banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png

„Az idő gyorsabban változik, mint mi” – A nyilvánosság előtt sürgetnek változást az RMDSZ politikusai

Facebook-bejegyzésben osztotta meg az RMDSZ jövőjéről, a szövetség megújulásának szükségességéről és a magyar közösség különböző rétegeinek megszólításáról alkotott véleményét a szövetség két politikusa: Csoma Botond képviselő és Pintér Zsolt, a Máramaros megyei RMDSZ elnöke. Szerintük a szövetségnek alkalmazkodnia kell a változó társadalmi igényekhez, különösen a fiatalok elvárásaihoz. A Maszol megkeresésére mindketten kifejtették elképzelésüket, Antal Árpád stratégiai igazgató pedig közölte, hogy a kérdésről az RMDSZ-en belül is folyik párbeszéd. 

Az RMDSZ egy eszköz, és addig létezik, amíg a romániai magyar közösség úgy gondolja, szükség van rá – írta Facebook-bejegyzésében Csoma Botond RMDSZ-sajtószóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője. A politikus szerint a szerbiai és szlovákiai választások magyar vonatkozású eredményeit elemezni kell, a következtetéseket a hasonlóságok és különbségek figyelembevételével kell levonni.

Csoma Botond Facebook bejegyzésben osztotta meg az RMDSZ megújulásának szükségességére vonatkozó véleményét. | Fotó: Csoma Botond Facebook oldala

Közölte, szükség van szerves kapcsolat kiépítésére a jobb- és baloldali kritikai értelmiséggel, amelynek képviselői különböző okok miatt bírálták az RMDSZ-t az elmúlt években, „de aggódnak az etnikai képviselet politikai egzisztenciája miatt, nem szeretnék azt, hogy országosan abba a helyzetbe kerüljünk, mint a felvidéki magyarok, ahol a parlamenti képviselet megszűnt, s nem sikerült többé átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, olyan körülmények között, hogy a magyarok aránya 8 százalék körül mozog Szlovákiában. Mi, romániai magyarok 6 százalék körül vagyunk” – írta.

Csoma Botond a különböző politikai nézetek képviseletét is fontosnak tartja. Felvetette, hogy a konzervatív és kereszténydemokrata irányvonal mellett liberális, szocialista és zöldplatformok is működhetnének a szövetségen belül. Emellett több érdemi belső vitát és a kritikus vélemények meghallgatását szorgalmazza.

A Maszol megkeresésére elmondta, gondolatait azért osztotta meg a nyilvánossággal, mert úgy véli, figyelembe kell venni azokat a kritikákat, amelyek a közéletben különböző formákban elhangzottak az RMDSZ-szel szemben. Közölte, ezek között aggodalmak, különböző megközelítések és vélemények is vannak. „Azt érzem, hogy ebbe az irányba kellene az RMDSZ-nek elmennie, amit ott megfogalmaztam.”

A bejegyzésére érkezett visszajelzések kapcsán azt nyilatkozta, szerinte az emberek elégedetlenségének egyik oka, hogy a szövetség nem tudta teljesíteni korábbi ígéretét, miszerint többet juttatnak a polgároknak és kevesebbet az államnak.

Csoma Botond hangsúlyozta, továbbra is hisz a párbeszédben és az érvek ütköztetésében. Célja, hogy elinduljanak egy olyan úton, amelyen továbbra is megőrizhető a romániai magyar közösség etnikai képviselete.

A nyitást mindennap újra ki kell találni

Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei politikusa szintén Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg gondolatait a szövetség jövőjéről. A Maszol megkeresésére elmondta, az üzenete az, hogy a szövetségnek olyan emberekhez is el kellene jutnia, akik jelenleg távol maradnak a magyar közösségi élettől. „Az RMDSZ jelen pillanatban is bizonyos szempontból nyitott, de tovább kell nyitni. Itt egy folyamatról van szó. A nyitással nem lehet megállni, a nyitást mindennap újra ki kell találni” – hangsúlyozta.

