A baloldali Szociáldemokrata Párt enyhe előnyét mutatják a felmérések a vasárnapi németországi választások előtt, amelyen eldől, hogy ki veszi át a kormányzást a 16 év után visszavonuló Angela Merkel kancellártól. A baloldal győzelmétől tartva a gazdagok elkezdték Svájcba menekíteni a pénzüket.

Szeptember 26-án, vasárnap az urnákhoz járulnak a németek, hogy megválasszák a következő négy évre a berlini szövetségi parlament tagjait. A voksolás kimenetelétől függetlenül kormányváltás lesz, ugyanis a hivatalban lévő kancellár – az ország történetében először – nem pályázik újabb mandátumra.

Angela Merkel már röviddel a 2017-as választások után bejelentette, hogy negyedik mandátumának lejártával visszavonul. A németek által csak Muttinak (Anyu) becézett, továbbra is rendkívül népszerű politikus legvalószínűbb utódja a jelenlegi szövetségi pénzügyminiszter, Olaf Scholz. A balközép Szociáldemokraták (SPD) vezet a legfrissebb közvélemény-kutatásokban 25 százalékkal, négy százalékponttal megelőzve a távozó kancellár jobbközép Kereszténydemokrata Szövetsége és a Keresztényszociális Unió alkotta szövetséget (CDU/CSU).

A pártoknak a leadott szavazatok öt százalékára vagy három választókerületben megszerzett egyéni mandátumra van szükségük ahhoz, hogy parlamenti képviselethez jussanak. A felmérések szerint az SPD és a CDU/CSU mellett erre négy pártnak van esélye: a környezetvédő Zöldek pártnak; az üzletbarát Szabad Demokratáknak (FDP); a szélsőbalként számon tartott Baloldalnak (Linke); illetve a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Németország Alternatívájának (AfD).

A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy bármelyik nagy párt végez az első helyen, minimum három párt összefogására lesz szükség, hogy működőképes kormánykoalíció alakulhasson Berlinben.

A legnagyobb valószínűsége a felmérések alapján egy szociáldemokrata–liberális–zöld koalíciónak van. A németországi közvélemény ezt a felállást nevezi közlekedési lámpa szövetségének, a szóban forgó pártok hivatalos színei (piros, sárga és zöld) miatt. A három párt várható mandátumainak száma meghaladná a 345-öt az 598-ból, ami 53 százalék fölötti parlamenti többséget eredményezne.

A potenciális szövetségesek között azonban kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek. Például az SPD és a Zöldek programjában szerepel a vagyonadó és az örökösödési adó emelése, miközben a piacpárti FDP ellenáll minden olyan törekvésnek, amely bárminemű adóemelésre irányul. Emiatt a koalíciós tárgyalások hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatnak. A fenti mellett így számos más kormányzati felállással számolni kell.

A második legvalószínűbb forgatókönyv az úgynevezett Jamaica-koalíció, vagyis a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP szövetsége. Emellett szólna, hogy a konzervatívok kancellárjelöltje, Armin Laschet jelenleg is az FDP-vel kormányoz Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Elképzelhető továbbá olyan forgatókönyv is, amelyben a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek részvételével alakul kormánykoalíció a választások után. Ennek az ún. Kenya-koalíciónak lenne a legnagyobb parlamenti támogatottsága.

A választások kimenetelét azért is nehéz előrevetíteni, mert nagyon magas a bizonytalan szavazók aránya. Mindenestre a német milliomosok mondhatni már választottak: attól tartva, hogy a vasárnapi választások nyomán „vörös” koalíció alakulhat Berlinben, elkezdték a vagyonukat Svájcba költöztetni – írja a Reuters bankároktól és adójogászoktól származó információkra alapozva. A szupergazdagok attól tartanak, hogy az SPD a Zöldekkel és a Baloldallal alkothat koalíciót. A Reuters hozzáteszi, hogy ennek meglehetősen kicsi a valószínűsége, hiszen a Linke programjában szerepel például a NATO-ból való kilépés és az Oroszország felé közeledés, ami összebékíthetetlen a másik két párt stratégiai céljaival, másrészt a vörös-vörös-zöld koalíció kevés eséllyel tudná összehozni az 50 százalék fölötti parlamenti többséget.