A NATO reakcióját tesztelhette Moszkva - Mit lépne Románia?
Akár tesztelhette is Oroszország Lengyelországot és a NATO-t, de miután az utóbbi időben megszaporodtak az Ukrajna elleni orosz dróntámadások, az ukránok zavarása következtében el is tévedhettek a lengyel légteret megsértő harci eszközök. Romániában az alkotmány szerint a hadsereg lelőheti a román légteret megsértő drónokat, ha azok a lakosságot veszélyeztetik.
Lengyelország fő repülőtereit is lezárták ideiglenesen, miután szerdára virradó éjjel orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe az Ukrajna elleni nagyszabású támadások közepette. A lengyel hatóságok magas készültségbe helyezték a légvédelmet, s - első alkalommal állam az orosz-ukrán háború kitörése óta - megsemmisített több harci eszközt. Nyugati szakértők úgy vélik, hogy az incidens a NATO védelmi reakcióinak kipróbálását célozhatta.
Donald Tusk miniszterelnök közölte: Lengyelország a NATO-szerződés 4. cikkelyének alkalmazását kérte, és jelenleg is folynak a tárgyalások a szövetségesekkel Lengyelország légvédelmének megerősítéséről. A Lengyel Hadsereg Területvédelmi Erői jelentősen lerövidítették a hivatásos és önkéntes katonák egységeknél való megjelenési idejét. Ezzel egyidőben földi csapatokat is mozgósítottak az orosz UAV-ok (pilóta nélküli repülőeszközök) keresésére és azonosítására.
A NATO nem tekinti támadásnak a lengyel területet ért dróntámadást – jelentette a TVP World lengyel hírcsatorna a katonai szervezet egyik forrására hivatkozva. „Ez volt az első alkalom, hogy NATO-repülőgépek potenciális fenyegetéssel szembesültek szövetséges légtérben” – mondta a brüsszeli forrás, amelyet a Reuters idézett. Mint kiderült, a térségben lévő NATO Patriot légvédelmi rendszer észlelte ugyan a drónokat, de a szövetség nem támadta meg azokat. A Magyar Hírlap által idézett forrás szerint lengyel F–16-os és holland F–35-ös vadászgépek, valamint olasz AWACS felderítő repülőgépek és a NATO által közösen üzemeltetett légi utántöltő gépek vettek részt az éjszakai műveletben.
Mark Rutte NATO-főtitkár az incidenssel kapcsolatban közölte: „a teljes értékelés még folyamatban van”, de hangsúlyozta: „akár szándékos volt, akár nem, ez teljesen felelőtlen, teljesen veszélyes.” Rutte szerint a tegnap esti reakció „nagyon sikeres” volt. „Mindig biztosítanunk kell, hogy egy lépéssel előrébb járjunk, de úgy gondolom, a tegnap este megmutatta, hogy képesek vagyunk megvédeni a NATO teljes területét, beleértve természetesen a légterét is” – fogalmazott Rutte.
Kapcsolódó
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt is elmondta, hogy Lengyelországnak több kell, mint szolidaritási nyilatkozatok és a szövetségesek nagyobb támogatása. Hozzátette, hogy nincs ok azt állítani, hogy Lengyelország háborús állapotban van, de a második világháború óta ez a leginkább fegyveres konfliktushoz hasonló helyzet. A NATO megfogalmazása szerint a 4. cikkely alkalmazása azt jelenti, hogy a szervezet tagjai tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
Szerdára virradóra Románia is két F-16-os repülőgépet emelt a levegőbe és riadót rendelt el Tulcea megye északi részén, de az orosz drónok nem léptek be a nemzeti légtérbe. A háború kezdete óta 29 drón és dróndarab zuhant le Romániában, ugyanakkor voltak olyan esetek is, amikor az orosz drónok beléptek Románia területére, hogy Nyugat felől támadják Ukrajnát, és így kerüljék el a légvédelmet. Egy másik esetben egy orosz tengeri drón hatolt be a Chilia-ágon, hogy megtámadjon egy ukrán hajót, és lehetséges, hogy Románia területi vizeit is felhasználta arra, hogy elkerülje az ukrán katonák megfigyelő pontjait.
Szolidaritás Lengyelországgal
Nicușor Dan államfő azt mondta: Románia szolidáris Lengyelországgal a történtek miatt. Hozzátette: Romániát eddig nem érte hasonló jellegű légtérsértés. Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter szerdán a Facebook-oldalán közölte, hogy Románia szolidáris Lengyelországgal, és Bukarest a szövetségeseivel együtt határozottan reagálni fog az európai biztonságot veszélyeztető orosz kísérletekre. Bejegyzésében a politikus emlékeztetett arra, hogy az éjszaka folyamán orosz drónok megsértették a lengyel légteret. „Ez egy nagyon súlyos incidens. Egy NATO-tagállam légterének megsértése elfogadhatatlan és veszélyes eszkaláció Oroszország részéről. Románia állandó kapcsolatban áll szövetségeseivel” – írta Moşteanu.
Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök közölte: Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan. Hozzátette: az eset is bizonyítja, hogy a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. Orbán Viktor hangsúlyozta: egy háború árnyékában élni mindig kockázatokkal és veszélyekkel jár. „Itt az ideje véget vetni ennek!” – fogalmazott, majd kiemelte, hogy Magyarország ezért támogatja Donald Trump volt amerikai elnök béketeremtő erőfeszítéseit. Az európai vezetők egységesen elítélően reagáltak lengyelországi légtérsértésre.
„Ez az akció valószínűleg orosz provokáció volt” – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint orosz provokációról „mert olyan, hogy egy-két drón áttéved, olyan előfordul, de hogy több mint tíz, az nem”. Kaiser Ferenc úgy látja, az oroszok valószínűleg tesztelni akarták a lengyel légvédelmet, másrészt pedig figyelik a NATO-reakciókat.
„Ez lehetett egy figyelmeztetés a lengyeleknek. Éppen most zajlik Ramsteinben a szövetségesek között egy NATO-találkozó, leültek a NATO-vezetők, és a lengyelek ott rögtön kértek tíz Patriot-üteget. Tehát valamilyen szinten elérte a célját az akció, ha a figyelmeztetés volt a célja. Nem tudjuk, nem látunk az orosz vezetés fejébe, de a lengyelek most alaposan meg akarják erősíteni a légvédelmüket” – fogalmazott Kaiser Ferenc. A szakértő szerint a lengyelek jól vizsgáztak. „És nem csak lengyel, hanem Lengyelországban állomásozó szövetséges vadászgépeket is a levegőbe emeltek, tehát tulajdonképpen a szövetség is relatíve jól vizsgázott” – mondta a NATO-ról Kaiser Ferenc.
Kapcsolódó
Bendarzsevszkij Anton szerint elképzelhető, hogy a szerdai támadás célpontja egy határ menti ukrán település volt, de a drónok ukrán zavarás hatására eltévedtek, és így Lengyelországban kötöttek ki. Az Oeaconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója és Oroszország-szakértő az Indexnek elmondta: kevésbé hisz abban, hogy a drónokat Oroszország kifejezetten azzal a szándékkal indította, hogy berepüljenek Lengyelországba. Szerinte gyanús az, hogy a légtérsértés pont egy újabb, nagyszabású, Ukrajna elleni, orosz dróntámadás után történt. Bendarzsevszkij valószínűsíti, hogy nem különálló esetről van szó, ettől függetlenül persze előfordulhat, mert Oroszország a múltban hasonló hibridhadviseléssel tesztelte a Nyugat reakcióit ezekre a helyzetekre.
Romániában a berepülő drónok megsemmisítését lehetővé tevő törvényt májusban hirdette ki Ilie Bolojan akkori ideiglenes államfő, de ahhoz, hogy a jogszabály valóban hatályba lépjen, a végrehajtási normák jóváhagyása is szükséges. Ez azonban késlekedik. A Digi24 információi szerint ezeket a végrehajtási normákat a következő védelmi tanács (CSAT) ülésén kellene jóváhagyni, azonban eddig még nem jelentettek be időpontot.
Nicuşor Dan államfő szerdán azt mondta, Románia területére eddig csak véletlenül estek le drónok, amennyiben azonban a lengyelországihoz hasonló eset történik, elő van készítve a legális eljárás ezek megsemmisítésére. „A lakosságnak nem kell aggódnia” – idézte az Agerpres Dant. A reagálást a parlament által elfogadott idevágó törvény és a CSAT által leszögezett eljárások teszik lehetővé – emlékeztetett az elnök. Az alkotmány szerint a román hadseregnek kötelessége megvédeni a lakosságot. Ha egy drón egy lakóházhoz, tömbházhoz vagy kormányzati épülethez közeledik, a hadsereg megsemmisítheti azt.
Megszólaltak az oroszok
Miután Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője a védelmi minisztériumhoz „passzolta” a felelősséget, Andrej Belouszov tárcavezető hivatalos állásfoglalásban jelentette ki, hogy drónjaik nyugat-ukrajnai katonai létesítményeket céloztak, nem pedig Lengyelországot. Állítása szerint a drónok csak 700 km-es hatótávolságúak, de készek tárgyalni a lengyel védelmi tárcával.
CSAK SAJÁT