Pintér Zsolt a Máramaros megyei RMDSZ elnöke. | Fotó: Pintér Zsolt Facebook oldala

Pintér Zsolt szerint különösen a nagyvárosokban jelent kihívást, hogy a szövetség rendezvényein, kulturális és közösségi programjain többnyire ugyanazokkal az emberekkel találkoznak. Ezért olyan magyarokat is meg kellene szólítani, akik semmilyen formában nem vesznek részt ezekben a közösségekben.

Ebbe a kategóriába sorolja a vegyes házasságban élőket és azokat, akiknek már csak lazább kötődésük van a magyarsághoz. Példaként említette azokat a családokat, amelyek nem járnak templomba, gyermekeik nem magyar iskolában tanulnak, és a magyar rendezvényeken sem vesznek részt.

A magyar közösséget koncentrikus körökhöz hasonlította. A középpontban azok állnak, akik erősen kötődnek a magyarsághoz. A külső körökben egyre lazább ez a kapcsolat. A közösség peremén élőket saját megfogalmazása szerint „billegő magyaroknak” nevezte.

A máramarosi RMDSZ vezetője szerint a nyitásnak nem kellene megállnia a magyar közösség határainál. Máramaros megyében a román lakosság megszólítására is törekednek, és a 2024-es választásokon, különösen Nagybányán és Máramarosszigeten, már voltak erre irányuló kezdeményezéseik.

Mint mondta, a legutóbbi lakossági utcafórumon románul folytatták a beszélgetést, mert román helyiek is részt vettek rajta. Szerinte ettől nem kell tartani, hiszen az RMDSZ továbbra is a magyar közösséget képviseli, de azok a románok is helyet kaphatnak benne, akik azonosulnak a szövetség által képviselt értékekkel.

Pintér Zsolt közölte, az RMDSZ-en belül már elkezdődött a párbeszéd a változtatásokról, aminek kifejezetten örül. Mint mondta, a kérdést a Magyar Szórvány Napjához kapcsolódó besztercei fórumon is fel kívánja vetni. „Nagyon sokáig azt hittük, hogy az RMDSZ egy nagyon jól működő, modern politikai képviselet. Igazából így is van. Csak sajnos az idő gyorsabban változik, mint mi” – tette hozzá.

Az RMDSZ 16. kongresszusa. | Fotó: A szövetség Facebook oldala

Hangsúlyozta, nem azért van szükség változtatásokra, mert az RMDSZ elavult volna. Szerinte a szövetség a választásokon, az önkormányzatokban és a kormányzati munkában is számos eredményt ért el, de a társadalmi igények gyorsan változnak, különösen a fiatalok körében.

A megújulás szerinte elindulhat a helyi szervezetektől és a közösségektől, de a szövetség vezetése is kezdeményezheti. Úgy véli, a vezetőségtől érkező impulzusok talán gyorsabban hozhatnának eredményt, mert az alulról történő építkezés hosszabb folyamat.

Arra a kérdésünkre, hogy a vezetőség részéről tapasztal-e erre készséget, igennel válaszolt. Elmondta, Csoma Botond bejegyzése is azt jelzi számára, hogy a szövetség felső vezetésében foglalkoznak a témával.

Csoma Botond elmondta, hogy a szövetségen belül már elindult egy stratégiai tervezési folyamat, amelynek célja az etnikai képviselet megszilárdítása. „Nem azért írtam le ezeket a gondolatokat, mert azt éreztem volna, hogy az RMDSZ elefántcsonttoronyban van, és nagy távolságra a közösségtől. Nem. Azért írtam le ezeket, mert a szervezeten belül is szerintem szükség van egy kis hangsúlyeltolódásra, másképpen szervezzünk meg bizonyos dolgokat”– hangsúlyozta.

A fiatalok megszólítása az egyik legnagyobb kihívás

A fiatalok megszólítását mindkét politikus kiemelten fontosnak tartja. Csoma Botond szerint az RMDSZ-nek minden társadalmi réteg számára hiteles válaszokat kell adnia, hiszen etnikai alapon képviseli a közösséget. „Nyilván nagy kérdés az, hogy a fiatalokkal mit kezdünk. Számukra mit tudunk mondani, hogy hiteles legyen az RMDSZ. Mit tudunk mondani a prekariátusnak (létbizonytalanságban élők), mit tudunk mondani a középosztálynak és a vállalkozóknak?” – fogalmazott.

