Elvesztette parlamenti többségét a Japánt kisebb megszakításokkal 1955 óta kormányzó Liberális Demokrata Párt. A több botrány által megrengetett formáció vezetése alábecsülte a választók dühét, amikor új választások kiírásáról döntött. A helyzetet súlyosbítja, hogy a választókban nem gerjesztenek nagyobb bizalmat az ellenzéki pártok sem.

Elvesztette többségét a tokiói törvényhozás alsóházában a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) a vasárnapi előrehozott parlamenti választás nyomán. Megfigyelők szerint ezzel új időszámítás kezdődhet a távol-keleti országban, az instabilitás korszaka.

A jobboldali, nacionalista tömörülés 1955-ben jött létre két konzervatív párt egyesüléséből, és azóta dominálja a japán politikát. A kormányzást mindössze négy évre engedte át: 1993 augusztusa és 1994 júniusa, valamint 2009 szeptembere és 2012 decembere között. Hét évtizeden át szilárdan kitartott az Egyesült Államokkal kötött szövetség mellett, ami a második világháborúban elszenvedett fájó vereség után biztosította a békét, a biztonságot és egy adott pillanatban a világtörténelem legmagasabb életszínvonalát.

Az évtizedek során a párt nimbusza jócskán megkopott, de a hatalmat meg tudta őrizni. A kilencvenes évektől a Komeitó nevű, egy buddhista mozgalomra épült kispárttal kormányzott. Az utóbbi bő egy évben több, közfelháborodást kiváltó botrány rengette meg az LDP-t. Kiderült, hogy a kormánypárt számos prominense kapcsolatban állt egy Dél-Koreában alapított, szélsőséges vallási szervezettel, az Egyesítő Egyházzal. Aztán 2023 novemberében fény derült arra, hogy a Liberális Demokraták két frakciójának több tucat képviselője összesen mintegy hatszázmillió jen (körülbelül 3,5 millió euró) értékben tett el be nem jelentett adományokat.

Amúgy a pártfinanszírozási botrányok visszatérő problémát jelentenek az LDP-nek. A kilencvenes évek elején a New York Times feltárta, hogy a japán konzervatívok páratlan – már akkor is közel négy évtizedes – sikerszériájában bőven benne volt az amerikai hírszerzés keze. A CIA az 1950-es és 1960-as években pénzelte a Liberális Demokrata Pártot azzal a céllal, hogy Japánt „az ázsiai kommunizmus elleni védőbástyává tegye, és aláássa a japán baloldalt”.

Előremenekülés

Október elsején annyira tarthatatlannak tűnt a helyzet, hogy a 2021-ben megválasztott Kisida Fumio miniszterelnök bejelentette visszavonulását. Utódja, Isida Sigeru új választásokat írt ki abban a reményben, hogy sikerül új lendületet adni a pártnak. A számítás nem vált be. A vasárnapi választások nyomán a Liberális Demokrata Párt és a Komeito összesen 215 mandátumot szerzett a 465 tagú alsóházban, a korábbi 279-hez, illetve a többséget jelentő 233-hoz képest.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alkotmányos Demokrata Párt (CDP) frakciója ezzel szemben több mint másfélszeresére nőtt. A Noda Josihikó által vezetett alakulat a korábbi 98-hoz képest 148 mandátumot szerzett, és – mint azt a pártvezér a szavazatszámlálást követő első nyilatkozatában kiemelte – elérte azt a célját, hogy megfossza a kormányt a parlamenti többségétől. Noda szerint megnyílt a kormányváltás lehetősége, és kijelentette, hogy kész koalícióra lépni más ellenzéki csoportokkal.

Az új parlamentnek harminc napon belül kel összeülnie, hogy megválassza a miniszterelnököt. Megfigyelők viszont valószínűtlennek tartják, hogy kormányváltásra kerül sor, az ellenzék tudniillik rendkívül megosztott.

