Amit biztosra lehet tudni, hogy szerda hajnalban, nagyjából 12-15 perc különbséggel két drón közelítette meg a Kremlt, de még mielőtt becsapódott volna, a légvédelem megsemmisítette ezeket. A Kreml jelentése szerint a támadásnak sem személyi áldozata nem volt, sem jelentős kárt nem okozott.

Az első kérdés, ami felvetődik: ki lehetett az elkövető?

Amit a jelenlegi helyzetben tudunk, hogy senki nem vállalta fel a támadást.

Az orosz politikai vezetés első körben egyértelműen Ukrajnát tartotta felelősnek. Az akciót terrortámadásnak minősítették, amelynek célja Putyin életének kioltása volt. A Kreml által kiadott hivatalos nyilatkozat arra is kitér, hogy mindezek után Oroszország fenntartja magának azt a jogot, hogy válaszcsapást foganatosítson ahol és amikor azt indokoltnak látja.

Egy második nyilatkozatban Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyenesen az Egyesült Államokat tartja felelősnek a támadásokért. Peszkov, a Reuters szerint csütörtökön arról beszélt, hogy egyértelmű, hogy a támadások mögött az USA áll, a cél pedig az orosz elnök likvidálása volt. Éppen ezért a szóvivő kilátásba helyezte, hogy az egyik lehetséges orosz ellenválasz Zelenszkij „fizikai megsemmisítésére” tett kísérlet lesz. Tette mindezt úgy, hogy az USA érintettségével kapcsolatban semmiféle bizonyítékot nem tudott felmutatni.

Erős álláspontot fogalmazott meg az orosz parlament alsóházának szóvivője, Vjacseszlav Volodin is, aki egyenesen azt kérte az orosz politikai és katonai vezetéstől, hogy a válaszcsapás során olyan fegyvereket vessen be, amelyek képesek megsemmisíteni a kijevi terrorista rezsimet. Itt, anélkül, hogy nevesítette volna, vélhetően a taktikai atomfegyverekre gondolt a szóvivő.

Dimitrij Medvegyev volt orosz államfő, jelenleg az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője úgy fogalmazott, hogy ez az incidens rákényszeríti Oroszországot Zelenszkij és klikkjének fizikai likvidálására.

A dróntámadásokról érkezett első hírek után mind az ukrán, mind pedig az amerikai fél sietett tisztázni, hogy nem ők voltak az elkövetők. Ukrajna politikai és katonai vezetése többször és több helyen is nyilvánvalóvá tette, hogy nem ők állnak támadás mögött. Finnországi látogatása során maga Zelenszkij is egyértelművé tette, hogy az elkövető nem Ukrajna. Ugyanezt az álláspontot képviselte Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója is, aki nyilatkozatában nemcsak tagadta Ukrajna érintettségét, hanem egyenesen azt a kérdést tette fel, hogy racionálisan gondolkodva, mi az, amit egy ilyen támadásból Ukrajna nyerni tudna? Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy katonai célok tekintetében semmi haszonnal nem jár egy ilyen támadás, viszont arra kényszerítheti Oroszországot, hogy az ukrán városok, civilek és kritikus infrastruktúrák ellen indított támadásaik még hevesebbek, még brutálisabbak legyenek. Az ukrán álláspont szerint egy orosz provokációnak vagyunk mindannyian a szemtanúi, amelynek célja az, hogy Oroszország elterelje a figyelmet a fronton zajló eseményekről. Az orosz vezetés ugyanis fél a küszöbön álló ukrán offenzívától, és ezzel a megrendezett támadással csak azt akarja elérni, hogy ürügyet teremtsen egy nagyszabású terrortámadáshoz Ukrajnában.

Hasonlóképpen nyilatkozott a Fehér Ház szóvivője is, aki kihangsúlyozta, hogy a Biden-adminisztrációnak semmiféle tudomása nincs arról, hogy az ukránok ilyen lépésre készültek volna. Ugyanakkor újra megerősítette, hogy a Fehér Ház az elmúlt 14 hónapban mindvégig arra kérte Ukrajnát, hogy ne hajtsanak végre semmiféle támadást, katonai akciót orosz területeken, maradjanak meg a honvédő háború keretei között.

A dróntámadások körüli információs zajban megszólalt Ilja Ponomarev is, az a volt Duma képviselő, aki 2014-ben egyedüliként szavazott a Krím annektálása ellen, és aki emiatt Oroszország elhagyására kényszerült. Az ex-képviselő szerint a támadás mögött orosz partizán csoportok állnak, akiknek a célja az, hogy megtörjék a biztonságról és sebezhetetlenségről szóló orosz diskurzust, hogy a félelem magvait hintsék el az orosz, moszkvai polgárok körében. Ez egy olyan csapás volt, amely egyértelműsíteni akarta, hogy még Moszkva sincs biztonságban.

Egyelőre tehát még várni kell ahhoz, hogy bizonyíthatóan kiderüljön, ki volt az elkövető, ha erre egyáltalán sor kerül. A felvázolt forgatókönyvek közül bármelyik beigazolódhat.