Megsértődtek az ukrajnai románok – Kijev „alulértékeli” Romániát, nem jár a kettős állampolgárság
Sérelmezi az ukrajnai román közösség, hogy Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot. A január 16-án hatálybalépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán–román kettős állampolgárságot.
A törvény értelmében az ukrán állampolgárok bizonyos feltételek mellett más országok állampolgárságát is megszerezhetik anélkül, hogy elveszítenék ukrán állampolgárságukat. Ezek az államok: Lengyelország, Csehország, Németország, Egyesült Államok és Kanada. Ezeknek az országoknak az ukrán nemzetiségű polgárai egyszerűsített eljárásban kaphatnak ukrán állampolgárságot. Románia nem szerepel a listán, számol be az Agerpres hírügynökség.
Eugen Pătraş ukrajnai román ügyvéd szerint a döntés Románia „alulértékelésének” tekinthető. Az Agerpresnek nyilatkozva úgy vélekedett: elvárható lett volna, hogy legalább az Európai Unió összes tagállama felkerüljön a listára, különösen azok, amelyek következetesen támogatják Ukrajnát. Mint rámutatott, a román közösség Ukrajna második legnagyobb nemzeti kisebbsége, és Románia jelentős politikai, humanitárius és katonai támogatást nyújtott Kijevnek, miközben számos román nemzetiségű ukrán állampolgár esett el a fronton. Ennek fényében szerinte „természetes és elvárható” lett volna Románia bevonása is az új állampolgársági törvénybe.
A többes állampolgárság intézményét bevezető jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök tavaly júliusban hirdette ki, az ukrán kormány azonban csak 2025. november 5-én hagyta jóvá azoknak az államoknak a listáját, amelyek esetében az ukrán állampolgárok második állampolgárságot szerezhetnek.
Az ukrán külügyminisztérium akkor azt közölte, hogy elsősorban Ukrajna legközelebbi és legmegbízhatóbb szövetségeseit részesítik előnyben. A kiválasztás szempontjai között szerepelt többek között az EU- vagy G7-tagság, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása, Ukrajna szuverenitása melletti kiállás, a kétoldalú kapcsolatok szintje és a Kijevnek nyújtott pénzügyi segítség.
Mint arról többször beszámoltunk, a kárpátaljai magyarok is számtalanszor szóvá tették jogfosztásukat. A magyar kormány a kisebbségi jogok szavatolását kulcskérdésnek tartja a magyar-ukrán államközi viszonyban. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség korábbi nyilatkozatában leszögezi: fontosnak tartja, hogy Ukrajna európai integrációjával megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az alkotmányban biztosított jogaikat”. Mint fogalmaztak: azt szeretné, hogy Ukrajna „egy olyan demokratikus, európai jogállam legyen, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait”.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
