banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Kik a tálibok, és valóban megváltoztak húsz év alatt?

A tálibok az ezredfordulón páratlanul embertelen „iszlám emirátust” működtettek Afganisztánban. Az ország mostani visszafoglalása után a korábbinál humánusabb uralmat ígértek, azonban megfigyelők szerint, „ami az ideológiai elkötelezettségüket illeti, valójában nem változtak".

A világ 2001-ben figyelt fel az afganisztáni tálibokra, amikor a fundamentalista vallási mozgalom elpusztította a bámijáni  másfélezer éves Buddha-szobrokat. Akkoriban a tálibok fél évtizede irányították Afganisztánt, ahol embertelen, főleg a női jogokat semmibe vevő rendszert, „iszlám emirátust” működtettek.

A tálib név az arab diák vagy tanítvány szóból származik, korábban az Afganisztánban és Pakisztán egy részén honos pastuk vezető rétegének iszlám iskolákban kiképzett fiatal tagjait takarta. A mozgalom az afgán menekültek pakisztáni madrászáiból, vallási iskoláiból nőtt ki, katonai gyökerei pedig Afganisztán szovjet megszállásáig nyúlnak vissza.

Gerillaharcosból vallási rendőr

1979 karácsonyán a moszkvai vezetés Afganisztán lerohanásáról döntött, hogy megakadályozza az iráni iszlám forradalom átterjedését. A bevonulást élesen elítélte a nemzetközi közvélemény, az Egyesült Államok a moszkvai olimpia bojkottjára szólított fel, az afgán hadsereg szétesése után pedig a szovjetekkel harcoló mudzsáhidoknak a CIA katonai, taktikai és pénzügyi támogatást nyújtott (Pakisztán, Kína és Irán mellett).

Tálib harcosok az elfoglalt Kabul utcáin | Fotó: Agerpres/EPA

Az egy évtizedes gerillaháború a szovjet kivonulás után rövid úton polgárháborúba ment át. Ebben a környezetben jelent meg a kilencvenes évek közepén a tálib mozgalom, amely a szunnita iszlám radikális formáját hirdette, és hatalomra kerülése esetén a saría (iszlám törvény) szigorú érvényesítését ígérte.

Kezdetben főként Szaúd-Arábia finanszírozta a tálibokat, de a mozgalom születésében és megerősödésében fontos – és máig határozottan tagadott – szerepet játszott Pakisztán. Tény, hogy sok afgán, aki kezdetben csatlakozott a mozgalomhoz, pakisztáni vallási iskolákban tanult. Továbbá Pakisztán egyike volt a három országnak – Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mellett –, amely elismerte a 2001 előtti tálib rezsimet, és utolsóként szakította meg vele a diplomáciai kapcsolatokat.

A tálibok kezdetben kedvező fogadtatásra találtak a szovjetek kiűzése utáni belharcokba belefáradt afgánok körében, és gyorsan kiterjesztették befolyásukat az országra. 1995-ben elfoglalták az Iránnal határos Herat tartományt, majd egy évvel később Kabult, megdöntve Burhanuddin Rabbani elnök rezsimjét. (Rabbani maga is a szovjet megszállás ellen harcoló mudzshidák egyik alapítója volt.) 1998-ra a tálibok irányították Afganisztán majdnem 90 százalékát.

Korai népszerűségüket nagyrészt annak köszönhették, hogy visszaállították a törvényességet és vele a lakosság biztonságérzetét. A tálib rezsim radikalizmusa azonban gyorsan fokozódott. A saría szigorú értelmezésével összhangban hozott rendelkezéseik kiterjedtek az afgánok mindennapjainak legapróbb és legszemélyesebb aspektusaira. Betiltották a tévét, a mozit, a zenét és a nem iszlám ünnepeket. A férfiakat szakáll, a nőket a fejet és a testet teljesen takaró burka viselésére kötelezték. Akinek nem volt elég hosszú a szakálla, vagy az öltözetét nem megfelelőnek találták, azt úgynevezett vallási rendőrök „a helyszínen”, vagyis az utcán veréssel fenyítették meg. A tíz évnél idősebb lányok nem járhattak iskolába, a nők nem dolgozhattak, csakis férfi kísérővel hagyhatták el az otthonukat, egymagukban még a házuk erkélyére sem léphettek ki. A házasságtörést halállal büntették, a lopáson ért bűnözők végtagjait levágták, gyakoriak volt a nyilvános lefejezések, akasztások.

Valójában nem változtak

A tálibok uralmának jóformán egyik napról a másikra véget vetett Afganisztán amerikai megszállása. A Bush-kormányzat a World Trade Center elleni támadásért az al-Kaidát irányító Oszáma bin Ládent és a terrorszervezetének biztos menedéket nyújtó tálib rezsimet tette felelőssé. Kevesebb mint egy hónappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után az Egyesült Államok és szövetségesei bevonultak Afganisztánba. A cél az volt, hogy megakadályozzák az al-Kaidát abban, hogy Afganisztánt használja terrorista tevékenységeinek bázisaként.

A hatalomból való kiszorításuk óta eltelt két évtizedben a tálibok fegyveres gerillaharcot folytattak a szövetséges erők és az Egyesült Államok által támogatott afgán kormány ellen, ahogy annak idején a szovjetek ellen tették. Kezdetben visszaszorultak az afgán-pakisztáni határvidékre, ahol azonban új erőre kaptak. Pakisztán területén is katonai sikereket értek el, annyira, hogy idővel az ország stabilitását fenyegették. Az egyik legjelentősebb tálib támadás 2012 októberében történt, amikor – a később Nobel-díjban részesült – Malala Yousafzait az iskolából hazafelé fejbe lőtték. Iszlámábád csak azután lépett fel ellenük határozottabban, hogy 2014 végén lemészároltak 148 embert – főként gyerekeket – egy peshawari iskolában.

Az amerikai csapatok 2021. júniusi kivonulása és Afganisztán visszafoglalása után a tálibok igyekeznek új arcukat mutatni a világnak. Azt állítják, hogy elkötelezettek a befogadó kormányzás mellett – annyira, hogy hajlandók tiszteletben tartani bizonyos nőjogokat is. Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a hatalomátvétel utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján azt bizonygatta, hogy a nők továbbra is dolgozhatnak, és folytathatják tanulmányaikat az általános iskolától a felsőoktatásig.

Ez radikális szakítás lenne a tálibok korábbi uralma alatt alkalmazott szabályokkal. Számos megfigyelő azonban attól tart, hogy a mindennapokban visszatérnek majd a 1996 és 2001 közötti gyakorlatokhoz. Amin Saikal, az Ausztrál Nemzeti Egyetem politológus professzora szerint a tálibok nem akarják, hogy Afganisztán páriaállammá váljon, azonban „ami az ideológiai elkötelezettségüket illeti, valójában nem változtak".

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?