Hozzátette, nem elég csupán megszólítani ezeket a csoportokat, olyan közpolitikákra is szükség van, amelyek ténylegesen javítanak a helyzetükön.

Pintér Zsolt szerint az RMDSZ-ben már lezajlott egy generációváltás, és lassan újabbra lesz szükség. Ehhez azonban előbb meg kell érteni, hogyan gondolkodnak a mai fiatalok, miként viszonyulnak a magyar közösséghez, és mit várnak a szövetségtől.

Példaként említette, hogy egy mai huszonéves számára lehet, hogy egy filmvetítés vonzóbb, mint a néptáncoktatás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos programokat meg kellene szüntetni. „Nem arról beszélünk, hogy kész, nem kell többet néptáncot tanítani vagy néptáncolni a szüreti bálon. Szó sincs róla, mert csodálatos” – hangsúlyozta. Bővíteni kell a lehetőségeket.

Hozzátette, Máramaros megyében a következő időszakban különböző korosztályoknak terveznek találkozókat, hogy jobban megismerjék a fiatalok elképzeléseit. Pintér Zsolt szerint a generációk közötti különbségek ma sokkal nagyobbak, mint korábban, ezért a fiatalok igényeit nem lehet a régi tapasztalatok alapján megítélni.

A lakhatási nehézségeket és az elvándorlást is olyan kérdéseknek nevezte, amelyekkel foglalkozni kell, még akkor is, ha az RMDSZ nem tud minden problémára azonnali megoldást kínálni.

„Ha már tematizáljuk ezeket a dolgokat, ha meghallgatjuk és megértjük, az már egy lépés. Mert ugye nem tudjuk mi egyből itt megoldani a lakhatási problémát, nem tudunk ingyen vagy olcsóbban lakást szerezni fiatal házasoknak.”

Mi történt az Erdély hazavár programmal?

A kezdeti lendület utáni lecsendesedésről elmondta, a program valóban kevésbé látható, de a háttérben továbbra is folyik a munka. A segítséget kérő jelentkezőket megyei adatbázisokban tartják nyilván, és minden megyében van egy felelős, aki kapcsolatot tart velük.

A cél az, hogy a hazatérést tervező fiatalokat tájékoztatni tudják a helyi munkalehetőségekről. Példaként említette, hogy ha Nagybányán egy gyár elektromérnököt keres, és a jelentkezők között van ilyen végzettségű fiatal, akkor azonnal értesíteni tudják az álláslehetőségről.

Pintér Zsolt hangsúlyozta, hogy a program nem azt jelenti, hogy az RMDSZ lakást vagy munkahelyet biztosít a hazatérőknek, hanem kapcsolatot tart velük, és igyekszik segíteni a tájékozódásukat.

Szerinte a kezdeményezés elindítása óta a gazdasági és politikai körülmények is sokat változtak, ami befolyásolhatja a fiatalok hazatérési szándékát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai fiatalok tanulmányi és szakmai elképzelései gyorsabban változnak, mint korábban.

Támogatni kell a magyar nyelvű oktatást

A máramarosi RMDSZ elnöke a magyar nyelvű oktatást tartja a másik kiemelt területnek. Szerinte a szövetségnek segítenie kell az oktatás minőségének javítását, de úgy, hogy ne keltsen olyan benyomást, mintha politikai szervezetként irányítani szeretné az iskolákat. „Ez egy nagyon nehéz feladat, de ez a legnagyobb kihívás: az oktatás és az ifjúság.”

Pintér Zsolt szerint fontos, hogy az oktatási intézmények és a fiatalok partnerként tekintsenek az RMDSZ-re. Elmondta, a középiskolásokkal és a diáktanácsokkal vannak jó tapasztalataik, az egyetemi tanulmányaik után hazatérő fiatalok megszólításában azonban még nem értek el hasonló eredményeket.

