Még nem kezdődtek meg a hivatalos egyeztetések a 2027-es költségvetésről, az új kormány jelenleg az idei büdzsé kiigazításával van elfoglalva – mutatott rá Miklós Zoltán, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.

A képviselő a Maszol megkeresésére elmondta, bár Románia a költségvetési hiány csökkentés folyamatának felénél tart, 2027 igazi tesztév lesz, amely egyszerre követel meg fiskális fegyelmet, adóemelések nélküli gazdaságélénkítést és a beruházások védelmét.

Tűzoltás az idei év végén és a költségvetés-alkotás menete

Az október végén végrehajtott költségvetés-kiigazítás egy sürgősségi kényszerlépés volt, mivel számos területen – legfőképpen az egészségügyben, a sürgősségi ellátásban és a mentőszolgálatoknál – teljesen kimerült az éves keret – mutatott rá a szakpolitikus.

„Az októberi kiigazítással gyakorlatilag tűzoltás történt. Várható még egy költségvetés-kiigazítás novemberben, november 30-ig lehet még ezt elfogadni, addig lehet módosítani az éves költségvetést, azzal lezárják” – emelte ki Miklós Zoltán.

Hozzátette, hogy addigra az ország azt is tisztábban látja majd, mennyi forrás érkezik a Helyreállítási Tervből (PNRR), és mennyi a kifizetetlen számlák állománya.

A Niculescu-kormány vállalása szerint december 31-ig el kell fogadni a 2027-es költségvetést. Ennek első lépéseként a kormánynak ki kell adnia az úgynevezett „saláta-rendeletet”, amelyben döntést hoznak többek között a juttatásokról, a nyugdíjak indexálásáról, a közalkalmazotti bérekről vagy például a háborús veteránok támogatásáról.

„Ha ezt a rendeletet kiadják, tudni fogjuk, hogy a kormánynak milyen elképzelései vannak, ezen döntések mentén a költségvetés sarokszámait is elő lehet készíteni” – magyarázta a szakpolitikus, hangsúlyozva, hogy a minimálbér mértékéről is mielőbb dönteni kell, hiszen közel 1,5 millió alkalmazottat foglalkoztatnak minimálbéren, az általuk befizetett adók és illetékek befolyásolják az államkassza bevételeit.

Félúton a konszolidációban: a deficitcsökkentés mérlege

Románia az elmúlt években drasztikus kiigazítási folyamaton ment keresztül. Miután 2024-ben a Ciolacu-kormány idején a hiány 9,3 százalékra „szállt el”, a Bolojan-kormány megkezdte a konszolidációt, amely adóemelésekkel (áfa, osztalékadó), a társadalombiztosítási terhek növelésével, valamint a nyugdíjak és bérek befagyasztásával járt.

Ezzel a hiányt 2025-re 7,9 százalékra, az idei év végére pedig várhatóan 6,2 százalék körülire sikerült lefaragni. Miklós Zoltán emlékeztetett: ha a 2024 szeptemberében megemelt nyugdíjakat az egész évre kivetítjük, a hiány szinte a tíz százalékot is elérte volna.

„2026 végén, az Európai Bizottsággal kialkudott költségvetési hiánycsökkentő folyamat felénél 6,2 százalékos lesz a deficit. A következő három-négy évben tovább kell csökkenteni a deficitet, hogy 2030 végére betoljuk 3 százalék alá. 2027-ben újabb 1 százalékponttal kellene lefaragni, 6,2-ről 5,2-re” – hangsúlyozta a képviselő.

A 2027-es év kihívásai: kevesebb bevétel, növekvő kiadások

A következő év kifejezetten nehéznek ígérkezik, mivel a hiányt további egy százalékponttal (körülbelül 20 milliárd lejjel) kell csökkenteni, miközben a bevételi oldal romlik, a kiadások pedig növekednek – mutatott rá Miklós Zoltán. Ezt a feladatot rendkívül nehéz körülmények között kell teljesíteni, ugyanis jövőre jelentős bevételkieséssel kell számolni: a PNRR-program lezárulásával kevesebb uniós forrás érkezik az országba, a legnagyobb vállalatok 0,5 százalékos minimumadóját kivezetik, miközben az államadósság növekedése miatt a kamatterhek emelkednek.

Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalt már nem lehet a korábbi eszközökkel visszatartani, hiszen a nyugdíjak indexálását a harmadik évben már nem lehet elhalasztani.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az adóemelések miatt a lakossági fogyasztás visszaesett, a gazdasági növekedés pedig gyakorlatilag megtorpant, 2026-ban mindössze 0,1 százalékos stagnálást mutatva. Mivel a hiányarányt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítják, a 2027-es költségvetést úgy kell összeállítani, hogy az adókedvezményekkel és ösztönzőkkel képes legyen újraindítani a gazdasági növekedést.

Ha a kormánynak nem sikerül kiegyensúlyozott büdzsét alkotnia és tartania az 5,2 százalékos hiánycélt, az ország pénzügyi megbízhatósága forog kockán, amit a nemzetközi piacok azonnal még magasabb kamatlábakkal büntetnének – figyelmeztetett az RMDSZ szakpolitikusa.

Az RMDSZ feltételei: nincs adóemelés, a nyugdíjakat emelik

Miklós Zoltán aláhúzta, hogy politikai akarattal a büdzsé karácsonyig összerakható, és az RMDSZ szigorú elvárásokhoz köti a támogatást.

„Az RMDSZ attól teszi függővé, hogy támogatja-e a kormányt, illetve, megszavazza-e a költségvetés-tervezetet, hogy ne legyen adóemelés, hiszen ha a vállalkozókat sújtják, a gazdaság teljesítőképessége romlik, senkinek nem jó. A lehetőségek adottak: fel kell lépni az adócsalók ellen, növelni kell az adóbehajtás hatékonyságát. A költség-oldalon pedig meg kell nézni, hol lehet spórolni, racionalizálni” – fogalmazott a szakpolitikus.

Az RMDSZ álláspontja világos: a jelenlegi adószintek mellett kell több pénzt behozni, miközben csökkentik a kiadásokat, indexálják a nyugdíjakat, és lefaragják a deficitet. Ha a Luca Niculescu miniszterelnökkel kötött megállapodás ezen pontjai teljesülnek, az RMDSZ megszavazza a költségvetést, ellenkező esetben viszont újragondolják a kormány támogatását.