Közgazdasági Nobel-díj Claudia Goldinnak – A nők munkaerő-piaci helyzetét kutatta
Claudia Goldinnak, a Harvard Egyetem professzorának ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat 2023-ban a nők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos úttörő kutatásaiért, írja a News.ro. Claudia Goldin mindössze a harmadik nő, aki megkapta a közgazdasági Nobel-díjat, amelyet Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára jelentett be Stockholmban.
Az 1946-ban New Yorkban született Claudia Goldin 1972-ben doktorált a Chicagói Egyetemen, jelenleg a Harvard Egyetem professzora. A Nobel-díjat „a nők munkaerő-piaci eredményeinek jobb megértéséért” kapta – áll a nobelprize.org oldalon közzétett közleményben.
„A nők munkaerő-piaci szerepének megértése fontos a társadalom számára. Claudia Goldin úttörő kutatásának köszönhetően ma már sokkal többet tudunk a mögöttes tényezőkről és a jövőben leküzdhető akadályokról” – mondta Jakob Svensson, a Közgazdasági Nobel-díj Bizottság elnöke.
A nobelprize.org szerint az idei díjazott, Claudia Goldin a nők keresetének és munkaerő-piaci részvételének első évszázadokat átfogó kimutatását nyújtotta. Kutatása feltárja a változások okait, valamint a továbbra is fennálló nemek közötti különbségek fő forrásait. A nők jelentősen alulreprezentáltak a globális munkaerőpiacon, és amikor dolgoznak, kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Claudia Goldin átfésülte az archívumokat, és több mint 200 év amerikai adatait gyűjtötte össze.
Kimutatta, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele nem emelkedő tendenciát mutat ezen időszak egészében, hanem egy U alakú görbét alkot.
A férjes asszonyok részvétele a 19. század elején az agrártársadalomból az ipari társadalomba való átmenet során csökkent, majd a 20. század elején a szolgáltatási szektor fellendülésével emelkedni kezdett. Goldin ezt a mintát a strukturális változásokkal és a nők otthoni és családi kötelezettségeire vonatkozó társadalmi normák fejlődésével magyarázta.
A 20. század folyamán a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedett, és a legtöbb magas jövedelmű országban ma már lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Goldin kimutatta, hogy a fogamzásgátló tablettához való hozzáférés is fontos szerepet játszott e forradalmi változás felgyorsításában, új lehetőségeket biztosítva a karriertervezéshez.
Történelmileg a nemek közötti jövedelmi különbségek nagy része az oktatásban és a foglalkozásválasztásban mutatkozó különbségekkel magyarázható. Goldin azonban rámutatott, hogy ez a jövedelemkülönbség ma már nagyrészt az azonos foglalkozású nők között is fennáll, és nagy része az első gyermek születésekor jelentkezik.
A hétfőn bejelentett közgazdasági díjjal zárul a Nobel-díj 2023-as évada. A múlt héten hirdették ki az orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke Nobel-díjakat.
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban alapította a svéd központi bank, hivatalos nevén a Bank of Sweden gazdaságtudományi díját Alfred Nobel emlékére.
A tavalyi díjazottak Ben Bernanke, a Federal Reserve volt elnöke, Douglas W. Diamond és Philip Dybvig voltak a bankcsődökkel kapcsolatos kutatásaikért, amelyek segítettek meghatározni a 2007-2008-as pénzügyi válságra adott amerikai agresszív választ.
Eddig a 93 közgazdasági díjazott közül mindössze három volt nő.
A Nobel-díjakat decemberben Oslóban és Stockholmban rendezett ünnepélyes díjátadókon osztják ki. A díjjal járó pénzjutalom 11 millió svéd korona (körülbelül 1 millió dollár). A győztesek 18 karátos aranyérmet és oklevelet is kapnak.
CSAK SAJÁT