A változtatások mellett az eredeti célokat is megőriznék

Csoma Botond szerint az RMDSZ-nek szüksége van újításra és befogadóbb megközelítésre, de nem gondolja, hogy letért volna eredeti útjáról.

„Az RMDSZ most is, és mint mindig, azt csinálja, hogy a legjobb tudása szerint képviseli a közösséget Bukarestben, az önkormányzatokban, a parlamentben, a kormányban, mindenütt, ahol döntéseket hoznak. És ez volt a vezérelv 1990 óta. Főleg 1996-tól, amikor az RMDSZ először kormányra került. Minden lehetőséggel, minden eszközzel élni kell, hogy javítsunk a közösségi helyzeten. Én nem gondolom, hogy az RMDSZ erről az útról letért volna. Az biztos, hogy újításra is van szükség, inkluzívabb megközelítésre.

De nem gondolom azt, hogy az alapkérdésben, ami azt jelenti, hogy etnikai alapon próbáljuk képviselni a közösséget, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közösség egyről a kettőre jusson – minden társadalmi réteg, amely alkotja ezt a heterogén közösséget –, változtattunk volna.

Elhangzik sokszor az a vád, hogy azért nem vagyunk gerincesek, mert hol az egyik román politikai párttal szövetkezünk, hol a másikkal.

Meg kell érteni, hogy mi nem lehetünk úgy ellenzékben, mint az USR. Nem viselkedhetünk úgy a három nagy román centralista párttal: a PSD-vel, a PNL-lel és az USR-vel, ahogy ezek viselkednek egymással. Nekünk teljesen más a választóközösségünk is, és mind a három nagy román pártra szükségünk van bizonyos helyzetben.

Az RMDSZ, a PSD és a PNL vezetője, valamint a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője ült össze. | Korábbi felvétel. | Fotó forrása: PNL

Ez nem gerinctelenség, ez a politikai eszközökkel való élés, azért, hogy tudjuk a közösséget megfelelőképpen képviselni” – nyilatkozta Csoma Botond.

Az RMDSZ-nek változnia kell — visszahozni az előválasztásokat

Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre elmondta: amit Pintér Zsolt és Csoma Botond eltérő nyelvezettel megfogalmazott, gyakorlatilag ugyanaz, mint amiről az RMDSZ-en belül már hónapok óta vagy akár egy éve beszélgetnek: hogyan képes az RMDSZ megjeleníteni az általa képviselt  szélesebb társadalmi réteg sokféleségét?

Antal Árpád az RMDSZ stratégiai igazgatója, Sepsiszentgyörgy polgármestere. | Fotó: Antal Árpád Facebook oldala

A szövetség stratégiai igazgatója szerint addig jó, amíg van beszélgetés meg vita, és addig jó, amíg vannak, akik kritizálják az RMDSZ-t, mert ez azt jelenti, hogy az RMDSZ még mindig egy fontos intézmény, egy olyan intézmény, amely számít. „Nem szeretném megérni azokat az időket, amikor az erdélyi magyar társadalomban úgy fogják érezni az emberek, hogy már nem érdemes kritizálni az RMDSZ-t” – mondta.

Véleménye szerint a konstruktív vita előreviszi a dolgokat. Meggyőződése, hogy nem árt vitázni a szövetségen belül, az emberek között és az emberekkel is, mert „az RMDSZ, ahogy Csoma Botond is leírta, egy eszköz”.

Antal Árpád közölte, az RMDSZ az elmúlt 37 évben folyamatosan tudott változni, sikerült megújulnia, ugyanis az elmúlt évtizedekben sok minden változott a társadalomban is, és ha változik a társadalom, akkor az RMDSZ-nek is változnia kell. „Szerintem most is egy ilyen nagyon fontos feladat előtt áll az RMDSZ. Biztos vagyok benne, hogy képes lesz újraszervezni magát, hogy világossá tegye a közösség felé is azt, hogy megértette, hogy mit várnak el tőle” – hangsúlyozta.

