Orosz katonai szóvivő: nem bombáztuk Mariupol környékét

Az orosz légierő nem hajtott végre csapásokat Mariupol térségében lévő földi célpontokra - jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. „Semmilyen feladatot sem hajtott végre földi célpontok ellen az orosz légierő Mariupol közelében” - mondta.

Azt állította, hogy a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos „légicsapás” valójában „teljességgel megrendezett provokáció” volt, amelynek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Beszámolója szerint a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket „a nacionalisták” elzavarták.

Konasenkov a városból elköltözött szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy a kórházat a kedvező taktikai elhelyezkedése miatt az Azov ukrán nacionalista zászlóalj erőddé alakította át. Azt mondta, hogy az épület külső és belső sérülései nem származhattak légibombától, mert az az összes falat ledöntötte volna.

A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi” szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak. Azzal vádolta az Azov zászlóaljat, hogy tagjai szerinte „nyolc éven át tudatosan és különös kegyetlenséggel pusztították a civileket” a Donyec-medencében. (MTI)

Benelux: nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz

Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz - mondta csütörtökön Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója előtt Versailles-ban, Ukrajna "azonnali" EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint "nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra".

A kétnapos találkozót - amelynek témája az ukrajnai háború miatt Európa energetikai függetlenségének stratégiája és az európai védelmi politika lesz - az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendezi.

A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni. Várhatóan megerősítik, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekintik, de Kijev európai uniós csatlakozási folyamatét csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek. (MTI)

Lukasenka: Fehéroroszország ad áramot a csernobili atomerőműnek

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette csütörtökön, hogy utasította országa szakembereit, gondoskodjanak a csernobili atomerőmű villamosenergia-ellátásáról - hozta nyilvánosságra az Ukrajinszka Pravda hírportál a BelTA fehérorosz állami hírügynökségre hivatkozva.

Lukasenka szavai szerint szerda este telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki tájékoztatta őt a csernobili atomerőmű körül kialakult helyzetről. Ezután a fehérorosz elnök utasítást adott az energiaügyi miniszternek arra, hogy "haladéktalanul biztosítson ott áramot (a csernobili atomerőműben)". „Nekünk szovjet időkből származó villanyvezetékünk van, amelyet haladéktalanul helyre kell állítani. Az ideiglenes megoldás szerint az áramot a csernobili erőmű egyik alállomására kell eljuttatni, hogy a nukleáris létesítmény a szokásos üzemmódban biztonságban legyen. Minden lehetőséget mérlegelni kell” – fogalmazott a fehérorosz elnök.

A BelTA emlékeztetett arra, hogy Lukasenka Oroszországban tesz munkalátogatást, ahol a tervek szerint pénteken Moszkvában megbeszélést folytat Putyin elnökkel is. (MTI)

Ma senki se tudta elhagyni Mariupolt

Egyetlen egy civil sem tudta elhagyni a dél-ukrajnai Mariupolt, mert az orosz erők nem tartották be az ideiglenes tűzszünetet - mondta el Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán nemzeti televízióban.

Mariupol az orosz hadsereg által az egyik legkeményebben bombázott, stratégiai helyen fekvő 400 ezres város. Csütörtökön itt is humanitárius folyosót nyitottak a lakosok kimentésére, amire nagy szükség is lett volna, mert helyszíni beszámolók szerint katasztrofális állapotok vannak, sok helyen már élelmiszere sincs a lakosságnak. (The Guardian)

Iohannis: az ukrajnai háború és az energia kérdésköre szerepel napirenden az uniós vezetők versailles-i ülésén

Tűz alá került egy orosz tankoszlop Brovariban

Egy ukrán drón rögzítette, ahogy egy orosz harckocsioszlop tűz alá kerül Ukrajnában. Az ukrán hadsereg állítása szerint egy orosz harckocsiparancsnok meghalt a támadásokban Kiejvtől 26 kilométerre, Bovariban.

Trudeau: Kanada ukrajnai menekülteket fogad be

Kanada ukrajnai menekülteket fogad be, és ennek érdekében egyszerűsíti a befogadási és a munkavállalással összefüggő eljárásokat - közölte Justin Trudeau kanadai kormányfő csütörtökön Varsóban, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Trudeau bejelentette: Kanada megduplázza, 30 millió dollárra növeli az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásra szánt eszközeit. „Szívesen befogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket” – jelentette ki Trudeau, hozzátéve: ennek érdekében 117 millió dollárt különítenek el a bevándorlási eljárás felgyorsítására. Rámutatott: Kanadában népes ukrán közösség él. Újságírói kérdésre elmondta: annyi menekültet fogadnak be, "amennyit csak lehet". (MTI)

Horvátország és Szlovénia további ukrajnai menekülteket fogadott be

Horvátországba eddig 4500, Szlovéniába pedig 2500 ukrajnai menekült érkezett - közölte a két ország belügyminisztériuma csütörtökön.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: a menekültek 47 százaléka nő, 42 százaléka gyermek és 12 százaléka férfi. Többségük családoknál, barátoknál talált menedéket - tette hozzá. Kiemelte: az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására, és Horvátország már jelezte, hogy kész 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyről gondoskodni.

