Az orosz gazdaság a túlmelegedés jeleit mutatja, de az energiahordozók eladásából származó jelentős bevételeknek köszönhetően a Kreml még több évig képes lesz finanszírozni az ukrajnai háborút, vélik elemzők.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzési főnök arról beszélt egy szeptember közepén rendezett konferencián, hogy a birtokukba jutott orosz dokumentumok szerint Vlagyimir Putyin hajlandó lenne a békekötésre 2025 végén, mégpedig gazdasági okokból. Erre várnak az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is közel három éve, Ukrajna 2022. februári inváziója óta: hogy megtegyék hatásukat a szankciócsomagok, amelyek célja gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy finanszírozni tudja a háborút, elsősorban az energiahordozókból befolyó jövedelmek csökkentésével.

Az orosz államháztartás bevételei valóban számottevően csökkentek 2022 februárja óta, de Oroszország távol áll a sokak által – köztük Joe Biden amerikai elnök által nyilvánosan – vizionált összeomlástól. Ellenkezőleg, az orosz gazdaságot a túlfűtöttség fenyegeti. A masszív katonai kiadások serkentették a növekedést, egyúttal előidézték a bérek és az infláció növekedését, mivel a vállalatok kénytelenek versenyezni a katonák magas zsoldjával, mutat rá elemzésében a Washington Post.

Az Institute for the Study of War (ISW) védelmi elemzőintézet szerint havonta mintegy 20 ezer orosz katona válik harcképtelenné Ukrajnában, viszont a Kreml akár ennél is többet állít hadrendbe, elsősorban a jelentős belépési bónuszoknak köszönhetően. A prémium régiónként változó, de a belgorodi kormányzó például a közelmúltban 30 ezer euró körüli összeget volt hajlandó fizetni az újdonsült bakáknak.

Számos szektorban komoly gondokat okoz a csúcsra járatott hadiipar elszívó ereje is. Egy orosz vállalkozói szövetség minap nyilvánosságra hozott adatai szerint a cégek több mint 80 százaléka munkaerőhiánnyal küszködik. Sokfelé kénytelenek szüneteltetni buszjáratokat, mert nincs, aki a járműveket vezetné. Akadnak korábban többnyire férfiak által ellátott pozíciók, amelyeket újabban nőkkel töltenek fel.

A munkaerő és a termelőkapacitások „csaknem kimerültek”, kongatta meg a vészharangot Elvira Nabiullina jegybanki elnök, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a 2022 tavaszi nyugati szankciók nem döntötték be az orosz gazdaságot.

A problémák ellenére Oroszország még évekig finanszírozni tudja az Ukrajna elleni háborúját, mivel Moszkva jelentős olajbevételekre tesz szert, dacára a G7 csoport által elfogadott olajársapkának – véli a 2023 óta amerikai emigrációban élő Vladislav Inozemcev. A Washington Post által idézett orosz közgazdász, akadémikus szerint az ellenkező előjelű várakozások ellenére az orosz gazdaság stabilnak tűnik, „Putyin nagyon magabiztos”, hogy „egy, két, három évig még folytatni tudja” a háborút. A szakértő jelezte: a nyugati szankciók annyiban hatásosak, hogy az orosz hadiipar nem jut hozzá fejlett technológiákhoz, és emiatt nem tud korszerű fegyvereket előállítani. Ezt a hiányosságot viszont azzal pótolják, hogy nagy mennyiségben gyártanak szovjet típusú tankokat, ágyúkat, rakétákat, lövedékeket.

Az ukrajnai háború finanszírozhatósága a nyugati szankciók sorozatos kudarcaiból fakad. Az orosz olajbevételek visszafogására kitalált és 2022 végén bevezetett ársapka rövid időn belül hatástalannak bizonyult. A finnországi székhelyű CREA agytröszt augusztusi jelentése rámutat: az olajbevételek 8 százalékkal csökkentek volna, ha az árplafont teljes mértékben alkalmazzák. Ez azonban nem történt meg, a Kreml különböző trükkökkel megkerülte a szankciókat. Az orosz olaj csaknem 70 százalékát egy követhetetlen árnyékflotta szállítja a világ tengerein. Kiderült például, hogy az amerikai hadsereg is vásárolt orosz olajból finomított üzemanyagot, amelynek eredetét többszöri tulajdonosváltással elrejtették.

Nyugati politikusoktól és elemzőktől gyakran lehet hallani, hogy az idő nem Putyinnak dolgozik. Az Economist szerint azonban az orosz elnök nemcsak az Ukrajna elleni háborúra áldoz sok pénzt – az USA védelmi minisztériuma szerint eddig nagyjából 200 milliárd dollárt, az orosz GDP 10 százalékát –, de jelentős infrastrukturális beruházásokat tervez, melyek lehetővé teszik „az orosz gazdaság virágzását a Nyugattól való leválás után is”. A cikk szerint a következő évtizedben az orosz állam 70 milliárd dollárt kíván fordítani olyan közlekedési útvonalak építésére, amelyek összekötik az országot az ázsiai és közel-keleti kereskedelmi partnereivel, elsősorban Indiával és Kínával.