Mindenesetre „az eredmények világossá teszik, hogy Japán nagyra becsült politikai stabilitása megszűnt” – írta a New York Timesban közölt kommentárjában Tanigucsi Tomohikó, a néhai Abe Sinzó tanácsosa. Az elmúlt időszak botrányai nemcsak a kormánypárt imázsát tépázták meg, de megingatták a japán demokráciába vetett bizalmat is. A kormánytól elfordult választókat nem az ellenzék jobb ajánlata győzte meg, csupán undort éreznek a status quóval szemben.

A vasárnapi voksoláson mindössze 53,84 százalékos volt a részvétel, ami a harmadik legalacsonyabb arány a második világháború után. A legnagyobb ellenzéki párt elfogadottsága mindössze 6,6 százalék volt a választások előtt készült felmérés szerint, a legtöbb választó nem lát reális alternatívát az ellenzéki oldalon. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy legutóbb, amikor az LDP rövid időre ellenzékbe került, a demokraták kormánya enyhén szólva rosszul kezelte a 2011-es szökőár és az azt követő fukusimai nukleáris katasztrófa következményeit.

Válsággóc

Az LDP hanyatlása 2020-ban indult el, Abe Sinzó lemondásával. A 2022-ben meggyilkolt korábbi miniszterelnök csaknem kilenc évig volt hatalmon. Tomohikó szerint nem mindenki értett egyet a politikájával, de „céltudatosságot sugárzott, és a vágyat, hogy Japán olyan erős országgá váljék, amelyre a polgárai büszkék lehetnek”. Sinzó távozása óta egymásnak adják a kilincset az LDP miniszterelnökei.

A vasárnapi választási kudarc után a miniszterelnök kizárta a koalíció bővítésének a lehetőségét, és kijelentette, hogy a kormány támogatásáért cserébe kizárólag eseti alapon kész együttműködni a kisebb ellenzéki pártokkal. Egy potenciális partner, a 28 képviselővel rendelkező jobbközép DPP kedden jelezte is, hogy hajlandó kívülről támogatni Isida kabinetjét. Ily módon megakadályozható a kormányváltás, azonban egyes megfigyelők szerint Isida napjai meg vannak számlálva.

Japánban a lehető legrosszabb pillanatban köszönt be a politikai instabilitás. A gazdaság évek óta legfeljebb vérszegény növekedést produkál, amikor éppen nincs recesszióban. A jen árfolyama közel négy évtizedes mélypontot ért el. A kormány ilyen gazdasági környezetben kénytelen emelni a katonai kiadásokat válaszként a Kína, Észak-Korea és Oroszország jelentette fenyegetés növekedésére.

A geopolitikai kihívások mellé hosszú távú költségvetési válság társul. Az államháztartás negyedét elviszik az államadósság kamatai, valamint ennél is nagyobb részt tesznek ki – a büdzsé harmadát – az öregedő lakosság nyugdíjai, egészségügyi és egyéb szociális juttatások, amelyek ráadásul a gazdaságnál gyorsabb ütemben nőnek. Japán gazdasága egyre inkább függ a bevándorlóktól, de a hiányzó munkaerő csak korlátozottan pótolható vendégmunkásokkal, a kulturális ellenállás miatt.

A JapanToday szerint Washingtonban aggodalmat keltett az LDP „sokkoló választási eredménye”. A cikk emlékeztet, hogy a kisebb pártok –, amelyekkel az LDP kénytelen lesz hatalommegosztási megállapodásokat kötni – sok szavazót nyertek meg adócsökkentési ígéretekkel, ez pedig tovább bonyolítja az amúgy is kényes kérdést, hogy Japán miként tudja finanszírozni az Egyesült Államokkal elindított, költséges védelmi projekteket. Ez, illetve a „potenciálisan destabilizáló” jövő heti amerikai elnökválasztás lehetőséget kínálhat Kínának és más riválisoknak, hogy próbára tegyék a Nyugat elszántságát Kelet-Ázsiában, vélik elemzők.