A politikai tapasztalat hiánya és szórakoztatóipari háttere miatt az ukrán Donald Trumpként emlegették Volodimir Zelenszkijt, aki az orosz invázió után váratlanul meggyőző főparancsnokként lépett fel, és a közösségi médiában rendszeresen közölt élő videóival lelket önt az ukrán közvéleménybe és a pár napja még legyőzöttként elkönyvelt ukrán katonákba. Trendi bejelentkezései olyan oldalát mutatták meg, amelyet számos kritikusa nem feltételezett róla.

Csütörtökön a hajnali órákban, néhány órával az orosz invázió előtt a közösségi oldalakon közzétett komor hangvételű, részben orosz nyelvű beszédében Volodimir Zelenszkij arra kérte az oroszokat, hogy vonuljanak utcára és állítsák meg Vlagyimir Putyint. Elmondta, hogy megpróbálta felhívni az orosz elnököt, hogy elkerülje a háborút, de a másik oldalon csend fogadta a próbálkozását.

A két országnak nincs szüksége háborúra, „sem hidegháborúra, sem forró háborúra, sem hibrid háborúra” – mondta a sötét öltönyben, Ukrajna térképe előtt álló ukrán elnök. Hozzátette azonban, hogy ha az ukránokat megtámadják, „az arcunkat fogják látni – nem a hátunkat, hanem az arcunkat”.

Nem sokkal ezután megkezdődött az invázió, amelytől a legtöbben Kijev villámgyors kapitulációját várták. Nem így történt, de akkor, az invázió első óráiban kevesen láttak Zelenszkij beszédében mást, mint hősies fellángolást egy kilátástalan helyzetben. A következő bejelentkezésében, csütörtök délben a sötét öltönyt katonaruhára cserélte, és megviseltebbnek tűnt. Még később pedig, az esti órákban arra figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy ha nem nyújtanak segítséget Ukrajnának, másnap „az ő ajtójukon kopogtat a háború”. Noha zöldfülű politikusként erősen bukdácsolt a felmérésekben, úgy tűnik, főparancsnokként Zelenszkijnek sikerült megtalálnia a hangot honfitársaival, és a közösségi médiában felkapott bejelentkezéseinek köszönhetően az ukránok egy emberként összezártak mögötte.

Nem véletlen, hogy Zelenszkij „alakítása” forgatókönyvért kiált, hiszen kevesebb mint négy éve még Ukrajna legnépszerűbb komikus-színészi szerepét játszotta a Nép szolgája című tévésorozatban. Egy iskolai tanárt alakított, aki váratlanul az elnöki székben találja magát, miután egyik diákja közzéteszi, amint egy videón a politikai korrupcióról szónokol.

A 2019-es elnökválasztáson való indulását kezdetben egyesek viccnek tekintették, annál is inkább, mert politikai alakulatát is a Nép Szolgája pártnak hívták. Végül elsöprő győzelmet aratott a hivatalban lévő Petro Porosenkóval szemben. A kampányban azt ígérte, hogy – akárcsak a sorozatban – küzd a korrupció ellen, és békét teremt a 2014-től polgárháború sújtotta Kelet-Ukrajnában. A hátterét figyelembe véve egyik ígéretének beváltása sem kecsegtetett túlzott sikerrel.

Zelenszkij a kelet-ukrajnai Krivij Rihban született 1978-ban, orosz ajkú, zsidó családban. Jogi diplomát szerzett, de színészként vált ismertté. Műsorokat készített a milliárdos Igor Kolomojszkij tulajdonában lévő tévéhálózat számára. 2019-es elnökválasztási kampányát is nagyrészt az egyik leggazdagabb és legkorruptabb oligarchának számító Kolomojszkij finanszírozta, ezért sokan attól tartottak, hogy elnökként a milliárdos bábja lesz.

