Nincs elegendő lakhely a migránsoknak - mondta a Maszolnak egy Hollandiában élő magyar vállalkozó, aki szerint a lakáspiac gyakorlatilag összeomlott az országban. Közben az önkormányzatokat további menedékkérők befogadására kényszerítenék. Nő a társadalmi feszültség. Megbukott a kormány.       

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, miután a kormány  lemondott, amiért menekültügyi kérdésben nem tudott megállapodni a négypárti koalíció. A kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt és a Kereszténydemokrata Tömörülés szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította. Az új választásig, amelyre vélhetően november közepén kerül sor, az országot ügyvivőként továbbra is Mark Rutte vezeti.

Az Amstelvenben élő Landman Gábor a hollandiai migrációs problémával kapcsolatban a Maszolnak elmondta: a legnagyobb gondok a befogadó központok környékén vannak, illetve azokon a kis településeken, ahol ilyen centrumokat hoztak létre. Nincs elegendő hely a migránsoknak, hiszen  hetente közel ezer ember érkezik Hollandiába. „Egy több szintű problémáról van szó, de a legsúlyosabb helyzet a lakáspiacon alakult ki. Itt gyakorlatilag egy összeomlásról beszélhetünk. Egyszerűen nem lehet lakáshoz jutni, a fiatalok a szüleiknél laknak. A helyzet ráadásul egyre romlik az ukrajnai menekültek, a folyamatos migrációs hullám miatta. Nőnek a társadalmi feszültségek is” - vázolta a helyzetet a Hollandiában élő vállalkozó. 

Landman Gábor azt is elmondta, hogy a holland politikai rendszer rendkívüli módon töredezett, a következő választásokon több mint tíz párt kerülhet be a parlamentbe, s egyszerűen megjósolhatatlan a következő koalíció összetétele, hiszen háttéralkuk alapján állnak majd össze a pártok. A Hollandiában tapasztalható megosztottságot a vállalkozó 2016-os történésekkel magyarázza. Akkor a holland népszavazáson a voksolók több mint hatvan százalék elutasította, hogy az Európai Unió fenntartsa az Ukrajnával kötött társulási szerződést, a parlament viszont semmibe vette a döntést. Landman kiemelte, hogy a nemrég tartott tartományi megmérettetésen nagy sikert ért el a négy évvel ezelőtt alakult Polgári Gazdamozgalom nevű párt, amely a holland állattartást fenyegető túlideologizált uniós zöldpolitika elleni fellépésével vált népszerűvé. 

Hollandiába egyébként becslések szerint mintegy 70 ezer menedékkérő érkezhet idén, 25 százalékkal több, mint amire a holland kormány számított tavaly ősszel. Ez az adat ráadásul nem tartalmazza az ukrajnai menekülteket. Az  előrejelzések szerint a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők aránya is negyedével növekedhet. A prognózis arra a következtetésre jut, hogy amennyiben a holland kormány nem változtat menekültügyi politikáján, a menedékkérők száma évről évre nőni fog. Hollandiában jelenleg 55 ezer ember számára tudnak átmeneti szállást nyújtani, 16 ezer menekültstátusszal már rendelkező személy továbbra központokban él. Kormányzati elképzelések szerint, ha a menekültáradatt kezelhetetlenné válik, még több önkormányzatot fognak felkérni, hogy segítse elő a menedékkérők befogadását. A holland önkormányzatokat képviselő szövetség is aggodalmát fejezte ki a migránsok befogadásához szükséges férőhelyek létrehozásával kapcsolatban. 

Halkó Petra, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek kiemelte: Hollandiában az európai országok többségéhez hasonlóan évek óta a politikai „forró témák” között szerepel a migráció kérdésköre. „A népesség kismértékben növekszik ugyan, de ez az országon és az Európán kívülről érkező migránsoknak köszönhető, akiknek a humanitárius köntösbe bújtatott importálásával a munkaerőpiaci problémáikat kívánják kezelni. Ezzel szemben ez a politika komoly gazdasági és szociális terhet jelent a holland állampolgároknak. Ráadásul többször probléma merült fel a közbiztonsággal és a menedékkérők befogadására szánt létesítmények rendkívül rossz körülményeivel kapcsolatban is. A helyzet kódolt etnikai feszültségeket generál a társadalomban, amely egy ponton utoléri a politikai szférát is” – fogalmazott az elemző. 

Halkó Petra emlékeztetett arra: az elmúlt időszakban az újabb franciaországi zavargások kapcsán is azt láthattuk, hogy komoly problémákat okozott a tömeges bevándorlás. Mint mondta, a szakértők egységes álláspontja szerint az, amit most Franciaországban látunk, kísértetiesen hasonlít az Amerikai Államokban nem olyan régen kirobbant Black Lives Matter mozgalomhoz. „Attól tartok, ki kell mondani, hogy az illegális bevándorlásból keletkező problémák túlnőttek Franciaországon” – fogalmazott a lapnak a szakértő.