Latin-Amerika balra fordul – ismét
Behozhatatlannak tűnik a munkáspárti volt államfő előnye a hivatalban lévő szélsőjobboldali populista elnökkel szemben a brazíliai elnökválasztás vasárnapi első fordulója előtt. Ha az eredmények igazolják a felméréseket, a baloldal veszi át a vezetést – ismét – az összes jelentősebb latin-amerikai országban. Ugyanakkor megfigyelők szerint egy államcsíny sem kizárt.
Luiz Inacio Lula da Silva volt brazil államfő immár két számjegyűre növelte előnyét a hivatalban lévő elnökkel, Jair Bolsonaróval szemben – legalábbis ezt mutatják a vasárnapi elnökválasztás előtt kevesebb mint egy héttel készült felmérések. A Reuters által idézett adatok szerint a baloldali Munkáspárt jelöltje 13 százalékponttal vezet, és az október 2-i első fordulóban a voksok 46 százalékára számíthat, míg szélsőjobboldali populista riválisára, a Liberális Párt jelöltjére 33 százalék szavazhat. Egy héttel korábban még 44–34 volt az állás. A világ ötödik legnagyobb és hetedik legnépesebb országában kötelező a szavazás.
Katasztrofális járványkezelés
A Datafolha közvélemény-kutató becslése szerint Lula – az „üres” és az érvénytelen voksok kizárása után – akár az érvényes szavazatok 50 százalékát is megszerezheti vasárnap, így megtörténhet, hogy az október 30-ra tervezett második fordulóra már nem lesz szükség.
A prognózis nem meglepő annak fényében, hogy a Gallup pár napja közzétett felmérése szerint a brazilok 58 százaléka elégedetlen Bolsonaro elnöki teljesítményével. A jelenlegi államfő eleve alacsonyról indult, hiszen népszerűsége csúcsán is mindössze 50 százalékos támogatottságnak örvendett. Ez 2020-ban volt, még azelőtt, hogy a Covid-19 világjárvány második hulláma végigsöpört volna a teljesen felkészületlen országon.
Kapcsolódó
Bolsonaro egyike volt a világ legprominensebb vírustagadóinak, félvállról vette a válságot, nem rendelt el zárlatokat a betegség terjedésének megfékezésére, sőt nyomást gyakorolt a karantént elrendelni akaró tartományi és helyi vezetőkre. Az eredmény: 686 ezer halott a hivatalos adatok szerint. A valós szám ennél jelentősen nagyobb lehet.
Ezzel szemben Lula 2010-ben minden idők legnépszerűbb politikai vezetőjeként adta át az elnökséget utódjának, a szintén munkáspárti Dilma Rousseffnek. Hatalmas (82 százalékos) támogatottsága a következő években megroppant a pártját megrengető korrupciós botrányok miatt. Rousseffet a parlament 2016-ban felmentette hivatalából, és maga Lula is több mint egy évre börtönbe került. Utólag felmentették, sőt a legfelsőbb bíróság tavaly megállapította, hogy a volt elnököt „passzív korrupció” és pénzmosás miatt elítélő bíró, Sergio Moro részrehajló volt a per során.
Az eljárást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is elítélte. Pikáns részlet, hogy Moro is indult az idei elnökválasztáson, miután 2019–2020-ban Bolsonaro igazságügyi minisztere volt, de a felmérésekben a tíz százalékot sem érte el, ezért márciusban visszalépett.
A Jó és a Gonosz harca?
A munkáspárti korrupciós botrány a jelöltek utolsó választási vitáján is előkerült. Bolsonaro azzal vádolta riválisát, hogy két előző elnöki mandátuma idején „kleptokráciát” vezetett. Lula azzal vágott vissza, hogy Bolsonaro „szégyentelenül” hazudozik, miközben a Covid-világjárvány idején a fiaival együtt ellopta a vakcinákra szánt pénzt. Azt ígérte, hogy megválasztása esetén nyilvánosságra hozza az oltások beszerzésére vonatkozó, elvileg száz évre titkosított adatokat.
Az egykori szakszervezeti vezetőből lett politikus programjában szerepel továbbá a jelenlegi elnökség idején elszabadult erdőirtás leállítása. Bolsonaro többé-kevésbé nyíltan bátorította a mezőgazdasági vállalatok, a bányászat és az olajkitermelés érdekében végzett erdőirtást a Föld tüdejeként számon tartott, a légkörben fellelhető oxigén ötödét előállító amazóniai esőerdőkben. 2019-ben világszerte megbotránkozást keltett, amikor az ENSZ klímakonferenciáján kijelentette, hogy az esőerdőt nem lehet az emberiség közös tulajdonának tekinteni, mert az egyet jelentene Brazília függetlenségének kétségbe vonásával.