Az FBI 2019-ben elkezdett nyomozni Kolomojszkij ellen az amerikai érdekeltségeit érintő pénzügyi bűncselekmények miatt. Az ügyészek szerint egy partnerével milliárdokat sikkasztott az ukrajnai PrivatBanktól, a pénz egy részét pedig az Egyesült Államokban mosta tisztára. Washington tavaly hivatalosan is szankcionálta, többek között az ukrajnai demokrácia aláásása miatt. Állítólag saját paramilitáris egységeket küldött a donbászi orosz szakadárok ellen, bérgyilkosokat pénzelt, és gyakran etetett élő cápát az irodájában található hatalmas akváriumban, hogy megfélemlítse a vendégeit. Ha voltak is elvárásai Zelenszkijjel kapcsolatban, megfigyelők szerint nem váltak be, az új ukrán elnök ugyanis megtagadta a Kolomojszkijtól államosított PrivatBank újramagánosítását.

Másfelől Zelenszkij korrupcióellenes lépéseit többen fenntartásokkal kezelték, a Petro Porosenko – Zelenszkij elődje és fő riválisa – elleni vádakat egyes nyugati tisztviselők politikai indíttatásúnak tartották. A 14 ezer ember halálát okozó kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó próbálkozásai sem jártak sikerrel.

Talán ennek is betudható, hogy határozottabban kezdte követelni országa felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba. Ezzel minden bizonnyal feldühítette az orosz elnököt, de az ukránok többsége számára nem volt eléggé meggyőző sem a donbászi konfliktussal, sem az Oroszországgal kapcsolatos attitűdje. Zelenszkij népszerűsége erősen hullámzó volt a megválasztása után.

Az orosz-ukrán feszültség növekedésével az is nyilvánvalóvá vált, hogy a katonai kérdésekben nem érezte otthon magát, kerülte is a háború témát. Helyette folyamatosan a diplomáciai megoldás iránti reményét hangsúlyozta, akkor is, amikor Donyec és Luhanszk térségéből nap mint nap érkeztek a tűzszünet megsértésére vonatkozó jelentések, és már javában zajlott az orosz csapatok összevonása Ukrajna határain. Nem sokkal az orosz inváziót megelőzően még „megrótta” a nyugati országok vezetőit, amiért időről időre figyelmeztettek a küszöbön álló orosz támadásra.

Kevesebb mint egy héttel az invázió előtt viszont már arról beszélt a Müncheni Biztonsági Konferencián, hogy „a közömbösség cinkossá tesz”. Emlékeztette a Nyugat diplomáciai és védelmi elitjét, hogy pontosan 15 évvel korábban Vlagyimir Putyin ugyanezen a konferencián elutasította az Egyesült Államok által vezetett világrendet, és bejelentette „Oroszország feltámadását”. „Hogyan reagált a világ? Megalkuvással” – mondta.

Hírszerzési források szerint Volodimir Zelenszkij neve az első azon a listán, amely az orosz erők által megsemmisítendő célpontok nevét tartalmazza. Egy pénteken, kevéssel éjfél előtt kiadott videón Zelenszkij arról beszélt, hogy a Kreml „politikailag meg akarja semmisíteni Ukrajnát azáltal, hogy kiiktatja az ország elnökét”. Ennek ellenére – hangsúlyozta Zelenszkij a Twitteren közzétett üzenetben – a kijevi elnöki palotában marad. Szombaton egy negyven másodperces videóval jelentkezett az elnöki adminisztrációval szemben található, vadászjelenetekkel díszített, összetéveszthetetlen Kimérák Háza elől. Azt mondta: a híresztelésekkel ellentétben nem futamodott meg, ő és családja is Kijevben marad.

Sokan bírálták, amiért irreális követelésekkel bombázta a NATO-t és az EU-t, úgymond nem látta be, hogy egyik nyugati szövetséges sem kockáztatná az atomháborút Putyinnal, és hogy Ukrajna nem lehet egyik napról a másikra az Európai Unió tagja. Másfelől viszont az ukránok számára Zelenszkij meggyőzően alakítja a háborús vezetőt. Kiállásának köszönhetően ukrán férfiak és nők ezrei jelentkeztek önkéntesnek a hadseregbe, a civilek pedig készek hevenyészett eszközökkel – Molotov-koktélokkal – vagy akár puszta kézzel szembeszállni az orosz tankokkal. Az ukrán reguláris hadsereg pedig nem várt akadályokat gördít a felszereltség- és létszámbeli fölényben lévő inváziós sereg elé.