Ales Hojs szlovén belügyminiszter elmondta: eddig 800 ukrán állampolgár kért nemzetközi védelmet Szlovéniában, de az országban tartózkodók száma összesen 2500-ra tehető. Többségük magánszállásokon, rokonoknál, barátoknál húzza meg magát - fűzte hozzá. Megjegyezte: Szlovénia 20-30 ezer menekültet kész befogadni, de összesen akár 200 ezerről is tudna gondoskodni. (MTI)

Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta - mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön egy televíziós műsorban, amelyet ukrán csatornák azonos időben közvetítettek.

A városvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, „olyanná vált, mint egy erődítmény”. „Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket” - hangoztatta Klicsko. (MTI)

Putyin: külső irányítás alá kell venni a bezárt külföldi cégeket

A bezárt külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal csütörtökön tartott videókonferenciáján. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván bezárkózni, kész minden partnerével együttműködni, és hogy az országban maradó külföldi befektetők jogait a kormánynak meg kell védenie.

A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bezárásával kapcsolatban határozott fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy ezeknél a cégeknél „külső irányítást” kell bevezetni, és olyan embereknek kell átadni őket, „akik dolgozni akarnak”. „Ehhez elegendő jogi, piaci alapú eszköz áll rendelkezésre” – mondta az orosz elnök. (MTI)

Fehérorosz szakemberek helyreállították a csernobili atomerőmű áramellátását

Az orosz energiaügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint az Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök által küldött szakemberek helyreállították az áramellátást az orosz irányítás alá került csernobili atomerőműben, ahol az orosz megszállás után, a vezetékek sérülése miatt szűnt meg az áramszolgáltatás.

Ukrajna szerdán azt kérte, hogy időszakos, helyi tűzszünettel tegyék lehetővé a javításokat, figyelmeztetve, hogy az áramkimaradás tartós fennállása esetén szivárgás fordulhat elő. (BBC)

Putyin: Oroszország teljesíti energiaszállítási kötelezettségeit

Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtöki kormányülésen. Elmondta, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a "nadrágszíj behúzására és melegebb ruha viselésére" szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének. (MTI)

Kína mielőbbi tűzszünetet remél

Vang Ji kínai külügyminiszter a csütörtökön Jean-Yves Le Drian francia, valamint Luigi Di Maio olasz külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetésein Kína reményét fejezte ki, hogy az orosz és az ukrán felek mielőbb tűzszünetet hirdetnek.  

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang francia hivatali kollégájának elmondta: a két fél között eddig folytatott, három tárgyalás után ugyan még mindig látványos különbségek állnak fenn, de minden tárgyalással újabb problémák küszöbölhetők ki, a békébe vetett remény is egyre erősebbé válhat, és újabb lépéssel kerülhetnek közelebb a tűzszünethez. A kínai külügyi tárca vezetője elmondta: Peking reméli, hogy a nemzetközi közösség tovább bíztatja és támogatja a feleket a tárgyalások folytatásában, és ezekhez megfelelő környezetet és feltételeket teremt. A miniszter ismét aláhúzta: Kína ellenzi az egyoldalú szankciókat. Úgy vélekedett, a "korlátlan szankciók" felborítják a nemzetközi ellátási lánc stabilitását, és az élelmiszer- és energiaválság felerősödéséhez vezetnek, amely minden ország lakóinak árt. Vang ezért minden felet nyugalomra intett, és a feszültségek enyhítésére tett, hathatós lépéseket sürgetett.

A francia külügyminiszter a közlemény szerint arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus nem csupán Európa biztonságára, hanem a világrendre és a világpiacra is negatív hatást fejt ki. Le Drian egyetértett Vanggal abban, hogy lépéseket kell tenni a humanitárius válság elkerülése, valamint a problémák diplomáciai rendezése érdekében.

