Bukarestben találkoztak azoknak az országoknak a vezetői, amelyek történelmi tapasztalataik és földrajzi helyzetük miatt a leginkább tartanak egy esetleges orosz katonai fenyegetéstől. A tanácskozás középpontjában Ukrajna, az amerikai katonai jelenlét, a NATO keleti szárnya és a B9 esetleges északi bővítése állt.

A NATO keleti szárnyának legsebezhetőbb államai Bukarestben egyeztettek közös védelmi stratégiáról. A B9-csúcs tétje nem csupán az volt, hogyan válaszoljon Kelet-Európa az orosz fenyegetésre, hanem az is, hogy az Egyesült Államokkal egyre feszültebb viszonyban lévő Európa képes-e saját biztonsági politikát kialakítani. A Dâmbovița partja ezekben a napokban ismét a kelet-európai biztonságpolitika egyik központjává vált.

A román fővárosban azoknak az államoknak a vezetői találkoztak, amelyek földrajzi helyzetük, történelmi tapasztalataik és stratégiai kiszolgáltatottságuk miatt a leginkább érzékenyen reagálnak egy esetleges orosz katonai fenyegetésre. A találkozó középpontjában a B9, vagyis a Bukaresti Kilencek formátuma állt, amely ma már jóval többet jelent egyszerű diplomáciai egyeztetésnél. A B9-et Románia és Lengyelország kezdeményezésére, amerikai ösztönzésre hozták létre 2015-ben, egy évvel azután, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet. A formátumhoz Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország tartozik. Ezek az országok különböző történelmi utakat jártak be, de egy közös tapasztalat összeköti őket: mindegyikük pontosan tudja, mit jelent, ha Moszkva biztonságpolitikai nyomást gyakorol a térségre. 

A bukaresti tanácskozás azonban már nem csupán a kilenc kelet-európai állam együttműködéséről szólt. Az ukrajnai háború után a formátum körül megjelentek az északi országok is. Finnország és Norvégia közvetlenül határos Oroszországgal, Svédország pedig a Balti-tenger térségében, Kalinyingrád közelében érintett stratégiailag. Nem véletlen, hogy egyre többször merült fel: a B9 a jövőben B11-é vagy akár B12-vé is alakulhat.

Kapcsolódó

Bukaresti Kilencek: a védelmi kiadások és az elrettentés növelését szorgalmazzák (VIDEÓ)

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának célja a régió NATO-val kapcsolatos jövőképének összehangolása.

NATO B9 Nicușor Dan védelem

A csúcstalálkozón a legtöbb részt vevő állam elnöki szinten képviseltette magát. Magyarország és Bulgária kivételnek számított, mivel új kormányaik szervezése még folyamatban volt. Bukarestben jelen volt Alexander Stubb finn elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Thomas DiNanno amerikai külügyi államtitkár-helyettes, valamint svéd, norvég és izlandi képviselők is. Ez önmagában jelezte, hogy a találkozó túlnőtt a klasszikus regionális egyeztetés keretein.

A legérdekesebb üzenet azonban éppen Finnországból érkezett. Alexander Stubb a bukaresti csúcs előtt arról beszélt, hogy „itt az ideje elkezdeni beszélni Oroszországgal”. A finn elnök szerint már egyeztetett európai vezetőkkel arról, ki vehetné fel a kapcsolatot Moszkvával, de döntés még nem született. Stubb álláspontja azért volt figyelemre méltó, mert Finnország történelmi tapasztalatai miatt különösen érzékenyen figyeli Oroszország mozgását, ugyanakkor a finn vezetés híres arról, hogy hideg fejjel, hosszú távú stratégiai logikával közelít a biztonságpolitikai kérdésekhez. 

A finn elnök arra is figyelmeztetett, hogy Washington Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikája már nem feltétlenül esik egybe Európa érdekeivel. Ez a mondat különösen fontos volt a bukaresti tanácskozás szempontjából. Kelet-Európa biztonsága évtizedek óta nagymértékben az amerikai katonai jelenlétre épült, ám Donald Trump politikája újra felszínre hozta a régi kérdést: mi történik, ha az Egyesült Államok csökkenteni akarja európai szerepvállalását?

A válasz a térség számára korántsem elméleti probléma

Lengyelország már jelezte, hogy kész befogadni azokat az amerikai katonákat, akiket Trump haza kívánna vinni. Románia eközben jelentős beruházásokkal bővítette a Mihail Kogălniceanu katonai bázist, azzal a céllal, hogy ott a jövőben több mint tízezer amerikai katona állomásozhasson. A balti államok szintén az amerikai jelenlét megerősítésében voltak érdekeltek, hiszen több ezer amerikai katona tartózkodott a térségben, de Észtország, Lettország és Litvánia ennél is erősebb biztonsági garanciákat szeretett volna. 

A helyzet emlékeztetett a 2003-as iraki háború körüli európai megosztottságra, amikor az Egyesült Államok támogatást kért szövetségeseitől. Akkor született meg a „régi Európa” és az „új Európa” ellentétpárja. A törésvonal most másképp jelent meg, de a logika hasonló maradt: Nyugat-Európa egy része kész volt szembemenni Trump külpolitikai irányával, míg Kelet-Európa számára az amerikai katonai jelenlét továbbra is létfontosságú biztonsági garanciát jelentett Oroszországgal szemben.

A bukaresti csúcs egyik központi témája természetesen az ukrajnai háború volt. Alexander Stubb korábban három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: a háború folytatódását, egy tűzszünetet későbbi békemegállapodással, vagy az egyik fél összeomlását, amely szerinte nagyobb valószínűséggel Oroszország lehetne. Bármelyik változat következik is be, Kelet-Európának fel kell készülnie arra, hogy az ukrajnai háború következményei hosszú évekre meghatározzák a térség biztonságát.

A katonai kérdések mellett újra előkerülhetett a Három Tenger Kezdeményezés is. Ez a projekt a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Adria közötti infrastruktúra, közlekedési, energetikai és digitális kapcsolatok fejlesztését célozza. Első pillantásra gazdasági programnak tűnik, valójában azonban stratégiai jelentősége is van. A háborús tapasztalatok világossá tették, hogy az utak, vasutak, kikötők, energetikai hálózatok és digitális folyosók nemcsak fejlődési, hanem védelmi kérdések is.

Kapcsolódó

B9-csúcs: Zelenszkij számít az európai támogatásra

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának idején Oroszország ismét masszív támadást indított Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Cotroceni-palotában.

Bukaresti Kilencek B9 Volodimir Zelenszkij orosz–ukrán háború

A nagy kérdés az volt, hogy a Bukarestbe érkező államfők képesek lesznek-e valódi közös stratégiát kialakítani. A térség országai ugyan hasonló fenyegetésekkel néznek szembe, de politikai érdekeik, katonai képességeik és Washingtonhoz való viszonyuk nem teljesen azonos. Lengyelország, a balti államok és a skandináv országok az elmúlt években látványosan felgyorsították védelmi felkészülésüket. Más kelet-európai államok, köztük több délkeleti ország, jóval lassabban mozogtak.

Stubb gyakran idézett gondolata szerint „a legrosszabbra kell felkészülni ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabbat”. Finnország ezt a logikát évtizedek óta követte. A kérdés az volt, hogy Kelet-Európa többi része is képes lesz-e hasonló következetességgel gondolkodni. Bukarestben nem pusztán egy újabb diplomáciai találkozóról volt szó, hanem arról, hogy a NATO keleti szárnya képes-e a háború árnyékában közös stratégiai nyelvet találni.