A Magyarországon tartózkodó ukrán menekültek többsége szívesen elhagyná az országot, amely az Európai Unióban egyedüliként semleges álláspontra helyezkedett a háborúval kapcsolatban - írja az AFP az EDNH médiaplatformon május 23-án közzétett cikkben.

"Annyira tetszik Magyarország..., azonban azt is látom, miként vélekedik rólunk a magyar kormány" - nyilatkozta az AFP-nek Krisztina Novitcka a The Workshop nevű menekültszálláson, amelyet egy budapesti lakos működtet. A 39 éves divattervező kétéves kislányával együtt menekült el Kijevből rögtön azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Olyan országban szeretne munkát keresni, ahol beszélik az angol nyelvet.

Bár a magyar kormány azt állítja, hogy menekültek százezreinek nyújtott segítséget, becslések szerint az ukránok mindössze 10-20 százaléka marad néhány napnál tovább az országban - állítják humanitárius szervezetek. A segélyszervezetek szerint a külföldi személyes kapcsolatok hálózata, a nyelv és a foglalkoztatási kilátások kulcsfontosságú szerepet játszanak abban a döntésben, hogy hová, milyen országba irányulnak a menekültek.

Orbán Viktor kormányfőnek a háborúval kapcsolatos semleges álláspontja, illetve a menedékkérők és a menekültek támogatási rendszerének leépítésére irányuló intézkedései további nyomást jelentenek a menekültek számára.

Kényelmetlen

"Mintha a kormány azt akarná, hogy a menekültek elkerüljék Magyarországot" - nyilatkozta Horváth Viktória, a budapesti BOK (Budapesti Olimpiai Központ) sportcsarnokban megnyitott kormányzati humanitárius tranzitpontban működő Migration Aid iroda munkatársa. A nagy központokban tevékenykedő tucatnyi önkéntes száma messze meghaladja a menekültekét.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai szerint mintegy 620 ezer ukrán menekült lépett be Magyarországra az orosz-ukrán háború február 24-ei kitörése óta.

Ezzel szemben a magyarországi hivatalos adatok értelmében csupán körülbelül 20 ezer ukrán állampolgár folyamodott a hatóságokhoz "ideiglenes védelemért", amely alapján hozzáférhet az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz. Az orosz inváziót követő napokban Orbán Viktor "Ukrajna jó barátjának" nevezte Magyarországot, és azt mondta, kormánya segíteni fog az ukránoknak - ellentétben közismert menekültellenes álláspontjával, amely miatt az ország elutasította a többnyire Közel-Keletről és Afrikából érkező menedékkérőket. Ugyanakkor azonban Orbán, aki az elmúlt években szoros kapcsolatot igyekezett ápolni Vlagyimir Putyinnal, kerülte, hogy az orosz elnököt nevezze felelősnek a háborúért. Orbán Viktor küldött segélyeket Ukrajnának, fegyvereket azonban nem, azzal érvelve, hogy ezzel Magyarország belekeveredne a konfliktusba.

A közvélemény szerint ez a "távolságtartó" magatartás hozta meg számára zsinórban a negyedik kormányfői mandátumot a múlt hónapban szervezett magyarországi választáson, amelyet jelentős többséggel nyert meg.

Álláspontja nem váltott ki osztatlan sikert a kijevi vezetés körében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök márciusi videóüzenetében a következőt üzente Orbánnak: "Egyszer és mindenkorra el kellene döntened, kinek a pártján állsz". Az április 3-ai győzelmi beszédében Orbán ellenfélnek nevezte Zelenszkijt, amit támogatói üdvrivalgással fogadtak. Legutóbb Orbán Viktor Magyarország orosz importtól való függőségére hivatkozva azt mondta, hogy nem tudna támogatni egy uniós kőolajembargót.

"Az ukránok kényelmetlenül érzik itt magukat" - mondta Ania Elina, egy kijevi koreográfus, aki március elején érkezett Magyarországra. "A gond az, hogy Orbán oroszpárti, minden menekült erről beszél" - tette hozzá a 25 éves tánctanárnő, akinek bátyja már három éve dolgozik Magyarországon, de most ő is távozni akar az országból.

A menekültügyi rendszert "leépítették"

Az ellenségeskedés részben a két ország közelmúltbeli történelmében gyökerezik. Az elmúlt években Budapest több ízben is felrótta, hogy diszkrimináció éri a Kárpátalján élő nagyszámú magyar kisebbséget, amelynek tagjait elriasztják anyanyelvük használatától.

Az invázió óta az oroszbarát, Moszkva agresszióját relativizáló narratívák a magyarországi, erősen Orbán-barát közmédiában is előtérbe kerültek. "Több millióan vannak (Magyarországon), akik olyan tévécsatornákat néznek vagy olyan híreket olvasnak, amelyek valójában a Kreml narratíváját adják vissza" - mondta az AFP-nek Szicherle Patrik elemző.

Az Ipsos piackutató vállalat múlt hónapban végzett felmérésének eredményei szerint a magyarok 67 százaléka egyetért azzal, hogy "Ukrajna problémái nem tartoznak rájuk, emiatt az országnak nem kellene közbeavatkoznia". Ez az arány az egyik legmagasabb a vizsgált 27 ország közül, és jóval meghaladja a 39 százalékos átlagot.

A szintén Ukrajna szomszédságában fekvő Lengyelországgal vagy a Csehországgal ellentétben Magyarországon nem voltak az orosz inváziót elítélő, az ukránokkal szolidaritást vállaló nagy tüntetések.

Az ukrán menekültek problémájának ugyanakkor van egy másik vetülete is. Magyarország ugyanis az utóbbi években "leépítette" menekültügyi rendszerét, ami nehezíti az ukránok integrálását - állítja Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa.

Magyarország 2015-ben kerítést emelt a déli határán, menekülttáborait bezárta. A rendőröket törvény kötelezi arra, hogy fordítsák vissza a migránsokat az ország határainál, 2020-tól kezdődően pedig a menedékkérők csak a külföldi nagykövetségeken nyújthatják be kérelmeiket. "Az ukrán határ megnyitása és a humanitárius segítségnyújtás a helyes út, de a menekülteknek ugyanakkor holisztikus szemléletet követő hozzáállásra és szolgáltatási rendszerre van szükségük az új otthonba való beilleszkedéshez" - fejtette ki Bakonyi Anikó.