A lipcsei repülőtéren talált robbanóanyaggal felszerelt drón Berlin szerint már nem egyszerű provokáció, hanem egy Oroszországhoz köthető hibrid támadás része. Ursula von der Leyen és Mark Rutte Brüsszelben közös választ készítenek elő, miközben Európa több országából is újabb légtérsértéseket és szabotázsgyanús eseteket jelentenek.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta az európai országoknak nemcsak a hagyományos katonai fenyegetés erősödésével kellett szembenézniük. Kibertámadások, dezinformációs műveletek, gyújtószerkezetekkel feladott csomagok, kritikus infrastruktúrák elleni akciók és azonosítatlan drónrepülések jelezték, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállás egyre nagyobb része a béke és a háború közötti bizonytalan térben zajlik. Az ilyen műveletek célja rendszerint nem egyetlen látványos csapás, hanem az állandó bizonytalanság fenntartása, a biztonsági rendszerek túlterhelése, valamint az Ukrajnát támogató országok megfélemlítése és megosztása.

Ebben a feszült helyzetben találkozott Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár. A rövid határidővel összehívott egyeztetés közvetlen kiváltó oka a németországi lipcsei Leipzig/Halle repülőtéren történt augusztusi incidens, de a megbeszélés napirendje ennél jóval bővebb volt. Az EU és a NATO vezetői azt vizsgálták, miként lehetne összehangoltabban fellépni a hibrid fenyegetésekkel szemben, illetve hogyan kapcsolhatók össze a katonai elrettentés, a polgári infrastruktúra védelme, a hírszerzési együttműködés és a gazdasági szankciók.

A lipcsei repülőtér biztonsági területén augusztus 4-én egy robbanóanyaggal és gyújtószerkezettel felszerelt drónt találtak egy ukrán teherszállító repülőgép közelében. A szerkezetet rendőrségi robot segítségével tették ártalmatlanná. Néhány héttel később a repülőtér közelében egy másik drón is előkerült, amelyen ugyancsak robbanóanyag nyomait mutatták ki. A helyszín kiválasztása különösen érzékennyé teszi az ügyet, mert Leipzig/Halle nemcsak Európa egyik jelentős teherszállítási csomópontja, hanem katonai logisztikai feladatokat is ellát. Itt működik a NATO stratégiai légi szállítási programjának egyik fontos bázisa, és innen üzemelnek az ukrán Antonov Airlines nehéz teherszállító repülőgépei is.

A német kormány a vizsgálatok első szakaszában még csak egy külföldi hatalom lehetséges közreműködéséről beszélt. Alexander Dobrindt belügyminiszter szeptember 1-jén azonban már azt közölte, hogy az alkalmazott módszerek megegyeznek az Oroszországhoz kötött korábbi európai hibrid műveletekben, valamint az Ukrajna elleni háborúban megfigyelt eljárásokkal. Berlin ezért hivatalosan arra a következtetésre jutott, hogy az augusztus 4-i lipcsei támadásért Oroszország felelős.

A német válasz nem maradt a diplomáciai tiltakozás szintjén

A kormány elrendelte az orosz főkonzulátus bezárását Bonnban, és megszünteti a berlini Orosz Ház működését is. Szigorúbb beutazási ellenőrzéseket helyeztek kilátásba az orosz állampolgárokkal szemben, miközben Berlin fokozni kívánja a nyomást az orosz szankciókerülést segítő árnyékflottára. Johann Wadephul külügyminiszter szerint a lipcsei eset egy hosszabb folyamat része, amelyben destabilizációs kísérletek, dezinformáció, fenyegetések, szabotázsakciók és nyílt agresszió követik egymást. Moszkva visszautasította a német vádakat. Az orosz nagykövetség megalapozatlannak és abszurdnak nevezte Berlin állításait, a bejelentett intézkedéseket pedig az orosz–német kapcsolatok példátlan eszkalációjaként értékelte. Az orosz fél következményekkel fenyegetett, és ismét azt állította, hogy az európai országok már a vizsgálatok lezárása előtt Moszkvát tették felelőssé az incidensekért.

Von der Leyen ezzel szemben egyértelművé tette, hogy az Európai Unió Németország mellett áll. Megfogalmazása szerint az egyre súlyosabb támadások ellenére fenn kell tartani az uniós egységet, és világossá kell tenni, hogy a hibrid műveletek nem maradnak válasz nélkül. Mark Rutte ugyancsak teljes szolidaritásáról biztosította Berlint. A NATO-főtitkár szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok világosak, a szövetségnek pedig tovább kell erősítenie képességét valamennyi tagállam elrettentésére és védelmére, beleértve a Lipcsében tapasztalt rosszindulatú műveletekkel szembeni fellépést is.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas már „kinetikus hibrid támadásokról” beszélt. A kifejezés arra utal, hogy a korábban főként kibertérben, információs környezetben vagy politikai befolyásolással végrehajtott műveletek mellett egyre gyakrabban jelenik meg a fizikai károkozás és az emberi élet közvetlen veszélyeztetése. Kallas szerint Moszkva az ilyen akciókkal megpróbálja eltántorítani Európát Ukrajna támogatásától, ám ez nem fog sikerülni. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az európai országok jelenleg nem tesznek eleget a fenyegetések megelőzéséért.

A lipcsei ügy nem elszigetelt eseményként került az európai vezetők elé

Románia és Észtország szintén drónok behatolásáról számolt be, Lettország pedig újabb légtérbiztonsági problémákat jelzett. Németországban rögtönzött robbanószerkezeteket találtak egy szénerőmű közelében is. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint ezekkel az akciókkal Moszkva folyamatosan azt próbálja felmérni, hol húzódnak Európa vörös vonalai, és milyen esemény vált ki valóban határozott választ.

Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Svédország és Litvánia vezetői egyaránt támogatásukról biztosították Németországot. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az egyes szövetségesek ellen irányuló hibrid műveletek valamennyi NATO-tagot érintik. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint Oroszország tudatosan fokozza a feszültséget Európában, de megfélemlíteni nem fogja a kontinenst. Gitanas Nausėda litván elnök ennél is keményebben fogalmazott: aki megtámadja a szövetségeseket, annak számolnia kell a következményekkel.

A brüsszeli találkozó valódi tétje ezért az lesz, hogy a politikai szolidaritást sikerül-e működő válaszmechanizmusokká alakítani. Az Európai Unió elsősorban szankciókkal, pénzügyi eszközökkel, jogi szabályozással és a kritikus infrastruktúrák védelmével léphet fel, míg a NATO feladata a katonai elrettentés, a hírszerzési együttműködés és a tagállamok közös védelmének megerősítése. Moszkva közben éppen azt figyeli, hogy a szövetségesek milyen gyorsan ismernek fel egy támadást, mennyire egységesen nevezik meg annak elkövetőjét, és hol van az a pont, amelyen túl Európa már nemcsak tiltakozik, hanem kézzelfogható árat is szab a hibrid agressziónak.