Az Európai Unió városi lakosai továbbra is jelentős mértékben szenvednek a lég- és zajszennyezéstől, annak ellenére, hogy a levegőminőség javuló tendenciát mutat – derült ki az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentéséből.

A luxembourgi székhelyű testület – amely elsősorban az uniós költségvetési célok betartásának felügyeletéért felel – jelentése szerint a városok szennyezettsége továbbra is az egyik legnagyobb, egészséget fenyegető környezeti probléma az EU-ban. A tagállamok komoly kihívásokkal néznek szembe, hogy megfeleljenek a szigorodó előírásoknak, és elérjék a 2030-ra kitűzött célokat.

A jelentés szerint a légszennyezés évente legalább 250 ezer ember halálát okozza Európában, míg a zajszennyezés szintén súlyos egészségügyi problémákhoz – például alvászavarokhoz, szívbetegségekhez és korai elhalálozásokhoz – vezet.

Az EU különféle szabályozásokkal igyekszik védeni polgárait, és jelentős pénzügyi forrásokat – 2014 és 2020 között például 185,5 milliárd eurót – különített el a tiszta levegővel kapcsolatos célkitűzések támogatására. Azonban a számvevőszék szerint további erőfeszítések nélkül az ambiciózus célok nem teljesíthetők.

A jelentésben kiemelték, hogy bár az uniós városok levegőminősége összességében javult, a közlekedésből származó nitrogén-dioxid-koncentráció továbbra is jelentős problémát jelent. 2022-ben tíz tagállamban meghaladta az uniós határértéket.

Kapcsolódó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szennyezettsége tavaly – Milyen a levegő nálunk?

A légszennyezés becslések szerint évente hétmillió ember halálát okozza világszerte.

légszennyezés adatok Románia WHO

„Az uniós levegőminőségi előírások hamarosan szigorúbbak lesznek, ezért az Európai Unió városainak fokozottabb erőfeszítéseket kell tenniük az új uniós előírások betartása és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott szintek elérése érdekében” – hangsúlyozta a számvevőszék.

A zajszennyezés elleni küzdelem szintén nehézségekbe ütközik: a zajszennyezés nyomon követése sok tagállamban hiányos, és valószínűtlen, hogy teljesül a 2030-ra kitűzött cél, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a közlekedési zaj által érintettek számát.

A számvevőszék értékelése szerint a városok gyakran nem képesek hatékony intézkedéseket hozni a lég- és zajszennyezés ellen. Például a gyalogosok és kerékpárosok számára kialakított zöld zónák helyi előnyökkel járhatnak, de más utcákban rontják a levegő minőségét és növelik a zajszintet.

Az alacsony kibocsátású zónák bevezetése jogi akadályokba is ütközhet, például a hátrányos megkülönböztetés vagy a szabad mozgás korlátozása miatt, ami az intézkedések korlátozásához vagy elhalasztásához vezethetett.

A jelentés megállapította, hogy bár az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai segíthetnek az uniós szabályok érvényesítésében, ezek gyakran hosszadalmasak és nem mindig eredményesek.

Az európai zöld megállapodás konkrét célokat határozott meg a levegő- és zajszennyezés csökkentésére, de ezek a célok nem kötelező érvényűek a tagállamok számára, így végrehajtásuk továbbra is bizonytalan marad – állapította meg az Európai Számvevőszék.