Egyes európai NATO-országok „nukleáris területen végrehajtott nyíltan provokatív lépései" következtében nő a NATO és az Oroszország közötti frontális összeütközés veszélye – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott, szerdán közölt interjújában.

Rjabkov az arra vonatkozó kérdésre válaszolt így, hogy miként fog Moszkva arra reagálni, hogy Finnország engedélyezni szándékozik atomfegyverek állomásoztatását a területén, a Balti-tengeren pedig francia–lengyel hadgyakorlat készül, ahol orosz célpontok elleni nukleáris csapásokat fognak gyakorolni, számol be az MTI.

Elmondta, hogy Moszkva az európaiak ilyen előkészületeihez való rendkívül negatív hozzáállását már egyértelműen kinyilvánította. Rámutatott, hogy mindezt Oroszország-ellenes retorika követi, miszerint „közeledik a nagy intenzitású háború veszélye", valamint Európa gyorsított militarizálása.

„Az ilyen feszültségkeltés következtében – beleértve a nukleáris területen elkövetett nyíltan provokatív lépéseket is – nőnek a stratégiai kockázatok, valamint annak veszélye, hogy a NATO és hazánk között frontális összeütközés történjen, minden ebből fakadó, potenciálisan katasztrofális következménnyel együtt" – fogalmazott Rjabkov.

Hangsúlyozta, hogy mindezt, különösen az „előrehozott nukleáris elrettentés" új francia stratégiáját az orosz katonai tervezés nem hagyhatja válasz nélkül. Rjabkov szerint Párizs ezzel nem erősíti nem nukleáris szövetségesei biztonságát, hanem éppen az ellenkezőjét teszi; mivel kiterjesztette nukleáris erőinek műveleti övezetét más országokra, ezek fokozott figyelmet kapnak az orosz hadászati elrettentésben.

„A lényeg az, hogy jelenleg elvileg nincsenek meg a feltételei az érdemi, egyenrangú és kölcsönösen elfogadható eredményre irányuló stratégiai párbeszéd megkezdésének, amely kiterjedhetne a fegyverzet-ellenőrzés kérdésére is. Ehhez egyszerűen nincs meg a megfelelő politikai és katonapolitikai alap, amelynek kiépítése lehetetlen anélkül, hogy nyugati partnereink készek lennének Oroszország alapvető érdekeit valóban számításba venni és a biztonság területén fennálló elvi ellentéteket megbízható módon megszüntetni" – nyilatkozott.

Emlékeztetett: Párizs és London elutasítja, hogy csatlakozzon az atomarzenálok korlátozásáról szóló többoldalú párbeszédhez. Mint mondta, Oroszország számára viszont, függetlenül a párbeszéd formájától, az egyik legfontosabb kérdés marad a brit és a francia összesített nukleáris potenciál.

Kitért rá, hogy az atomhatalmak közötti többoldalú fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások gondolata megakad az Egyesült Államok „makacs törekvésén", hogy megkezdésüket Kína részvételéhez kösse, pedig Peking a jelenlegi szakaszban nem kíván csatlakozni.

„Ily módon a nukleáris hatalmak közötti fegyverzet-ellenőrzési párbeszéd megkezdésének és (…) többoldalú jellege kialakításának útjában álló nehézségek többrétegűek és, őszintén szólva, nehezen leküzdhetők" – mondta.

A diplomata szerint nem látszanak a feltételei egy átfogó és eredményes orosz–amerikai stratégiai párbeszéd újraindításának sem. Úgy vélekedett, a NATO-n belüli megbeszélés tárgya, hogy Washington miként viszonyul azon európai törekvésekhez, hogy az USA-tól független nukleáris potenciált építsenek ki.

Oroszország ezzel kapcsolatban figyelmeztetéseket közvetít az Atlanti-óceán mindkét partján lévő ellenfeleihez az általuk teremtett kockázatokról, valamint határozott szándékáról, hogy haditechnikai eszközökkel semlegesítsen minden új fenyegetést.

„Ezt rendszeresen tesszük annak reményében, hogy lehűtjük a forró fejeket a NATO-tagállamok fővárosaiban" – mondta.