Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek.

A kormányfő aláhúzta: nem túlzás azt mondani, hogy Kárpátalján a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet jobb volt a Szovjetunió idején, mint most.

Budapest kitartóan bírálja Kijevet az oktatási törvény, illetve a Kárpátaljai magyarok jogainak elvétele miatt. Ugyanakkor Magyarország elvárja, hogy Kijev tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, mert enélkül Ukrajna nem lehet az EU tagja.

A magyar kisebbségnek nincs mitől tartania, az ukrán kormány semmi rosszat nem akar nekik – erről néhány napja beszélt az uniós csatlakozásért felelős ukrán miniszter. Olha Sztefanvisina szerint a magyar kisebbség jogai biztosítottak és jelenleg is egyeztetnek, hogy miként javítsanak a magyar közösség védelmén.

Csakhogy a hírek szerint ennek éppen az ellenkezője történik. Mint írutk, folytatódik a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok elleni kijevi hadjárat. Az ukrán kormány már a magyarok közötti anyanyelvű kommunikációt is korlátozná.

Rendelettel akarja meghatározni az ukrán kormány, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással – hívja fel a figyelmet a Hír TV. Az új rendeletben továbbá pedig megtiltanák az orvosoknak azt is, hogy ezentúl a pácienseikkel magyarul beszéljenek.

2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita Ukrajnában, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, mely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a kárpátaljai magyar iskolákban - írja a Karpat.in.ua. A káprátaljai portál arra emlékeztet, hogy a tiltakozás azóta is tart, hiszen a jogszabály szemben áll Ukrajna alkotmányával, a nemzetközileg vállalt egyezményeivel, és a kétoldalú megállapodásaival is. Az ukrán képviselők azzal indokolták a döntést, hogy a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont, nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának.

Mint arról már beszámoltunk, júniusban a kijevi parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely az anyanyelven történő tanulás lehetőségének meghosszabbítását írja elő azon nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára, akik az Európai Unió hivatalos nyelvein - köztük magyarul -tanulnak. Ez azt jelenti, hogy 2024. szeptember 1-ig a magyar tannyelvű iskolákban is elhalasztják az ukrán nyelvre történő fokozatos átállást. A döntés csak azokra vonatkozik, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást a nemzetiségi iskolákban - hívja fel a figyelmet a Karpat.in.ua.