A szuverenitás meggyengülése halálos fenyegetést jelent Oroszországra nézve – jelentette ki Vlagyimir Putyin Velikij Novgorodban, az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulója alkalmából tartott szerdai megemlékezésen.

„Az 1160 év alatt biztosan megtanultuk, hogy Oroszország számára halálosan veszélyes, ha akár csak átmenetileg is meggyengíti szuverenitását, ha feladja nemzeti érdekeit. Ilyen időszakokban Oroszországnak a puszta léte is veszélybe került; senki ne számítson többé tőlünk ilyen hibára. Nem engedünk a zsarolásnak és a megfélemlítésnek” – hangoztatta.

Az elnöki beszéd szerint Oroszország a századok során sok nemzetiséghez és sok valláshoz tartozó emberek közös szülőhazájaként épült fel. Mint mondta, az orosz történelemben az ellenséges inváziók, a széttagoltság és a belviszályok tragédiája ellenére a sötét időszakokat mindig az újjászületés szakaszai követték.

Az államfő kijelentette, hogy senki sem rombolhatja le az olyan orosz értékeket, mint az igazsághoz és az igazságossághoz való hűség, az együttérzés és a közjóra való törekvés. „Senki sem képes betiltani vagy eltörölni egyedülálló civilizációnkat és gazdag kultúránkat” – mondta.

Putyin szerint „a sokszínű orosz civilizációhoz tartozni boldogság”, de egyben felelősség és kötelesség is. „A civilizációnk különleges, a saját útját járja, és ebben egy cseppnyi önhittség és felsőbbrendűségi érzés sincs. Ez a civilizáció a miénk, ez a legfontosabb számunkra” – hangsúlyozta az államfő.

„És a hazánkért, a szülőföldünkért, amelyből csak egy van nekünk, a szabadságunkért, függetlenségünkért és szuverenitásunkért, a kultúránkért és hagyományainkért harcolni fogunk, megvédjük őket őseink és utódaink nevében, Oroszország, valamint az ország nagy történelme és nagy jövője érdekében” – mondta az államfő azon a napon, amelyen részleges mozgósítást rendelt el a hét hónapja tartó ukrajnai háborúban.

Kirill pátriárka szerdán, a moszkvai Fogantatás kolostorában megtartott liturgiát követően azt hangoztatta, hogy az orosz ortodox egyház egysége a béke garanciája Ukrajnában és a történelmi Rusz minden területén. Kifejezte meggyőződését, hogy a kanonikus ukrán ortodox egyház papjai és hívei tovább imádkoznak a felekezeti viszályok végéért és a népek testvéri érzéseinek erősödéséért.

Az egyházfő szerint külső erők megpróbálják „átformálni” az ukrán népet, és „ellenségessé tenni Oroszországgal szemben”. Mint mondta, ilyen körülmények között fontos, hogy a hívők ne engedjenek a gyűlöletnek magával a néppel szemben.