resperger István az Inforádiónak azt is megjegyezte, neki „túl mesés” a történet a szivárogtatásról. Hozzátette: szerinte a dokumentum kiszivárgása némileg megváltoztatta a tervezési feltételeket. Úgy látja, hogy ukrán részről várható ellencsapás valamelyik irányba.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a titkos, valamint szigorúan titkos címkével ellátott iratok között keverednek a minősített információk azokkal, amelyek egy része már megjelent a sajtóban. Mint az Indexnek elmondta, az adatok széles köre azt hivatott bizonyítani, hogy milyen tág térben mozog az amerikai hírszerzés.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy több száz különböző dokumentum és információ tűnt el a Pentagonból, most a másolatokat kezdték el kiszivárogtatni. A kiszivárogtató Jack Teixeira őrizetbe vételével az amerikai nyomozó hatóságok csak további értékes infók ellopását tudták megakadályozni, de a már lemásoltak napvilágra kerülését nem nagyon tudják befolyásolni. Mint mondta: az még bizonyításra vár, hogy az informatikus magánakciójáról volt szó, esetleg valaki beszervezte, vagy valamelyik idegen hatalom hírszerzésének dolgozott.

Kis-Benedek szerint időigényes annak megállapítása az összehasonlítás, amelynek alapján kiderül, a kiszivárgott adatok megegyeznek-e az eredetiekkel, avagy manipulálva kerültek nyilvánosságra. „Ezt követően kell végignyomozni, ki vagy kik írhatták át az eredeti infókat, és ez egy nagyon sziszifuszi, hosszadalmas folyamat lesz” – mondta a biztonságpolitikai szakember.