Nagyon jó szomszédsági viszonyként jellemezte Románia és Magyarország államközi kapcsolatát Iulian Chifu külpolitikai elemző. Az egykori elnöki tanácsadó – aki két kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt Tusványoson – a Maszolnak nyilatkozva arról is beszélt, hogy Bukarest az üzengetések helyett tárgyalásos módon igyekszik megoldani az ukrajnai román kisebbség problémáit. 

– Nemrég egy informális találkozó keretében egyeztett Bukarestben Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök. Hogyan látja a magyar–román viszony jelenlegi állapotát?

– Úgy gondolom, hogy egy nagyon jó szomszédsági viszonyról van szó. Ezen a megbeszélésen is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon sok közös témát talált a két kormányfő. Természetesen számos olyan kérdés van, amelyekben különböző álláspontokat képvisel a román, illetve a magyar kormány. De lehetőség van a párbeszédre, folyamatos a kommunikáció a két fél között, amely lehetőséget ad az érvek, vélemények kifejtésére. Ez egy természetes, demokratikus, európai állapot, amely révén mindkét fél számára előnyös megegyezések is születhetnek.

– Új elnöke és új miniszterelnöke van Romániának. Miként jellemezné a nemrég felállt bukaresti vezetés tervezett, illetve részben már megnyilvánuló külpolitikáját? Lesz-e változás a Klaus Iohannis által képviselt diplomáciai irányvonalhoz képest? 

– Alapvetően Románia kül-, védelmi és biztonságpolitikájáról beszélhetünk. Ez általában egy folyamatot képez, állandóságot képvisel és kiszámítható. Nincsenek lényegi hangsúlyeltolódások egy  elnök- vagy kormányváltás után. Elviekben folytonosság és kiszámíthatóság jellemzi a román külpolitikát. Mindig kiemelt például a szomszédos országokkal való jó viszony. Hangsúlyeltolódások természetesen lehetnek, a helyzettől is függően. A döntő külpolitikai, védelmi és biztonságpolitikai irányvonal ugyanakkor nem változik a lényeget illetően. Nem történt egy olyan drámai, földindulásszerű hatalomváltás Romániában, amely egy másfajta diplomáciai pozicionálást hozhatna. 

– Melyek a lényegi pontjai Nicușor Dan külpolitikájának?

– Nyilván az elnök felel a kül-, védelmi és biztonságpolitikáért, de jelen esetben egységes prioritásokról beszélhetünk, ami az államfőt és a koalíciós kormányt illeti. A három alappillér nem változott: stratégiai partnerség az Egyesült Államokkal, a NATO-ban való szerepvállalás, Románia láthatóságának növelése a katonai szövetségben, valamint az Európai Unió, ahol ugyancsak növelni kellene az ország súlyát. Van stratégiai partnerségi rendszerünk, amelyet tovább fejlesztenénk. Vannak a háromoldalú együttműködések, például a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával, vagy például Lengyelországgal és Törökországgal. 

Kapcsolódó

Új lendületet kaphat a magyar–román együttműködés – állítja Magyarország új bukaresti nagykövete (INTERJÚ)

A diplomata szerint a kétoldalú kapcsolatok minőségének alakulását a romániai magyar közösség helyzete alapvetően határozza meg.

diplomácia magyar-román Orbán Viktor Ilie Bolojan

– Említette az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséget. A román-amerikai viszonyt nemcsak JD Vance alelnöknek a müncheni biztonsági konferencián tett kijelentése terhelte meg, hanem például az is, hogy az új román külügyminiszter korábban bírálta Donald Trumpot, a kormányszóvivő pedig sértő jelzőkkel illette az új amerikai vezetést. Mennyire nevezhető ezek után stratégiainak ez a viszony?

– Ezek nem jelentenek problémát. Egy demokráciában bárki véleményt nyilváníthat. Attól a pillanattól, hogy kormányzati szerepet vállalsz, már Romániát képviseled, azaz a koalíciós szinten meghatározott irányt. Ami a stratégiai partnerséget illeti, az külügyminiszteri szinten már megerősítést nyert, s Nicușor Dan előkészítés alatt álló amerikai látogatása is ebbe az irányba mutat. Ami JD Vance kijelentését illeti: az új amerikai vezetés ezt követően megkapta a megfelelő információkat Románia vezetésétől az érvénytelenített elnökválasztásokkal kapcsolatban, így rendeződött ez a kérdés. Döntő mozzanat volt, amikor Donald Trump felhívta Nicușor Dant a választási győzelem után, s gratulált neki. Ezt követően a hágai NATO-csúcson született meg a lehetőség egy amerikai-román csúcstalálkozóra a Fehér Házban. Óriási amerikai érdekek vannak Romániával kapcsolatban. A deveselui rakétapajzs vagy a Mihail Kogălniceanu támaszpont létrehozásában a korábbi Trump-kormányzat is szerepet játszott. Amerikai stratégiai érdekekről van szó. Ez bővíthető energetikai szinten, hiszen létezik a mini atomreaktorok romániai elhelyezésének a programja. Ez az egyűttműködés annyira széleskörű, hogy egy-egy rövidzárlat, egy magyarázatra szoruló történés nem tudja a lényeget illetően rossz irányba befolyásolni. 

– Azon a tusnádfürdői kerekasztal beszélgetésen, amelyen ön is részt vett, szó esett az ukrajnai kisebbségek helyzetéről is. Az Ukrajnában élő románok, a kárpátaljai magyarokhoz hasonlóan számos alkalommal szóvá tették az oktatás terén érzékelhető jogfosztásokat. A román közösséget vallási vonalon is hátrány éri, ortodox egyházuk státusát akara Kijev megváltoztatni. Nem kellene Bukarestnek határozottabban, bátrabban fellépnie a védelmükben?

– A román diplomácia határozott és bátor is. Az egy dolog, hogy ezeket a kérdéseket a sajtóban fejtegesd akkor, amikor az illető ország éppen háborúban áll, s téged is véd, azaz biztonsági érdekeid fűzödnek a sikeréhez, s egy másik dolog, hogy ezeket a megbeszéléseket hivatalosan folytasd le, ahogyan ez meg is történik. Említette az egyházi vonatkozást. A Román Ortodox Egyház (BOR) álláspontja az, hogy egy független vikariátust kellene létrehozni az ukrajnai románok számára BOR égisze alatt. Tárgyalások zajlanak, s ezek kétségtelenül bonyolultak, hiszen például a BOR független a román államtól, s a kárpátaljai, csernovci, dél-ukrajnai románok álláspontja mellett figyelembe kell venni az orosz, illetve a függetlenedni kívánó ukrán ortodox egyház törekvéseit is. A új bukaresti kormányzat az eddig is létező párbeszédet Kijevvel politikai szintre emelné, megldásokat keresve a román kisebbség ügyében.