Finnország és Svédország egy időben, várhatóan május közepén kéri csatlakozását az Észak-atlanti Szerződéshez, jelentette a skandináv média. Az értesülést alátámasztja a NATO-főtitkár csütörtöki kijelentése a biztonsági garanciák, vagyis az integráció legkényesebb aspektusát illetően. Eszerint a két ország a csatlakozási folyamat során is számíthat a szövetség védelmére egy esetleges orosz agresszió esetén.

Röpke két hónap alatt többségbe kerültek Finnországban és Svédországban azok, akik a NATO-tagságot támogatják. Oroszország ukrajnai inváziója drámai módon megváltoztatta a semlegességükhöz évtizedek – a svédek esetében évszázadok – óta ragaszkodó északi államok közvéleményét. Annak ellenére, hogy Moszkva éppen az észak-atlanti szervezet terjeszkedése ürügyén indította el „speciális katonai műveletét” Ukrajnában, illetve „katonai és politikai következményeket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két skandináv ország a NATO-csatlakozás mellett döntene. A finnel és a svédek azonban a jelek szerint úgy gondolják: nagyobb veszélyt jelentene a NATO-n kívül maradni, mint a csatlakozással egy orosz retorziót kockáztatni.

Oroszország ukrajnai inváziója megváltoztatta Európa "teljes biztonsági térképét", és "drámaian átformálta” a lakosság NATO-tagsággal kapcsolatos véleményét Svédországban és Finnországban. Finnországban a közvélemény-kutatások szerint a februári 28 százalékról 68 százalékra ugrott a csatlakozás támogatottsága, miközben a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, szemben a márciusi 51 százalékkal.

Biztonsági garanciák

Amennyiben Finnország és Svédország benyújtja NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, a szövetség tárt karokkal fogadja őket, és felvételük gyorsan megvalósulhat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön. Pontos időkeretet nem adott meg, de azt mondta, hogy a tagsági kérelmük benyújtásától a hivatalos csatlakozásukig számíthatnak bizonyos szintű védelemre, ha Oroszország megpróbálná megfélemlíteni őket.

Ez már meg is történt. „A döntés Svédország és Finnország hatóságain múlik, de meg kell érteniük, hogy egy ilyen lépés milyen következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatainkra és az európai biztonsági struktúra egészére nézve” – jelentette ki korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivője hozzátéve: Oroszország tájékoztatta a két skandináv országot, „hogy hová vezet ez az egész”. Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, az orosz védelmi tanács alelnöke azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország atomfegyvereket telepítene a három balti állam és Skandinávia közelébe, ha Finnország vagy Svédország a csatlakozás mellett döntene.

Egyeztetett álláspont

Finnország és Svédország előre egyeztetett időpontban, várhatóan a május 16-val kezdődő héten nyújtja be csatlakozási kérelmét a NATO brüsszeli központjának, értesült az Iltalehti finn napilap. Az információt megerősítették az Expressen svéd újságnak nyilatkozó kormányzati források, és részben a finn külügyminiszter is. „Most, hogy Svédország úgy döntött, hogy valamelyest felgyorsítja a saját parlamenti eljárását, lehetséges, hogy ha megszületnek a csatlakozással kapcsolatos döntések, ugyanazon a napon vagy legalább ugyanazon a héten fognak megszületni" – mondta Pekka Haavisto a lépés időzítéséről szóló médiajelentéseket kommentálva. A finn külügyminiszter svéd kollégája, Ann Linde nyilatkozatára utalt, miszerint a stockholmi parlamenti pártok közös elemzőcsoportja az eredetileg tervezett május 31. időpont helyett két héttel korábban, már 13-án előterjeszti biztonságpolitikai értékelését a NATO-megoldásról. A helsinki parlament hasonló dokumentuma már elkészült.

