Tusnádfürdő polgármestere, Butyka Zsolt bírálja a közigazgatási reform tervezetét, amelynek részeként felmerült a kisvárosok összevonása a szomszédos községekkel, illetve községi rangra való visszaminősítése. A polgármester szerint egy ilyen intézkedés veszélyeztetné a turisztikai és gyógyfürdőváros sajátos jellegét, valamint az idegenforgalom fejlődését.

Butyka Zsolt úgy véli, hogy Tusnádfürdőt – más, nemzetközi színvonalú turisztikai és gyógyászati szolgáltatások kialakításán dolgozó romániai fürdővárosokhoz hasonlóan – nem szabadna összevonni egyetlen községgel vagy faluval sem.

„Egyszerűen elfogadhatatlan, amit a fővárosban terveznek. Ha mindenképpen teljes összeomlásba akarjuk sodorni az országot, akkor válasszuk ezt az utat. Tusnádfürdőt és a többi fürdővárost, amelyek évtizedek óta próbálnak nemzetközi színvonalú turisztikai és gyógyászati szolgáltatásokat kialakítani, nem lehet összevonni egyetlen községgel vagy faluval sem” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a polgármester.

Hozzátette, hogy a szomszédos településekkel jó kapcsolatot ápolnak, ellenállása pedig nem nekik szól, hanem annak, hogy egy turisztikai üdülőhely és egy elsősorban mezőgazdaságból élő község eltérő sajátosságokkal és helyi szabályozással rendelkezik.

„Nem a szomszédainkkal van problémánk, egyszerűen ők mezőgazdaságból élnek, és más helyi szabályok vonatkoznak rájuk, amelyek nem összeegyeztethetők egy üdülőváros működésével. Ha idén nem sikerült megölni a turizmust, akkor 2030-ig teljesen meg akarják szüntetni” – fogalmazott Butyka Zsolt.

Tusnádfürdő Románia legkisebb városa, lakossága a polgármester adatai szerint jelenleg 1347 fő.

A közigazgatási-területi reform lehetőségéről néhány nappal ezelőtt Dragoș Benea európai parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) közigazgatási reformmal foglalkozó munkacsoportjának koordinátora is beszélt. Elmondása szerint a párt által vizsgált javaslatok között szerepelhet egyes kisvárosok összevonása, illetve községi rangra történő visszaminősítése.

Benea szerint Romániában több mint 450 közigazgatási egység lakossága nem éri el az 1500 főt, további mintegy 1100 településen pedig legfeljebb 3000-en élnek. Emellett a városok több mint 55 százaléka már nem teljesíti a városi rang megszerzéséhez előírt, 10 ezer fős törvényes lakossági küszöböt, miközben továbbra is fenntartja a városi közigazgatás szerinte „költségfaló” intézményrendszerét.