Kontextus- és piacfüggő a moduláris atomreaktorok gazdaságossága
Miközben az amerikai szaksajtó temeti, a kisméretű moduláris atomreaktor-technológia Romániában várhatóan nem fut bele a tengerentúlon felmerült gazdaságossági gondokba. Európában örömmel fizetnek olyan árat a villanyáramért, amit az amerikaiak elfogadhatatlanul magasnak tartanak.
Az amerikai nukleáris reneszánszhoz fűzött remények szertefoszlottak – írta a Bloomberg, miután az atomenergia jövőjének ígérkező kisméretű moduláris atomreaktorokat (SMR) fejlesztő NuScale leállította első ilyen projektjét az amerikai Idaho államban. A vállalat vezetője azonban hangsúlyozta, hogy korai temetni a céget, amely – állítása szerint – rövidesen megállapodik egy sokkal nagyobb kapacitású erőmű telepítéséről, miközben folytatja a romániai és dél-koreai projektjét.
Ugyanaz, de teljesen más
A román kormánnyal 2019-ban aláírt memorandum szerint NuScale az évtized végére adná át az első európai moduláris atomreaktort a Dâmbovița megyei Doicești településen. A határidő és az erőmű teljesítménye (hat, összesen 462 MW kapacitású reaktor) megegyezik az Egyesült Államokban lefújt projektével, a két létesítményt mégsem lehet összehasonlítani – mutatott rá a Maszol kérdésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) tagja.
Noha a román sajtó elsősorban a NuScale idahói projekjét övező híresztelésekre, tőzsdei spekulációkra fektette a hangsúlyt, nagyon úgy tűnik, hogy a kudarc fő oka valóban gazdasági.
Az SMR-ek tervezésekor fő alkalmazási területként a fejlesztők szeme előtt bezárt szénerőművek és elszigetelt közösségek lebegtek. Az idahói erőmű potenciális ügyfelei ezzel szemben olyan nyugat-amerikai regionális közüzemi szolgáltatók lettek volna, amelyeknek bőséges megújuló energia áll a rendelkezésére. Érthető tehát, hogy sorra léptek vissza, miután a NuScale bejelentette, hogy a várhatóan 2030-ra telepítendő SMR-ekből származó áram irányára megawattóránként 89 dollár. Ez 53 százalékkal magasabb a korábbi 58 dolláros becsléshez képest, és jóval meghaladja a nap- és szélenergia költségét.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy hasonló erőmű más kontextusban nem működhet gazdaságosan. „Európában sokan kiegyeznének egy ilyen irányárral” – mutatott rá a Maszolnak nyilatkozva az Országos Energiaszabályozó Hatóság tagja. Nagy-Bege Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a megawattóránkénti 89 dollár csaknem pontosan megegyezik azzal a plafonnal, amely fölött a román kormány extraprofitadóval sújtja a villamosenergia-termelőket.
A 2022 végén elfogadott központi villamosenergia-beszerzési mechanizmus értelmében az OPCOM energiatőzsde 450 lej/MWh-s áron felvásárolja a haza termelőktől a villamos energiát, és ugyanezen az áron továbbadja a szolgáltatóknak. A 450 lej fölötti többletet a termelőknek be kell fizetniük az államkasszába. Kivételt képeznek a jogszabály életbe lépése után üzembe helyezett erőművek.
Jelenleg az európai nagybani piacon a villamos energia ára megawattóránként 100 euró körül mozog. Bár nehéz pontosan belőni a 2030 utáni árat – amikor várhatóan átadják a doiceşti-i erőművet –, Nagy-Bege Zoltán úgy becsüli, hogy az árak a következő 10 évben 70-120 euró között lesznek. „Az 50 eurós energiaárak nem térnek vissza” – vélekedett hozzátéve, hogy erről igyekeznek gondoskodni a megújulótermelők. Például azzal, hogy új kapacitások „visszafogásával” kordában tartják a kínálatot. Ezzel megelőzik, hogy az árak a beruházások megtérülését biztosító szint alá csökkenjenek.
Egyéb aggályok
Az Amerikai Nukleáris Társaság keddi, washingtoni konferenciáján a NuScale vezérigazgatója megvédte az SMR-üzletágát, cáfolva egyúttal a cég pénzügyi helyzetével kapcsolatban szárnyra kelt híreszteléseket. John Hopkins hangsúlyozta, hogy a munka folytatódik Romániában és Észak-Koreában, valamint „jó úton halad” az Egyesült Államokban a Standard Powerrel közös, két gigawatt kapacitású projekt, amelyre vonatkozóan „ha nem jövő héten, az utána következőn” írják alá a szerződést. (A szolgáltató pennssylvaniai és ohiói adatközpontokat látna el villamos energiával.) „200 millió dollárunk van a bankban. Ez készpénz, nem adósság. Tehát egészséges a mérlegünk” – mondta Hopkins a Reuters szerint.
Ugyanakkor az SMR bírálói a technológia költségei mellett biztonsági aggályokat is felvetnek. A Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) állásfoglalásában leszögezi: a fejlesztési folyamat során a NuScale számos meggondolatlan tervezési döntést hozott a költségek kordában tartása érdekében, de ezek számos biztonsági aggályt vetettek fel. „A tervből hiányoztak a szivárgásmentes konténment szerkezetek és a magas megbízhatóságú tartalék biztonsági rendszerek. Csak egy vezérlőteremmel rendelkezett 12 reaktoregység számára, annak ellenére, hogy a Nukleáris Szabályozó Bizottság (NRC) általában vezérlőtermenként legfeljebb két egységet engedélyez” – sorolta az aggályokat az állásfoglalás, amelyet a szövetség nukleáris biztonságért felelős igazgatója, Edwin Lyman ír alá. Emlékeztetett, hogy a szabályozások megkerülésével kapcsolatos felvetésekre korábban a NuScale azt válaszolta, hogy a reaktorterve „passzív biztonsági” elemeket tartalmaz, ezt az érvelést azonban aláássák a vészhelyzeti maghűtő rendszerrel kapcsolatban „a tanúsítási folyamat kései szakaszában” felmerült aggályok. (A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség osztályozása értelmében azok a passzív biztonsági funkciók, amelyek nem igényelnek külső energiát, aktív vezérlést vagy kezelői beavatkozást, hanem a gravitációra vagy a természetes hővezetésre támaszkodva csökkentik az üzemzavarok és balesetek következményeit.)
Kapcsolódó
Az Egyesült Államokban több SMR-típus is fejlesztés alatt áll, de a Nukleáris Szabályozó Bizottság eddig mindössze a NuScale tervét hagyta jóvá. Ebben közrejátszhatott az is, hogy bár a javasolt formában újnak számít, a NuScale moduláris reaktora – eltérően más fejlesztők terveitől – lényegében a már működő, konvencionálisnak mondható atomreaktorok zsugorított változata.
CSAK SAJÁT