Átalakuló biztonsági térkép

Finnország 1340 kilométeres szárazföldi határon osztozik Oroszországgal. A finnek több tucat háborút vívtak keleti szomszédjukkal, részben a Svéd Királyság részeként, részben független nemzetként. A Szovjetunió elleni háborúk után a helsinki politikusok úgy gondolták, hogy az ország biztonságát az szolgálja a legjobban, ha semlegességre törekszik. A skandináv állam ugyanakkor magas szinten tartotta a védelmi kiadásokat, hogy elriassza az oroszokat az 1939-es hasonló inváziótól. Az öt és félmilliós ország felnőtt lakosságának mintegy harmada tartalékállományú katona. Svédország ezzel szemben több mint 200 éve kerüli a katonai szövetségeket.

A két északi ország csatlakozása azt jelentené, hogy egy orosz támadás esetén számíthatnak a jelenlegi 30 tagország támogatására. Ugyanakkor Finnországgal és Svédországgal a NATO is erősebbé válna, a Bloomberg szerint ráadásul ott, ahol a szövetség a leggyengébb.

A NATO legsebezhetőbb tagjai a Balti-tenger mellett fekvő államok: Észtország, Lettország és Litvánia. Oroszország kalinyingrádi exklávéja szinte teljesen elvágja őket az EU és a NATO többi részétől. Az egyetlen szárazföldi határ Litvánia és Lengyelország között egy alig 100 kilométeres sáv – az úgynevezett Suwalki-folyosó – Kalinyingrád és az Oroszországgal szoros szövetségben lévő Fehéroroszország között.

Svédország és Finnország nélkül a három posztszovjet balti köztársaság – amelyekben jelentős orosz kisebbség él – nehezen védekezhetne egy orosz támadással szemben. A skandinávokkal azonban – amelyek elsőrangú hadsereggel rendelkeznek, és már most szorosan együttműködnek a nyugati hadseregekkel – a Baltikum egy „védhető NATO-tóvá válna”, írja a Bloomberg. Az elemzés szerint nem vehetők komolyan azok az orosz fenyegetések, amelyek szerint a skandináv államok NATO-csatlakozása esetén nukleáris fegyvereket telepítenének a Baltikumba „az egyensúlyt helyreállítandó, hiszen Kalinyingrád már most is jól el van látva rakétákkal és atomfegyverekkel.

Kérdés persze, hogy a svédek és a finnek hogyan „vészelhetik át” a tagsági kérelem benyújtása és a taggá válás közötti időszakot, amikor a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikk még nem lép hatályba. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felvétel ratifikálása a 30 tagországban másfél-két évet is igénybe vehet. Időközben Putyin úgy gondolhatja, hogy büntetlenül „megbüntetheti” a két országot, amiért figyelmen kívül hagyták a fenyegetését. Az elemzés szerint a kockázat kiküszöbölhető lenne, ha a NATO-tagországok a június 29-i madridi csúcstalálkozó után azonnal, akár még aznap ratifikálnák Finnország és Svédország csatlakozását.

Tanultak Ukrajna példájából?

A NATO-főtitkár csütörtöki nyilatkozatát megelőzően az Aftonbladet svéd újság arról írt, hogy Stockholm konkrét ígéreteket kapott az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Államoktól a NATO-csatlakozás során felmerülő fenyegetésekkel szemben. A cikk szerint fokozott katonai jelenlétről, közös katonai gyakorlatokról és a NATO-országok „erős politikai” támogatásáról van szó. A lapnak nyilatkozó kormányzati forrás hangsúlyozta: Oroszország kezére játszanak az olyan kijelentések, amelyek szerint Svédország nem részesül védelemben vagy támogatásban a belépési kérelem benyújtása és a tényleges taggá válás közötti időszakban.

Egyes elemzők úgy vélik, az ukrajnai inváziót érintő moszkvai döntésben fontos szerepet játszottak az Egyesült Államok és a NATO vezetőinek visszatérő kijelentései, miszerint a szövetségesek nem kötelesek megvédeni a nem NATO-tag Ukrajnát.