Napokkal a szlovén választás előtt politikai vihart kavart, hogy a Black Cube izraeli magán hírszerző cég emberei állítólag illegális megfigyelést végeztek az országban. A miniszterelnök Brüsszelhez fordult segítségért. A botránynak regionális és globális vetületei is vannak.

Robert Golob szlovén miniszterelnök levélben fordult a brüsszeli vezetőkhöz, és kérte, hogy az EU vizsgálja ki a Black Cube nevű izraeli magán hírszerző cég állítólagos beavatkozását a szlovén választási kampányba. Golob szerint ez „durva támadás az európai demokrácia alapjai ellen”. A levelet először a brüsszeli székhelyű Politico portál jelentette meg.

A szlovén hatóságok közlése szerint négy Black Cube‑operatív járt az országban, ahol illegális megfigyelést és lehallgatást folytattak. Hozzájuk köthető olyan felvételek nyilvánosságra kerülése, amelyek „a korrupció látszatát kelthetik” a kormány körül a választási kampány finisében.

Szlovénia március 22‑én választ. A felmérések szerint Golob liberális pártja szoros versenyben áll Janez Janša jobboldali Szlovén Demokrata Pártjával (SDS). Ebben a feszült környezetben egy időzített kiszivárogtatás közvetlenül a választás előtt komoly hatással lehet a közvéleményre. A kiszivárgott hang‑ és videófelvételeken a kormányoldal prominens képviselői – köztük egy volt miniszter és egy ismert ügyvéd – látszólag illegális lobbizásról és állami forrásokkal való visszaélésről tárgyalnak.

Mind a liberális kormánypárt, mind a jobboldali ellenzék próbál hasznot húzni a szivárogtatásból. Golobék azzal vádolják a kormányfői posztra négy év után visszatérni akaró Janez Janšát, hogy idegen erők segítségével próbál visszakerülni a hatalomba. Ezzel szemben az SDS a kiszivárgott felvételekben „a baloldali elit elképzelhetetlen mértékű korrupciójának” bizonyítékát lája, amelynek feltárásáért szerintük szobrot kellene emelni Ljubljana központjában „a Black Cube cégnek (legyen ügynökség vagy bármi)”. A zárójeles megfogalmazás a párt X-bejegyezésében elhatárolódást jelez, de a párt egy közleményben tételesen is cáfolta, hogy akár hallott volna korábban a Black Cube-ról. Janša pártelnök aztán szerdán elismerte, hogy találkozott Giora Eiland nyugalmazott vezérőrnaggyal, a Black Cube tanácsadó testületének tagjával, bár azt állította, hogy nem emlékszik az időpontra.

Golob szerint az a tény, hogy Janša hazudott a Black Cube‑bal való kapcsolatáról, felveti a gyanút, hogy tudott a műveletről. Vojko Volk nemzetbiztonsági államtitkár szerint a Black Cube csapata négy alkalommal járt Szlovéniában december óta – köztük Dan Zorella igazgató és Giora Eiland, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetője.

A volt izraeli hírszerzők által alapított Black Cube egy magáncég, amelynek neve korábban felmerült több európai országban, köztük Romániában és Magyarországon nagy vihart kavart botrányokban. A szlovén miniszterelnök erre is hivatkozik az Európai Bizottság (EB) elnökének, Ursula von der Leyennek és Antonio Costának, az Európai Tanács elnökének címzett levelében, amikor kijelenti, hogy a cég ténykedése rendszerszintű fenyegetést jelent az EU demokratikus folyamataira. Golob azt kéri, hogy az ügyet vizsgálja ki az Európai Demokratikus Reziliencia Központ, amely februárban kezdte meg működését. Szerinte ez az eset jó alkalom az új Európai Demokráciavédelmi Pajzs tesztelésére – az EU bizonyíthatja, hogy képes megvédeni magát a külföldi befolyásolási kísérletektől.

A botrány kirobbanása után Janša azzal fenyegetőzött, hogy bepereli Nika Kovač aktivistát, a Március 8. Intézet képviselőjét, amely segített a Black Cube-művelet leleplezésében. Keddi sajtótájékoztatón Kovač úgy vélte: Eiland nevének felbukkanása azt jelzi, hogy nem egyszerűen egy párt és egy magáncég akciójáról van szó, hanem egy geopolitikai jelentőségű műveletről. Emlékeztetett, hogy Eiland több mint harminc éven át szolgált az izraeli hadseregben, ahol a stratégiai tervezést is irányította, később pedig a Nemzetbiztonsági Tanács élén az ország biztonságpolitikai döntéseinek alakítója volt. Az izraeli sajtó gyakran „Eiland‑tervként” is emlegeti azt az elképzelést, amely a gázai palesztinok erőszakos kitelepítését, a terület teljes zárlatát, valamint az élelmiszer‑, víz‑ és üzemanyagellátás megszakítását irányozza elő – emelte ki a Március 8. Intézet. A civil szervezet nyílt levelében emlékeztetett, hogy Janez Janša közismerten szoros szövetségben áll Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki politikailag is érdekelt lehet a Golob-kormány leváltásában, „amely elismerte Palesztinát és elítélte a népirtást”.

A választásnak regionális tétje is van. Janez Janša jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és a magyar miniszterelnök legerősebb szövetségese lehet az Európai Tanácsban, ha a Fidesz újabb mandátumot szerez az április 12-i magyarországi választáson.

Romániában a Black Cube 2016-ban került a címlapokra, amikor két ügynököt letartóztattak, mert titokban megpróbálták lehívni a korrupcióellenes főügyész, Laura Codruța Kövesi e‑mailjeit, és lejárató kampányt készítettek elő ellene. A román hatóságok szerint a cél az volt, hogy meggyengítsék a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), és politikai szereplők érdekében kompromittálják Kövesit. Ez volt az első nagy európai ügy, amelyben a Black Cube neve felmerült.