Sokan a csernobilihoz hasonló nukleáris katasztrófától tartanak amiatt, hogy az elmúlt napokban fokozódtak a harcok a zaporizzsjai atomerőmű körül, és mindkét fél a másikat gyanúsítja provokációval. António Guterres ENSZ-főtitkár kritikusnak minősítette a helyzetet, és a „nukleáris kardcsörgés” leállítását követelte.

A zaporozzsjai atomerőművet már az invázió első napjaiban elfoglalta az orosz hadsereg, viszont a reaktorok továbbra is működnek, annak ellenére is, hogy a környéken intenzív harcok zajlanak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétvégén beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők látogassanak el a létesítményhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a lépést, egyúttal azonban „sugár-zsarolással” vádolta meg Moszkvát.

A nemzetközi ellenőrök látogatásának részleteiről még egyeztetni kell. Időközben a korábbinál is hevesebb harcok zajlanak a frontvonalon elhelyezkedő létesítmény körül. Keddi kijevi közlés szerint az elmúlt egy napban az orosz hadsereg tüzérségi és légicsapásokat hajtott végre Zaporizzsja térségében. Ugyanakkor napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint az orosz hadsereg további csapatokat vezényelt az atomerőmű területére.

Polgári létesítményből haditámaszpont

A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. A szovjet érában épült hat reaktor együttesen 5700 megawatt energiát termel, ami nagyjából Ukrajna energiaszükségletének ötödét elégíti ki. (Összehasonlításképpen a cernavodai atomerőmű két működő blokkja szintén a romániai energiaszükséglet ötödét fedezi, viszont beépített teljesítménye összesen 1400 megawatt.)

A zaporizzsjai erőmű március első napjaitól az orosz Roszatom szakértőinek irányítása alatt áll, viszont a létesítményben továbbra is ukrán munkások dolgoznak. A mintegy tízezer fős személyzet gyakorlatilag hadifogoly, akárcsak az Enerhodar városban élő családtagok. Elsősorban ehhez a körülményhez fűződnek az esetleges nukleáris katasztrófával kapcsolatos aggodalmak is. Az erőművet üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat már márciusban jelezte, hogy a szokásos rotáció elmaradása a személyzet kimerüléséhez, közvetve pedig végzetes hibákhoz vezethet.

Az üzem személyzetére nehezedő nyomás azóta jelentősen nőtt, és vele a kockázat is. A lassan fél éve orosz megszállás alatt, folyamatos ágyútűz mellett dolgozó alkalmazottak irtózatos stressznek vannak kitéve. Nem ez az egyetlen ok az aggodalomra.

Az orosz hadsereg az erőmű területéről tüzérségi támadásokat indít különböző ukrajnai célpontok ellen, vélhetően abból a megfontolásból, hogy az ukrán erők nem viszonozzák a tüzet, hacsak nem akarnak nukleáris katasztrófát előidézni, ami elsősorban saját országukat sújtaná.

Az utóbbi napokban az erőművet környező településeken kiújultak a tüzérségi támadások. Az oroszok szerint az ukránok lövik a térséget, az ukránok szerint viszont az oroszok támadnak olyan célpontokat a térségben, amelyek a fennhatóságukon kívül esnek. Ilyen Zaporizzsja terület (oblaszt) északi harmada, beleértve az erőmű közvetlen szomszédságát is. Az orosz hadsereg lényegében hadi támaszponttá alakította a frontvonalon található atomerőművet, egy alapvetően polgári létesítményt.

„Akár egy erődítmény”

Szakértők szerint az 1980-as években épült zaporizzsjai erőmű viszonylag modern és robusztus. „Akár egy erődítmény” – jellemezte Mark Wenman, a londoni Imperial College nukleáris energia doktori képzési központjának vezetője, aki szerint kevéssé valószínű, hogy egy rakétatalálat átütné az 1,75 méter vastag beton és acél védőburkolatot, még kevésbé, hogy egy eltévedt tüzérségi lövedék megrongálná magát a reaktort. Az úgynevezett konténment épület elvileg képes ellenállni egy polgári repülőgéppel végrehajtott támadásnak, illetve benntartani a radioaktív anyagokat egy reaktorbaleset után.

Sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a harcok következtében megszakad a reaktorok áramellátása. Az atomreaktorokat folyamatosan hűteni kell. Ezért építik az ilyen erőműveket jelentős vízhozamú folyók, ez esetben a Dnyeper mellé. A keringető szivattyúkat tartalék generátorok is működtethetik, ha megvan az ehhez szükséges üzemanyag (többnyire gázolaj), és maguk a generátorok működőképesek. A forró reaktormag körüli szivattyúk áramellátásának hiányában az üzemanyag elkezd olvadni, ami radioaktivitás sugárzáshoz vezethet. Biztonsági kockázatot jelenthetnek az elhasznált fűtőelemek is, amelyek szintén hűtésre szorulnak.

Wenman szerint azonban nem kell tartani az 1986-os csernobili vagy a 2011-es fukusimai szerencsétlenség megismétlődésétől. A csernobili erőműnek komoly tervezési hibái voltak, Fukusimában pedig a tartalékgenerátorokat elöntötte a tengervíz, ami Zaporizzsjában nem történhet meg, mivel a generátorokat a konténmentépületben helyezték el – magyarázta a BBC-nek nyilatkozó szakértő.

Erődemonstráció?

Az erőművel kapcsolatos aggodalmak az elmúlt napokban felerősödtek, miután az orosz vezetés azzal vádolta Kijevet, hogy „terrortámadást” tervez az atomerőmű ellen. Mindkét harcoló fél a másikat vádolja provokációval. Az ukránok szerint egy orosz filmstáb már felvett egy megrendezett támadást, amelyet Kijevre akarnak kenni. Orosz védelmi tisztviselők ugyanakkor készítettek egy térképet arról, hogy miként terjedne egy radioaktív felhő a zaporizzsjai erőműből a szomszédos országokba, köztük Magyarországra, Lengyelországba és Szlovákiába.

Az ukránok gyanúját látszanak igazolni azok az értesülések, amelyek szerint a Roszatom szakértőit múlt pénteken kivonták az üzemből. Az orosz védelmi minisztérium egyúttal figyelmeztetett, hogy leállíthatják a még működő két reaktort az állítólagos ukrán ágyúzás miatt.

Az ukránok szerint az erőmű körüli többnyire verbális eszkaláció célja éppen ez: kialakítani egy válságot, amelyet aztán ürügyként használhatnak arra, hogy lekapcsolják az erőművet az ukrán villamoshálózatról. Két forgatókönyv is van az utólagos tervekkel kapcsolatban: a Zaporizzsjában termelt áramot átirányítják Oroszországba, vagy pedig megfizettetik az ukránokkal.

Az időzítés sem véletlen: szerdán van Ukrajna nemzeti ünnepe, amelyen a szovjet uralom alóli felszabadulásra emlékeznek, ráadásul augusztus 24-én lesz fél éve az orosz invázió – moszkvai szóhasználattal a „donbaszi különleges hadművelet” – elindításának. Nagyon is hihető, hogy a Putyin-rezsim valamilyen látványos gesztussal készül a szerdai napra, olyasmivel, ami megerősítheti a győzelem illúzióját az orosz közvéleményben.