Ukrán védelmi drónokat gyártanának Romániában, hogy védjék a NATO keleti szárnyát
Románia reméli, hogy hamarosan megkezdheti területén a védelmi drónok gyártását Ukrajnával közösen, belső felhasználásra, valamint az Európai Unió és a NATO szövetségesei számára – nyilatkozta Oana Ţoiu külügyminiszter a Reutersnek adott interjúban.
A miniszter elmondta, hogy a közös dróngyártásról szóló tárgyalások Ukrajnával még azelőtt kezdődtek, hogy az elmúlt hetekben több, Oroszországnak tulajdonított légtérsértés történt volna a térségben.
„Stratégiailag fontosnak tartjuk, hogy a keleti szárny védettebb legyen, különösen a légvédelem szempontjából. Ezért tesszük meg a szükséges lépéseket, például partnerség létrehozását Ukrajnával, hogy védelmi drónokat építsünk” – idézi a román diplomácia vezetőjét a News.ro.
„Hisszük, hogy képesek vagyunk ezt gyorsan megvalósítani” – mondta a miniszter az ENSZ Közgyűlésének éves ülésszakán, amely hétfőn ért véget.
Az elmúlt hetekben nőtt a feszültség Moszkvával: Észtország azzal vádolta Oroszországot, hogy vadászgépeket küldött a légterébe, miközben a NATO repülői Lengyelország felett lőttek le drónokat. Románia szintén közölte, hogy vadászgépei majdnem lelőttek egy drónt, amely megsértette a légterét.
Oroszország azt állítja, hogy soha nem célzott EU- vagy NATO-országokat, és a jövőben sem szándékozik így tenni.
A román külügyminiszter nyilatkozatai a közös dróngyártásról egybeesnek azzal, hogy Ukrajna enyhítette a fegyvereinek exportjára vonatkozó korlátozásokat – azokra a fegyverekre, amelyeket a harctéren Oroszország ellen használt és fejlesztett.
Ezen felül az Európai Unió is támogatja egy „drónfal” létrehozásának ötletét a régió védelme érdekében.
Két hete a védelmi miniszter, Ionuţ Moşteanu is említette annak lehetőségét, hogy ukrán drónokat építhetnek Romániában. Múlt héten pedig Cristian Diaconescu elnöki tanácsadót is megkérdezték egy lehetséges ukrán–román drónpartnerségről.
Románia az európai SAFE program keretében 16,6 milliárd euróhoz jut majd, amely – Ilie Bolojan miniszterelnök szerint – a következő öt évben a GDP 1%-ának megfelelő katonai beszerzést biztosít.
CSAK SAJÁT