Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői missziója összességében „átmenő jegyet” adott a vasárnapi elnökválasztás és referendum szervezéséért, előzetes jelentésében ugyanakkor lesújtó képet fest a moldovai demokráciáról.

Ahogy beszámoltunk róla, az első eredmények a nemek győzelmét mutatták a Moldovai Köztársaság európai jövőjéről szóló vasárnapi referendumon, de végül, a diaszpóra által leadott szavazatok összesítése után az igenek kerekedtek felül hajszálvékony, alig 13 ezres előnnyel.

A voksolás lebonyolításáról kiadott előzetes következtetéseiben az EBESZ választási megfigyelői megállapítják: az október 20-i elnökválasztás és alkotmányos referendum folyamata általánosságban jól irányított volt, a versenyzők szabadon kampányolhattak „a tiltott külföldi beavatkozások és az aktív dezinformációs törekvések” által jellemzett környezetben is. Ezt a mondatot idézte a moldovai választások kapcsán az Európai Bizottság és az uniós külügyi szolgálat (EEAS) közös közleménye is, figyelmen kívül hagyva a jelentés kritikus megállapításait. A 25 oldalas dokumentum mindjárt az első bekezdésben megjegyzi, hogy Maia Sandunak és a referendumon általa képviselt opciónak lejtett a pálya. Konkrétan azt kifogásolják, hogy a referendum és az elnökválasztás egyidejű megrendezése, a kampány lebonyolításának módja, az államfőt favorizáló médiakörnyezet nem biztosított egyenlő feltételeket a versenytársak között.

Megtévesztő időzítés

Az újabb mandátumra pályázó Maia Sandu eleve azzal a szándékkal írta ki a népszavazást, hogy javítsa újraválasztási esélyeit. Okkal gondolhatta, hogy az EU-s csatlakozás ígérete mozgósíthat olyanokat is, akik a 2020 óta tartó PAS-kormányzás teljesítetlen ígéretei miatt vagy kellő motiváció hiányában távol maradnának az urnáktól. Amúgy Moldova alighogy elnyerte a tagjelölti státuszt – az idei év júniusában –, a csatlakozási tárgyalások lezárása a legoptimistább prognózis szerint sem várható 2030 előtt, tehát bőven lett volna idő szavazásra bocsátani az EU-taggá váláshoz szükséges alkotmánymódosítást.

Az időzítéssel kapcsolatban az EBESZ megfigyelői kitérnek arra, hogy a két szavazás egyidejű megszervezése önmagában nem ellentétes a nemzetközi normákkal, hozzáteszik viszont, hogy Moldovában nem biztosították az állami intézmények semlegességét és a két kampány finanszírozásának különválasztását, illetve közpénzt használtak fel az egyik tábor – Maia Sandu és az igen – kampányában.

A jelentés számos más kifogást is tartalmaz. A regnáló hatalom az EBESZ és az Európa Tanács szabványait figyelmen kívül hagyva több alkalommal, közvetlenül a voksolás előtt is, módosította az elnökválasztás és a referendum lebonyolítását szabályozó törvényi keretet. A kampányban pedig Maia Sandu és az őt támogató koalíció visszaélt az állami erőforrásokkal, nem utolsó sorban pedig jogi eszközökkel korlátozta az ellenzék mozgásterét.

Sandu és az őt támogató politikai oldal azzal védekezik, hogy – miként azt előzetes megállapításaiban az EBESZ-delegáció is kiemelte – „Moldova egy folyamatban lévő, külföldről irányított »hibrid háború« célpontja, amely magában foglalja az ország destabilizálását célzó manipulatív beavatkozás különféle formáit, a politikai szereplők tiltott finanszírozását, dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat”.

Hibrid háború

A regnáló chisinaui hatalom hónapok óta panaszkodik Moszkva „hibrid háborújára”. A moldovai intézmények elleni támadásokra, dezinformációs kampányokra panaszkodtak. Konkrétan előbbi esetben a „támadás” azt fedte, hogy festékkel leöntötték az állami tévé és a legfelsőbb bíróság bejáratát. Az utóbbi ügy valamivel bonyolultabb.

Az EBESZ kiemeli: a törvényi keretnek biztosítani kell, hogy a referendumon a választók egy világosan megfogalmazott kérdésről döntenek – ami teljesült jelen esetben –, de azt is, hogy a kifejezhető két opciót egyformán népszerűsítik, hogy a választó értse, milyen következményekkel járhat az igenek vagy a nemek győzelme.

Ehhez képest a nyugati sajtóban nagy karriert befutott „hibrid hadművelet” tárgyi bizonyítékai valójában nemre buzdító plakátok voltak. Ezeket a moldovai rendőrség annak rendje-módja szerint le is foglalta, holott a hatalom álláspontjával ellentétes opciót népszerűsíteni elvileg nem minősülne dezinformációnak. Moldovában azért számított annak, mert a törvény csakis a választási irodánál e célból regisztrált pártok számára engedélyezte a részvételt a népszavazási kampányban. Tizenhárom igent, és két nemet támogató pártot vettek nyilvántartásba. A Moszkva-barátnak tartott Esély nevű pártot előbb regisztrálták, majd törölték „pénzügyi szabálytalanságok” miatt.

A Román Rádió nemzetközi szolgálata szerint orosz és moldovai újságokat is betiltottak pusztán arra hivatkozva, hogy az EU-s referendum kapcsán a nem mellett foglaltak állást. Ez egyértelműen ellentmond a nemzetközi normáknak, csakhogy polgári csoportok vagy civil szervezetek részvétele a népszavazási kampányban illegális – a már említett, az EBESZ szerint kifogásolható módon, kellő konzultáció nélkül elfogadott törvénymódosítások alapján.

Ide tartozik az EBESZ-misszió enyhén burkolt kritikája, miszerint a politikai pártok felfüggesztésére és törlésére vonatkozó szabályozás „továbbra is szigorú”. A szépítő jelző mögött valójában az áll, hogy a 2020 óta regnáló kurzus tűzzel-vassal irtja az oroszbarátnak tartottak politikusokat és politikai szervezeteiket, a választásokon való indulásukat ellehetetlenítik, vagy legalábbis megnehezítik.