Japán még a hónap vége előtt elkezdi visszapumpálni a tengerbe a 2011-es fukusimai reaktorbalesetben szennyeződött vizet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szerint az időközben kezelt és felhígított folyadék nem veszélyes az egészségre, de a szomszédos országok – enyhén szólva – nem örülnek a döntésnek, még a dél-koreaiak sem, akik pedig jó kapcsolatokra törekednek Japánnal.

Japán több mint hét éve, 2016 áprilisában közölte, hogy azt fontolgatja, visszaengedi az óceánba a 2011-es földrengés, illetve szökőár nyomán súlyosan megsérült fukusimai atomreaktor hűtéséhez használt több ezer tonna radioaktív vizet. Aktivisták és a halászok országszerte tiltakoztak a terv ellen, amely most végre zöld utat kap. A tokiói sajtó szerint a kormány azt tervezi, hogy még a hónap vége előtt elkezdi visszapumpálni a tengerbe az időközben megtisztított hűtővizet.

Hivatalosan egyelőre nem közöltek dátumot, de az Aszahi Sinbun című napilap úgy tudja, a kezdést közvetlenül Kisida Fumio miniszterelnök augusztus 18-ai, egyesült államokbeli látogatása utánra időzítették. A találkozón Joe Biden amerikai elnök mellett jelen lesz Jun Szogjol dél-koreai államfő is. Az újságcikk szerint szem előtt tartják a horgászszezon közeledését is, a Tokiótól északkeletre fekvő Fukusimánál ugyanis szeptemberben kezdődik a vonóhálós halászat.

Nem szennyezett, hanem „kezelt”

2011 március 11-én a valaha volt legnagyobb földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét. A Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földmozgást cunami követte, amely tönkretette a fukusimai erőmű hűtőrendszereit. Annak érdekében, hogy a félig megolvadt reaktort folyamatosan hűtsék, naponta több száz tonna vizet szivattyúztak ki a Csendes-óceánból.

Ennek a radioaktív víznek a tárolása rendkívül sokba kerül, mellesleg az 1,37 millió tonnás tárolókapacitás várhatóan 2024 elején kimerül. A japán hatóságok szerint a tartályokat ki kell üríteni és el kell távolítani, hogy helyet kapjanak az erőmű leszereléséhez szükséges létesítmények, illetve minimalizálják a szivárgás kockázatát egy újabb katasztrófa esetén.

A Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCO) áramszolgáltató, az atomerőmű tulajdonosa időközben kezelte a szennyezett vizet, kiszűrve a legtöbb radioaktív elemet, kivéve a tríciumot – egy olyan hidrogénizotópot, amelyet lehetetlen elválasztani a víztől.

Az ivóvíznél is tisztább lesz

A tervek szerint a mintegy 500 olimpiai úszómedencényi kezelt vizet – a japán kormány ragaszkodik hozzá, hogy nem szennyezett vízről van szó – egy tartályban a százszorosára hígítják. Keverés és a koncentráció ellenőrzése után átszivattyúzzák egy második tartályba, ahonnan egy alagúton keresztül fokozatosan kiengedik az óceánba, a parttól egy kilométernyi távolságra. A víz visszaengedése annyira lassú lesz, hogy több évtizedet – 30-40 évet – vesz majd igénybe. Az alagút végénél rendszeresen ellenőrzik majd a vízminőséget, illetve beiktatnak két olyan berendezést, amelyeket a rendszer vészhelyzeti leállítására terveztek.

A kormány és a TEPCO állítja, hogy a kezelés után a Csendes-óceánba olyan víz kerül, amelyben a trícium koncentrációja jóval a nemzetközi szabványokban megszabott szint alatt lesz, konkrétabban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az ivóvíz esetében megengedett szint hetedrésze.

És mégis tiltakoznak

Kína „rendkívül felelőtlennek” minősítette a tervet, amelyet Észak-Korea ugyancsak bírált „az emberi életekre, a biztonságra és az ökológiai környezetre gyakorolt végzetes káros hatások” miatt. De nem örülnek a Japánnal szövetséges Dél-Koreában sem, ahol az ellenzék megpróbált választási tőkét kovácsolni a kérdésből, és keményen bírálta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) a mentesítési terv jóváhagyása miatt.

A NAÜ egy hete jóváhagyta a japán terveket, mondván, hogy az eljárás megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak, és elhanyagolható környezeti és egészségügyi hatásokkal jár. A japán terveket a dél-koreai kormány is biztonságosnak ítélte.

Az ENSZ szakosított szervét irányító Rafael Grossi nemrégiben Szöulba utazott, ahol dühös tiltakozók üvöltöztek a tárgyalóterem előtt, miközben a vezérigazgató odabent megpróbálta lehűteni a kedélyeket és eloszlatni az ellenzők aggályait. Grossi megértően nyilatkozott a terv végrehajtását illető aggályokról, viszont elmondta, hogy a NAÜ szorosan nyomon követi a folyamatot a következő három évtizedben, és ennek érdekében állandó irodát hoz létre Fukusimában.

Kisida miniszterelnök terve odahaza is ellenzőkre talált. A halászok attól tartanak, hogy a tríciummal szennyezett víz visszapumpálása a Csendes-óceánba, még ha valóban nem is jelent egészségügyi kockázatot, tönkreteszi a japán tenger gyümölcsök hírnevét. Hongkong azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja az élelmiszerimportot tíz japán prefektúrából, ha a mentesítés a tervek szerint halad, valamint a japán exportőrök korlátozásokkal szembesülhetnek a szárazföldi Kína részéről is.