Our house is burning. Literally. The Amazon rain forest - the lungs which produces 20% of our planet’s oxygen - is on fire. It is an international crisis. Members of the G7 Summit, let's discuss this emergency first order in two days! #ActForTheAmazon pic.twitter.com/dogOJj9big
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) August 22, 2019
Erre utalt az elnökjelöltek vitáján a centrista Simone Tebet, a Brazil Demokratikus Mozgalom (MDB) képviselője, amikor kijelentette: „Szűnjünk meg nemzetközi páriának lenni!” Egyébként rajta kívül egyetlen jelölt, Ciro Ferreira Gomes, a Demokratikus Munkapárt jelöltje maradt versenyben. Előbbi 7, utóbbi 5 százaléknyi szavazatra számíthat.
A kampányt a két népszerűbb jelölt erős szembenállása határozta meg. Bolsonaro igyekezett a vasárnapi voksolást értékválasztásként beállítani. Eszerint a brazilok nem egyszerűen két jelölt és két program, hanem a Jó és a Gonosz között választanak. Ez a retorika magában hordozza azt az implicit üzenetet, hogy Lula csakis veszíthet, hiszen a Jónak győzedelmeskednie kell.
Államcsínyveszély
Noha a felmérésekben jelentős a hátránya kihívójával szemben, Jair Bolsonaro a kampányban következetesen azt állította, hogy nyerésre áll. Ebből több megfigyelő is arra következtet, hogy a hivatalban lévő elnök nem fogadná el a választások eredményét egy vereség esetén. Más jelek is utalnak egy ilyen forgatókönyvre.
Bolsonaro gyakorlatilag a 2018-as megválasztása óta következetesen dolgozik azon, hogy megingassa az emberek – elsősorban természetesen saját támogatói – bizalmát az elektronikus szavazási rendszerben. Azt hangoztatja, hogy mivel a választók egy képernyőn adják le a voksukat, és opciójuknak nem marad nyoma papíron, a voksolás utólagos ellenőrzése lehetetlen. Más szóval a választások eredményének meghamisításához elegendő meghekkelni a szavazógépeket, ami – állítása szerint – „könnyen megy”.
Ezzel kapcsolatban a BBC felidézi, hogy az elektronikus szavazást csaknem három évtizede, 1996 óta használják Brazíliában. Egyébként nem igaz, hogy a szavazás nem ellenőrizhető. A voksokat, noha valóban nem papíron, de tárolják, így adott esetben újra lehet számolni a gépek elektronikus naplófájljaiból. Ilyen auditra volt már példa, legutóbb a 2014-es elnökválasztás után.
Ugyanakkor a választásokat felügyelő bíróság szerint a rendszerben számos procedúra garantálja a szavazatok biztonságát. A szoftvert számos tesztnek vetik alá, többek között szakértők és külső nyomozók megpróbálják feltörni. Nem utolsó sorban a választás napján véletlenszerűen ellenőriznek egy sor szavazógépet: a masinákat eltávolítják a szavazóhelyiségekből, és a pártok képviselőinek jelenlétében minden jelöltre leadnak egy tesztszavazatot, hogy meggyőződjenek a helyes működésükről.
Ezek az érvek azonban nem igazán győzik meg az elnök híveit. Egy a napokban közzétett felmérésben Bolsonaro támogatóinak mindössze negyede mondta azt, hogy megbízik a szavazási rendszerben. Ami azért különösen problémás, mert a leköszönő elnök „jog és rend” politikájának eredményeként – ami sokak szerint nagyban hasonlít a Donald Trumpéra – híveinek jelentős része rendelkezik lőfegyverekkel. Így nem kizárt, hogy a választások után Brazíliában megismétlődik a 2021. januári egyesült államokbeli forgatókönyv, és a jobboldali vesztes jelölt hívei erőszakkal megpróbálják meggátolni a nyertes ellenfél hivatalba lépését.
CSAK SAJÁT
A hipotézis egyáltalán nem légből kapott. A minap egy tévéinterjúban megkérdezték az elnöktől, hogy vereség esetén elfogadja-e a választások eredményét, amire Bolsonaro azt válaszolta, hogy igen, ha „tiszták és átláthatók lesznek”.
„Rózsaszín dagály”
Lula da Silva valószínű győzelme azt jelentené, hogy Latin-Amerika valamennyi jelentősebb országát baloldali politikus irányítja. Az elmúlt néhány évben a baloldal került hatalomra Mexikóban (2018), Argentínában (2019) és Peruban (2021), az idén pedig Chilében és Kolumbiában is. Gustavo Petro egykori gerillavezér választási győzelme különös jelentőséggel bír, elsősorban nem az új elnök múltja miatt, hanem azért, mert Kolumbiának ő az első baloldali elnöke.
Egyébként a mostanihoz hasonló hullám végigsöpört már a térségen. A századfordulón „rózsaszín dagályról” beszéltek elemzők, amikor sorra nyerték az elnökválasztásokat a baloldali jelöltek Bolíviában (Evo Morales), Ecuadorban (Rafael Correa), Venezuelában (Hugo Chávez). Majd a 2010-es években újabb konzervatív hullám következett. Most Lula da Silva győzelmével ismét tetőzhet a rózsaszín dagály Latin-Amerikában.