A konkrétumok kapcsán Antal Árpád is elsősorban a nyitást emelte ki. Közölte, ennek az egyik formája az előválasztás, „bár azt is el kell mondani, hogy az előválasztásnak is van színe és fonákja” - tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy 2004-ben ő maga azért lehetett parlamenti képviselő, mert volt egy nyílt előválasztás, amin részt vett és megnyert. „Teljesen kívülről, 29 éves fiatalként érkeztem a szervezetbe, és meg tudtam nyerni egy előválasztást” – mondta.

Hozzátette, az előválasztásról akkor mondtak le, amikor megjelentek a versenypártok. Aki ugyanis nem akart az RMDSZ-ben politizálni, az valamelyik másik pártba tagolódott, és így mérkőzött meg az önkormányzati választásokon.

„Közben az teljesen egyértelművé vált, hogy ezek a versenypártok nem tudnak semmilyen életképes alternatívát megfogalmazni, tehát vissza kell hozni ezt a típusú versenyt az RMDSZ-en belül. Lehetőséget kell teremteni, hogy minél több ember megmérkőzzön, olyanok is, akik nem tagjai a Szövetségnek. És ilyenkor nemcsak az RMDSZ-tagok szavaznak, hanem minden magyar ember részt vehet, és eldöntheti azt, hogy ki legyen a polgármester jelöltje, ki legyen a parlamenti képviselőjelöltje, szenátor jelöltje, megyei tanácselnök jelöltje, és akár az önkormányzati képviselőjelöltek. Az előválasztás eszköz, egy platform. A cél az, hogy az emberek szóljanak bele a döntésekbe, hogy legyen jobb, erősebb és megújult a képviselet, amely jobban és gyorsabban tud válaszolni az emberek igényeire. Azt gondolom, hogy ezt az RMDSZ meg is fogja lépni” – magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan lehet ismét közel hozni az „elpártolt” embereket az RMDSZ-hez, közölte: nem gondolja, hogy itt most valami nagy csodának kell történnie. „Nagyon egyszerű dolgokkal kell az RMDSZ-nek foglalkoznia: ott kell lenni az emberek között. Ez nagyon-nagyon fontos.

A kormányzás megtépázta a szervezetet. Sokkal nagyobb árat fizettünk, mint amekkora súlyunk volt abban a kormányban, aminek most már nem vagyunk a tagja.

A legfontosabb, hogy ott legyünk az emberek között, az RMDSZ-es tisztségviselők legyenek elérhetők az emberek számára, figyeljünk oda az emberekre, hallgassuk meg a problémáikat, mondjunk igazat nekik. Ha meg tudjuk oldani a problémáikat, tegyük azt, de nyilván nem mindig tudunk mindent megoldani és akkor arról is beszélni kell. 

A következő két év erről is kell szóljon: az emberek érezzék azt, hogy az RMDSZ ott van köztük, meghallgatja és képviseli őket” – mondta.

Okulni kell a szerbiai meg a szlovákiai választások kimeneteléből

Antal Árpád közölte, azért nagyon aktuális a Csoma Botond álta említett téma, mert ami Szlovákiában történt, az még mindig annak a közigazgatási átszervezésnek a következménye, amit elszenvedett a szlovákiai magyarság két évtizeddel ezelőtt. Hangsúlyozta: „Éppen ezért nem szabad megengednünk azt, hogy Romániában olyan közigazgatási átszervezés legyen, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené a magyar közösséget és a magyar képviseletet. Annak ugyanis az lesz a következménye, ami Szlovákiában történt: kiestek a parlamentből, nincs képviselet, nem tudnak visszamenni olyan körülmények között, hogy egy arányaiban nagyobb közösségről beszélünk Szlovákiában, mint Romániában.

Szerbiában más a helyzet, ott gyakorlatilag a Vajdasági Magyar Szövetség hatalmi pozícióban volt, és kitartott a regnáló elit mellett, ami ellen fellázadt a társadalom.

Tehát nyilván abból is le kell vonnunk a következtetéseket, tanulnunk kell belőle. Minden helyzet más. Meg kell nézni azt, hogy mi történik, tanulni kell belőle, és a megfelelő korrekciókat meg kell hozni” – hangsúlyozta.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?