Az újonnan felálló Európai Bizottság részéről sem érződik az elvárható törődés az őshonos kisebbségek iránt. Kifejtette, van ugyan biztos, aki esélyegyenlőséggel foglalkozik, és a megbízólevelében szerepel, hogy például a romák ügyét képviselnie kell, vagy egyes szexuális kisebbségekét, a megbízás ugyanakkor a többi kisebbséget csak úgy általánosságban említi, és végképp nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket. – nyilatkozta a Vasárnap portálnak adott interjújában Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.

Mint az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának nemrégiben megválasztott vezetője felidézte, az Európai Parlamentben ez a frakcióközi munkacsoport egyfajta találkozóhelyet jelent, ahol a kisebbségi szervezetek vezetői, egyes küldöttek bemutathatják az esetleges jogsérelmeket, vagy más esetekben olyan jó példákat, amelyből a közösségek okulhatnak. Vincze Loránt elmondta, a munkacsoport úgy áll össze, hogy tagjai egyrészt az őshonos kisebbségekhez tartozó képviselők, de vannak a soraiban olyan politikusok, akik bár egyes tagországok többségi nemzetéhez tartoznak, mégis fontos számukra az őshonos kisebbségek ügye.

Az EP-képviselő megjegyezte, az újonnan felálló Európai Bizottság részéről sem érződik az elvárható törődés az őshonos kisebbségek iránt. Kifejtette, van ugyan biztos, aki esélyegyenlőséggel foglalkozik, és a megbízólevelében szerepel, hogy például a romák ügyét képviselnie kell, vagy egyes szexuális kisebbségekét, a megbízás ugyanakkor a többi kisebbséget csak úgy általánosságban említi, és végképp nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket. Vincze Loránt úgy vélte, ugyanazt az utat kell tehát bejárni, mint az előző mandátumban, megkeresni azokat a biztosokat, akiknek valamilyen kapcsolódási pontja van a kisebbségvédelemmel, és tárgyalni kell velük a tervezett lépéseikről. 

A képviselőt arról is kérdezték, mennyire fontos egy ilyen tárcaközi munkacsoport munkája, amikor az Európai Parlamentbe több olyan szélsőséges, nyíltan vagy burkoltan magyarellenes párt is bekerült, mint az AUR vagy az SOS Romania. Mint Vincze Lóránt elmondta, az említett két párt szélsőségességük látványos jelét nem adták még Brüsszelben, Romániában persze annál inkább megjelennek olyan nyilatkozatok, kezdeményezések a részükről, amelyek az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvi oktatást, az iskolákat, vagy a kétnyelvű feliratokat korlátoznák. A képviselő elmondta, ha ezek a pártok Brüsszelben csendben maradnak, az segíti a kisebbségvédelmi munka folytatását, ugyanakkor nem megnyugtató, hogy potenciálisan van egy olyan csapat képviselő, akik azon dolgozhatnak, hogy keresztbe tegyenek az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének, vagy a magyaroknak kifejezetten. 

Kapcsolódó

Vincze Loránt Brüsszelben: Az Európai Bizottság adósa az őshonos kisebbségnek

Az Európai Bizottság (EB) adósa az őshonos nemzeti kisebbségeknek, az elmúlt öt évben az EB elmulasztotta a jogalkotást és a Bizottság elnöke nem tartotta be az ígéretét. Ezt ki kell javítani, mondta Vincze Loránt az Európai Néppárt első brüsszeli frakcióülésén. 

Európai Néppárt Őshonos kisebbségek Vincze Loránt Európai Bizottság

Vincze Loránt szólt arról is, a romániai fejlemények ennél is aggasztóbbak, hiszen több mint egyharmada a román parlamentnek szélsőséges pártokból származik. „A magyarellenességük, idegengyűlöletük tetten érhető, hiszen olyan politikai elveket vallanak,  amelyek a két világháború között voltak jellemzőek Romániába” -fogalmazott az EP-képviselő, kifejtve, hogy még a törvényhozási munka minősége is erősen megkérdőjeleződik egy ilyen politikai környezetben. Ezek mind rossz jelek természetesen a magyarság számára, akik azt szeretnék, hogy biztonságban élhessenek fizikai értelenben és jogszabályi szempontból is. Megszerzett jogaikból pedig ne veszítsenek a szélsőséges pártok megjelenésével -nyomatékosította a Vasárnap portálnak Vincze Lóránt. 

A képviselőnek fölvetették, az USR után most a kormányalkotó szociáldemokraták is belengették egy közigazgatási reform szükségességét, tehát nem került le az asztalról a székelyföldi megyék magyar többségének szétrombolási szándéka. Vincze Loránt elmondta, a kérdés tulajdonképpen politikai gumicsonttá vált, a politikai pártok egyfajta „megváltó csodaként” tekintenek arra, mennyit is lehetne spórolni, ha egy ilyen közigazgatási átszervezés megvalósulna, bár konkrét felméréseket e tárgyban nem végzett senki.

„De érdekes, hogy bármilyen változatot mutatnak be a különböző román pártok, az valahogy mindig a három székely megyét, Maros, Hargita és Kovászna megyéket negatívan érinti, azokat szervezné be valamelyik román többségű régióba” -fogalmazott Vincze Lóránt, aki kiemelte, ez egyszerűen azt jelentené, hogy nem volna olyan regionális közigazgatási egység, ahol a magyarok többségben lennének, bár egy ilyen átszervezés, az etnikai arányok megváltoztatásával még nemzetközi jogi egyezményeket is sértene. A képviselő kitért arra is, egy ilyen átszervezés ráadásul magával hozhatná Székelyföld területi autonómiáját, hiszen közigazgatási egységben olyan jogosítványokkal rendelkező terület jönne létre, amely egyértelműen a magyar közösségek önrendelkezését erősítené. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tervezik.