Harctéri tapasztalatból tanul a NATO, ezért ukrán katonák érkeznek Németországba. Berlin felismerte, hogy a modern háború tapasztalata ma Ukrajnában koncentrálódik – ezért a frontot megjárt katonák taníthatják be a német haderőt. A napjaink hadviselése radikális átalakuláson megy keresztül: a csataterek új urává a drón vált. 

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint a 21. századi fegyveres konfliktusok középpontjában már nem a hagyományos fegyverrendszerek, hanem a dróntechnológia és a mesterséges intelligencia (MI) áll. A pilóta nélküli eszközök mára a legmeghatározóbb és egyben legpusztítóbb fegyverek közé emelkedtek, amelyek alapjaiban alakítják át a harcászat és a stratégia logikáját. A drónok hatékonyságát jól mutatja, hogy egyes becslések szerint a modern háborúk halálos áldozatainak akár 70 százalékáért is felelősek lehetnek. Nyílt terepen a katonák túlélési esélye drámaian csökkent: egy felmérés szerint dróntámadás esetén – ha nincs megfelelő fedezék – akár 92 százalékos halálozási arány is előfordulhat.

Ez a valóság arra kényszeríti a hadseregeket, hogy teljesen újragondolják a védekezési és támadási stratégiákat. Jelenleg a drónok többségét még emberek irányítják, azonban a mesterséges intelligencia szerepe rohamosan növekszik. Már most léteznek olyan rendszerek, amelyeknél az MI a támadási folyamat jelentős részét autonóm módon hajtja végre, és a jövőben akár a célpontok kiválasztásáról is önállóan dönthet. Ebben a modellben az ember szerepe mindössze a támadás elindítására korlátozódhat, ami komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel.

A drónok és az MI térnyerése így nem csupán technológiai fejlődést jelent, hanem a háború természetének alapvető átalakulását is. Azok az államok, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni ehhez az új korszakhoz, jelentős stratégiai előnyre tehetnek szert. A német védelmi minisztérium tervei szerint hamarosan harctéri tapasztalatokkal rendelkező ukrán katonák kapcsolódhatnak be a Bundeswehr (a német hadsereg) kiképzésébe. A cél, hogy a fronton szerzett gyakorlati ismeretek segítségével növeljék a német hadsereg harckészültségét, különösen a drónhadviselés és a digitális harcvezetési megoldások területén.

Kapcsolódó

Ukrajna 10 fegyverexport-központot nyit Európában

Ukrajna 2026-ban tíz fegyverexport-központot hoz létre Európában, elsősorban a balti államokban és Észak-Európában – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 8-án. A lépés jelentős irányváltást jelent az ország háborús védelmi politikájában.

orosz–ukrán háború drónok fegyvergyártás export Ukrajna Volodimir Zelenszkij

A megállapodást Boris Pistorius német védelmi miniszter írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott egyeztetése során. A német szárazföldi haderő szóvivője szerint az a terv, hogy az ukrán katonák tapasztalatait közvetlenül beépítik a Bundeswehr kiképzési rendszerébe, különösen a hadsereg kiképzőközpontjaiban. Bár a részleteket egyelőre biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, katonai körökben megerősítették, hogy a tárgyalások már 2025 óta zajlanak arról, miként profitálhat a német haderő az ukrán fronttapasztalatokból. A jelenlegi elképzelések szerint az ukrán katonák elsősorban a szárazföldi erők gyalogság egységeinek nyújtanak majd gyakorlati képzést.

Az ukrán kiképzők várhatóan saját harctéri tapasztalataikat osztják meg német kollégáikkal, különös tekintettel az orosz hadsereg elleni műveletekre, a fegyveres drónok alkalmazására, valamint a dróntámadások elleni védekezésre. Német tisztek szerint jelenleg a NATO-ban nincs olyan haderő, amely az ukránokhoz hasonló mértékű modern háborús tapasztalattal rendelkezne, ezért ezt a tudást érdemes minél gyorsabban hasznosítani. A kiképzések pontos formája még kialakítás alatt áll, de az elképzelések szerint az ukrán katonák kezdetben rövidebb, néhány hetes turnusokban érkeznének Németországba, tekintettel arra, hogy Ukrajna saját toborzási nehézségei miatt nem tud hosszabb időre nélkülözni harcedzett állományt.

Nagy figyelmet kap a dróntechnológia

Különösen nagy figyelmet kap a dróntechnológia: az elmúlt négy év háborúja során az ukrán fegyveres erők jelentős tapasztalatot halmoztak fel a pilóta nélküli eszközök támadó és védelmi alkalmazásában, ami a német hadsereg számára is kulcsfontosságú tudás lehet. A Bundeswehr eddig elsősorban fordított szerepben vett részt a kiképzésben: a háború kezdete óta több ezer ukrán katonát képeztek ki Németországban különböző fegyverrendszerek használatára, köztük a Gepard légvédelmi rendszerre, a Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegre és a Leopard harckocsira. A most induló program révén a német katonák viszont első kézből tanulhatnak az ukránok harctéri tapasztalataiból, beleértve azt is, miként alkalmazták a német fegyvereket a fronton.

A Bundeswehr számára különösen értékes lehet az ukrán hadsereg tapasztalata a modern digitális harcvezetési rendszerek terén. Az ukrán fegyveres erők rövid idő alatt olyan, viszonylag egyszerű, de hatékony rendszereket fejlesztettek ki a csapatok irányítására és a műveletek koordinálására, amelyek gyakran okostelefonokon futó alkalmazások formájában működnek. Ezek segítségével valós időben lehet tervezni a műveleteket, irányítani az egységeket, szervezni a lőszer-utánpótlást vagy a sebesültek kimenekítését. A német hadsereg számára ezek a megoldások fontos mintát jelenthetnek a jövő hadviselésének digitalizációjához.

A német–ukrán együttműködés új szakasza jól mutatja, hogy a modern háborúk tapasztalatai milyen gyorsan alakítják át a NATO-országok kiképzési és felkészítési módszereit. A Bundeswehr vezetése abban bízik, hogy az ukrán fronttapasztalatok integrálása révén a német haderő gyorsabban alkalmazkodhat a 21. század hadviselésének kihívásaihoz.