Van-e esélye Orbánnak az ENSZ élére kerülni?
A Wall Street Journal értesülése szerint Washington Orbán Viktort javasolná az ENSZ főtitkári posztjára, Moszkva és Peking támogatásával. A volt kormányfő nemzetközi visszatérését azonban brit vagy francia vétó is megakadályozhatná.
Amerikai kezdeményezésre kerülhetne Orbán Viktor az ENSZ élére, de a sajtóban emlegetett orosz és kínai támogatás önmagában kevés a kinevezéshez. A lehetséges indulás a magyar politikában is új helyzetet teremtene: Magyar Péternek a volt kormányfő nemzetközi tekintélyével, a Fidesznek az utódlással kellene számolnia. Az áprilisi választási vereség után alig több mint fél évvel a világpolitika egyik legfontosabb tisztségének lehetséges jelöltjeként került ismét a hírekbe Orbán Viktor. A Wall Street Journal október 25-i véleménycikke három országból származó forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a Trump-adminisztráció a volt magyar miniszterelnököt látná szívesen az ENSZ főtitkáraként. Az értesülés szerint az ötlet Washingtonból érkezett, és Moszkvában, valamint Pekingben is támogatókra találhat. Végleges döntésről azonban a lap sem számolt be.

A magyarországi Index portál beszámolója szerint Orbán nyitott az ötletre, de csak akkor vállalná a megmérettetést, ha biztos lehetne a győzelmében. Hivatalos indulást egyelőre nem jelentett be, és a sajtóértesülésre sem kívánt nyilatkozni. António Guterres megbízatása december 31-én lejár, utódjának pedig 2027 januárjában kell hivatalba lépnie. A kiválasztás már folyamatban van, ám az ENSZ tájékoztatása szerint új jelöltek később is beléphetnek a versenybe. Ehhez egy vagy több tagállam hivatalos előterjesztése szükséges, önéletrajzzal, a szervezet jövőjéről szóló elképzelésekkel és a kampány finanszírozását bemutató nyilatkozattal. A jelöltek nyilvános meghallgatáson ismertetik programjukat, és válaszolnak a tagállamok kérdéseire.
Az ENSZ Alapokmányának 97. cikke két testülethez köti a kinevezést: a Közgyűlés dönt róla, a Biztonsági Tanács (BT) ajánlására. Az utóbbi testületben legalább kilenc igen kell a tizenötből, miközben az öt állandó tag egyike sem vétózhat. Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína feltételezett egyetértése tehát még nem biztosítana többséget. Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak ugyanúgy vétójoga van; bármelyikük elutasítása megállíthatná Orbán jelöltségét. Tartózkodásuk viszont nem akadályozná az ajánlást, ha összegyűlne a szükséges kilenc szavazat. A magyar sajtó éppen a brit és a francia álláspontot emeli ki az egyik legnagyobb bizonytalanságként. Orbán európai konfliktusai és külpolitikai kapcsolatai nehezíthetik az elfogadását, de a vétót nem lehet már meghozott döntésként kezelni.
Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Orbán jelölésére még van lehetőség, ugyanakkor azt is állította, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai nem állítanak jelöltet a főtitkári posztra. Az ENSZ szabályai ezt nem tiltják: bármely tagállam tehet javaslatot, önállóan vagy más országokkal közösen. A diplomáciai hagyomány a jelölt állampolgárságát érinti, hiszen az öt állandó tagország polgárai közül nem szoktak főtitkárt választani. Orbán mellett szólhatna, hogy Magyarország az ENSZ kelet-európai csoportjához tartozik, amely még egyetlen főtitkárt sem adott a világszervezetnek, bár a régiók váltakozásának nincs kötelezően követendő sorrendje.
Új diplomáciai pálya nyílhatna Orbán előtt
Az ENSZ élén Orbán Viktornak a világszervezet egészét kellene képviselnie, és a megválasztását támogató hatalmakkal szemben is meg kellene őriznie önállóságát. A főtitkár nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól sem, a tagállamoknak pedig tiszteletben kell tartaniuk munkájának függetlenségét. Washington, Moszkva és Peking esetleges támogatása így a kinevezéshez nyithatna utat, a későbbi döntéseit azonban nem köthetné e három főváros elvárásaihoz.
Korábbi kapcsolatrendszere segíthetné a diplomáciai egyeztetéseket, miközben olyan országok bizalmát is el kellene nyernie, amelyek vezetőivel kormányfőként gyakran vitába került. A főtitkári munkában különösen fontos volna, hogy egymással szemben álló felek egyaránt elfogadják közvetítőként. Egy ilyen szerep Orbán megszólalásainak is más súlyt adna: állásfoglalásait a tagállamok már a világszervezet vezetőjének nyilatkozataiként mérlegelnék, azok diplomáciai következményeivel együtt.
Kapcsolódó
A megbízatáshoz diplomáciai mentesség is társulna, amely a tisztség független ellátását szolgálja. Ez önmagában nem jelentene felmentést korábbi cselekmények megítélésében, a mentesség felfüggesztéséről pedig a Biztonsági Tanács dönthetne. A védelem a főtitkár személyéhez és tisztségéhez kapcsolódna, korábbi kormányának tagjaira a kinevezés révén nem terjedne ki automatikusan.
Magyarország számára egy magyar politikus főtitkári kinevezése jelentős diplomáciai sikert jelenthetne, a tisztségből azonban nem következne külön magyar érdekérvényesítési lehetőség. Orbán hazai politikai szerepét is hozzá kellene igazítani az új feladathoz, hiszen a Fidesz napi irányítása nehezen volna összeegyeztethető a világszervezet vezetésével. A pártnak ebben az esetben új vezetőt kellene keresnie.
CSAK SAJÁT