A kínai külügyminiszter olasz hivatali kollégájával történt egyeztetésekor pedig . a kínai külügyi közlemény szerint - a fentieken kívül hangsúlyozta: Kína sajnálatosnak tartja, hogy az ukrajnai helyzet a jelenlegi állapotig fajult. (MTI)

Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek továbbítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte csütörtöki varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az Észak-Atlanti Szövetség alapszerződése ötödik, a kollektív védelemről szóló cikke melletti kiállását. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta 5 ezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst. Közölte: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget. (MTI)

Százmilliárd dollárnál is nagyobb lehet a kár

Legalább 100 milliárd dollár értékű infrastruktúrát és vagyontárgyakat semmisítettek meg az orosz támadások Ukrajnában a háború 15 napja alatt – közölte csütörtökön a Sky New szerint Ukrajna legfőbb gazdasági tanácsadója, Oleg Utenszko.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter a hét elején jelentette be, hogy megközelítette a 10 milliárd dollárt az infrastrukturális károk mértéke Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta. (Sky News)

Újabb orosz oligarchák, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat csütörtökön a brit kormány.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új intézkedések Abramovics és Miller mellett Oleg Gyeripaszkát, az En+ Group energia- és fémipari konglomerátum résztulajdonosát, Igor Szecsint, a Rosznyefty vezérigazgatóját, Andrej Kosztyint, a VTB Bank elnökét, Nyikolaj Tokarevet, a Transznyefty állami olajszállítmányozási vállalat elnökét és Dmitrij Lebegyevet, a Rosszija Bank igazgatótanácsának elnökét érintik. A külügyi tárca ismertetése szerint a szankciókkal sújtott orosz nagybefektetők együttes vagyona hozzávetőleg 15 milliárd font. (MTI)

Sok civil áldozat a Donyec-medencében

Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében - közölte az ukrán országos rendőrség csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.

A Donyec-medencében az elmúlt 24 órában legalább 27 polgári lakos sérült meg. Ezenfelül a nyugati országrészben, Zsitomir megyében halt meg robbanás következtében egy polgári személy.  

Súlyos légi és tüzérségi csapások érték Donyeck megye déli részét, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát és Volnovaha települést, illetve azok peremvidékeit, de támadások voltak a Donyecktől északra fekvő Kramatorszk és Szvitlodarszk térségében is. Károk keletkeztek 34 objektumban, köztük két általános iskolában, egy főiskola, valamint egy gyermekkórház és egy szülőotthon épületében.

Közben a kijevi vezérkari főnökség csütörtökön délben kiadott közleményében azt írta, hogy az ukrán védelmi erők minden irányban feltartóztatták az orosz csapatok előrenyomulását, utóbbiak az eddig elfoglalt állásaikat tartják, illetve csapat-átcsoportosításokat hajtanak végre. Egyebek mellett nem mondtak le arról, hogy elzárják az ukrán fővárost, Kijevet nyugati és délnyugati irányból - fűzte hozzá a vezérkar. (MTI)

Pénteken Moszkvába látogat Putyin legszorosabb szövetségese

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken Oroszországba látogat, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta csütörtökön a Reuters a fehérorosz elnöki sajtószolgálathoz közel álló First Man's Pool Telegram-csatornára hivatkozva.

A két ország vezetője „megvitatja a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseit, a szakszervezeti együttműködés fejlesztését és a gazdasági együttműködést a szankciós nyomás körülményei között. A térségbeli és az ukrajnai helyzet is napirenden lesz” – áll a közleményben.

A BelTa fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint Lukasenka csütörtökön azt közölte védelmi minisztériumával, hogy a fehérorosz hadseregnek meg kell akadályoznia, hogy bárki is „hátba támadja” az Ukrajnában harcoló orosz erőket. Lukasenka azt mondta a védelmi főnökének, hogy meg kell akadályozniuk minden olyan – feltehetően az ukrán erők által tett – kísérletet, amely az orosz utánpótlási vonalak elvágására és „az oroszok hátulról történő megtámadására” irányul. (Reuters)

Lavrov nem hiszi, hogy nukleáris háborúvá fajulna a helyzet

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem hiszi, hogy nukleáris háborúvá fajulhatna az orosz–ukrán háború, de figyelmeztette az Egyesült Államokat és Európát, hogy Moszkva soha többé nem akar a Nyugattól függeni - írja a Reuters.

A nemzetközi hírügynökség szerint az orosz Kommerszant című lap tudósítója azt kérdezte tőle, hogy szerinte a konfliktus miatt kirobbanthat-e egy nukleáris háború, mire Lavrov azt mondta: „Nem akarom elhinni, és nem is hiszem el.” Lavrov szerint a Nyugat az, amely folyton visszatér a nukleáris háború témájához. 

Az orosz külügyminiszter szerint a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország, amelyek ma mind az Európai Unió és a NATO tagjai – elleni esetleges orosz támadásról szóló hírek „régi átverésnek tűnnek”. (Reuters)

Szoros kapcsolattartásról állapodott meg Scholz, Macron és Putyin

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodott, hogy szoros kapcsolatban maradnak a következő napokban - közölték német kormányzati körök csütörtökön.

