Vajon mihez kezd a Twitterrel a világ leggazdagabb embere, miután kivásárolta a közösségi platform eddigi tulajdonosait? Ez a kérdés foglalkoztatja a világ gazdasági, politikai és médiaelitjét ezekben a napokban. A reakciók nagytöbbsége aggódó.

A szólásszabadság párt szólásszabadság tagozata – így írta le a Twittert a cég egyik képviselője egy évtizede, aláhúzva a korlátlan véleménynyilvánítás iránti elkötelezettségét. Az évek során azonban a közösségi médiához fűzött lelkesedés alábbhagyott, sőt átadta a helyét az aggodalomnak. A platformokat elözönlötték a káros tartalmak: gyűlöletbeszéd, zaklatás, álhírek. A tartalomszűrés és moderálás gazdaságossági szempontból is elkerülhetetlenné vált, miután kiderült, hogy a hirdetők nem szívesen jelenítik meg reklámjaikat mintegy csatolmányként gyűlöletkeltő bejegyzések, halálos fenyegetések vagy – az utóbbi években – vírustagadó álhírek mellett.

Jack Dorsey, a Twitter társalapítója és korábbi vezérigazgatója éveket töltött azzal, hogy javítsa „a platformon zajló beszélgetés egészségét”. A vállalat elsőként tette lehetővé felhasználói számára, hogy egy gomb megnyomásával jelentsék a szabálysértőnek vélt tartalmakat. A döntésnek előzménye volt: Stella Creasy brit parlamenti képviselőt sorozatosan nemi erőszakkal és halállal fenyegették meg. A „bűne” mindössze annak a javaslatnak a támogatása volt, hogy Jane Austen regényírónő szerepeljen egy brit bankjegyen.

Az évek során folyamatosan tökéletesített tartalomszűrő és moderáló rendszerek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy a felhasználók jelentős része továbbra is nagyobb valószínűséggel szembesül zaklatással a közösségi médiában, mint bármely más online fórumon. A Pew Research Center amerikai felnőttek körében tavaly végzett kutatása szerint a felhasználók mintegy 80 százaléka úgy vélte, hogy a vállalatok még mindig csak „megfelelő vagy gyenge” munkát végeznek a zaklatás kezelésében. A visszaélések aránytalanul sújtják a nőket, illetve a színesbőrű és az LMBTQ felhasználókat.

Elon Musk a korlátok nélküli szólásszabadság híve. Annyira, hogy tiltakozott, amikor az amerikai kongresszus véres ostromát előidéző, lázító bejegyzései miatt a Twitter törölte Donald Trump volt elnök fiókját. „Sokan rendkívüli módon elégedetlenek azzal, hogy a szólásszabadság de facto döntőbírája a nyugati parti high tech” – tweetelte Elon Musk azután, hogy Trumpot kitiltották a Facebookról és a Twitterről. (A „nyugati parti high tech”-kel az információtechnológiai szektor szinonimájaként is használt, kaliforniai Szilícium-völgy vállalataira utalt.) Trump támogatói, köztük fia, ifjabb Donald Trump is könyörögtek Musknak, hogy vásárolja fel a Twittert. „Ha képes magánembereket küldeni az űrbe, akkor biztos vagyok benne, hogy meg tud tervezni egy olyan közösségi hálózatot, amely nem elfogult” – hangsúlyozta Trump Jr.

Kérdés, hogy mit lép Elon Musk mindenható tulajdonosként. Egy év távlatából már kevésbé van tétje annak, hogy visszaállítaná-e Trump fiókját – egyébként is a volt elnök jelezte, hogy nem áll szándákéban visszatérni a Twiterre. Amúgy pedig a nyilvánosság szempontjából sokkal relevánsabb, hogy a magát „a szabad véleménynyilvánítás abszolutistájának” nevező üzletember milyen mértékben akarja „visszanyesni” a tartalomszűrő és moderáló rendszereket. Kérdés továbbá, hogy miként reagálnak majd döntéseire a felhasználók és a hirdetők.

Ha a Twitter felhagy a moderálással, a platform „rövid időn belül pöcegödörré válik” – vélte Paul Barrett, a New York-i Egyetem Üzleti és Emberi Jogi Központjának igazgatóhelyettese az AP-nek.

Musk felelőssége óriási. Az akvizíció után a világ leggadagabb embere saját hatáskörben dönthet a világ legbefolyásosabb kommunikációs csatornájáról. Annak ellenére ugyanis, hogy a Twitter „mindössze” nagyjából 300 millió aktív felhasználóval rendelkezik – miközben a Facebook vagy a TikTok esetében milliárdos nagyságrendről beszélhetünk –, aránytalanul nagy befolyással bír. Romániában kevésbé, viszont nyugatabbra a Twitter az a platform, amelyet „hivatalos kommunkációra” használnak a politikusok, üzletemberek, újságírók vagy akár hírességek. A mikroblogon megjelenő gondolatok tehát a széles közönséget közvetlenül érintő narratívákat és döntéseket befolyásolnak. Az pedig, hogy ki és mi, illetve milyen feltételek mellett lehet jelen a Twitteren, a platform „motorjától” függ. Musk egyelőre csak sejtette, hogy milyen elképzelései vannak a Twitterrel, viszont megígérte, hogy bárki számára elérhetővé teszi a platformot működtető algoritmust.

A cég alkalmazottai megosztottak és aggódnak. Edward Perez, a "Társadalmi egészség" részleg projektmenedzsere fontosnak tartotta hangsúlyozni a tranzakció nyélbe ütése után, hogy „a Twitter sokkal több, mint egy technológiai platform; mély felelősséggel tartozunk a társadalomnak. Remélem, az új tulajdonosunk megérti ezt".

Az alkalmazottak egy része azért is aggódik, mert a milliárdos kivezeti a tőzsdéről, zártkörűvé teszi a céget. Attól tartanak, hogy a Wall Street szigora alól „felszabadított” Twitter visszafordíthatatlan átalakulásokon megy majd át „különösen a gyűlöletbeszéd vagy hasonló tartalmak megfékezése terén”. Ettől tart az Európai Bizottság is. Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos emlékeztette a milliárdost, hogy a cég lehet az övé, de az Európai Unió szabályait maradéktalanul be kell tartania.