A tájékoztatás szerint csütörtök délelőtt Olaf Scholz és Emmanuel Macron telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Követelték tőle, hogy gondoskodjon az azonnali tűzszünetről az ukrajnai háborúban. Hangsúlyozták, hogy Oroszország és Ukrajna konfliktusát a két ország közötti tárgyalásokon kell rendezni. A három vezető megállapodott, hogy a következő napokban szoros kapcsolatot tartanak egymással - közölték német tisztségviselők.

A német kancellár szerdán is tárgyalt telefonon az orosz elnökkel, erről a Kreml sajtóosztálya adott ki közleményt. A német kormányfő szóvivője vagy hivatala nem tájékoztatott a megbeszélésről.

Olaf Scholz legutóbbi, szerdai nyilatkozatában ugyancsak azonnali tűzszünetet sürgetett, és azt is követelte Vlagyimir Putyintól, hogy "vonja vissza az orosz inváziós erőket Ukrajnából". Hangsúlyozta, hogy "a katonai megoldásnak nincs értelme". Egyben elutasította a varsói vezetés azon javaslatát, hogy a lengyel légierő Mig-29-es vadászgépeit adják át az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton. (MTI)

A világ több vezető szállodalánca csatlakozott az Oroszország elleni embargóhoz

A Novotel és az Ibis szállodalánc francia tulajdonosa közölte, hogy felfüggesztette az összes tervezett oroszországi szállodanyitást és -fejlesztést, valamint az orosz cégekkel való együttműködést, bár továbbra is működteti több mint 50 szállodáját az országban, hogy 3500 orosz alkalmazottját támogassa.

Az Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, amely bejelentette, hogy felhagy terjeszkedési terveivel Oroszországban, amit a Hilton (egyebek között az LXR Hotels & Resorts, Waldorf Astoria, Hilton márkák) és a Hyatt is követett. A Marriott és az IHG még nem nyilatkozott.

„Döntöttünk arról, hogy felfüggesztjük fejlesztési tevékenységünket és új oroszországi beruházásainkat. A döntés azonnal hatályba lép" - áll a Hyatt üzletlánc hivatalos honlapján.

A Hilton lánc szerdán bejelentette, hogy bezárta moszkvai irodáját, és felfüggeszti az oroszországi szállodák építését. A cég közleménye szerint továbbra is figyelemmel kísérik az oroszországi helyzetet.

Korábban az Accor vezérigazgatója, Sébastian Bazin lemondta az erre a hétre tervezett találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az idei évre az Accor tervei között öt új szálloda megnyitása szerepelt Oroszországban. Az Accor 50 szállodát működtet az országban, ebből 21 található Moszkvában.

Az Airbnb és a Booking.com foglalási szolgáltatók leállították tevékenységüket Oroszországban. (MTI)

Egy új ukrán törvény értelmében ukrán civilek és külföldiek is tüzet nyithatnak ellenséges harcosokra – számolt be a helyi média.

A hétfőn életbe lépett jogszabály szerint a legálisan Ukrajnában tartózkodó külföldiek mellett hontalanok is kaphatnak fegyvert, és bevethetik őket a támadásban részt vevő orosz katonák ellen. A fegyverek kiadását a belügyminisztérium szabályozza. A fegyvereket és a megmaradt lőszereket legkésőbb a hadiállapot megszűnését követő 10 napon belül vissza kell szolgáltatni. (hirado.hu)

Lavrov: az egész világot manipulálják a hamis hírekkel

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az egész világot manipulálják az orosz hadsereg által elkövetett rémtettekről szóló hamis hírekkel.

Lavrov csütörtök délelőtt a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott törökországi megbeszélése után mondta azt újságíróknak, hogy hamisak azok az állítások, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán szülészetre mért volna csapásokat Mariupolban. A szóban forgó épületben Lavrov szerint már nem voltak egészségügyi dolgozók és szülőanyák, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt.

Az orosz külügyminiszter arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítana el találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos “konkrét kérdéseket”.

Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

„Oroszország nem vesz részt abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár. (MTI)

Az orosz védelmi minisztérium közölése szerint Mariupol környékét ellenőrzés alá vonták.

A Donyecki Köztársaság népi milícia egységei átvették az irányítást Azovszkij, Najdenjvka, Lyapyne és Vynohradar térségei felett, és megközelítették az Azovstal-üzemet. A város nyugati részének nyugati negyedét „felszabadították” – mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az Interfax hírügynökség beszámolója szerint.

Ezt egy nappal korábban még légi csapást mértek egy gyermekkórházra Mariupolban, ahol az elmúlt napokban heves harcok dúltak. A városi tanács közben arról számolt be, hogy Mariupolt újabb légitámadás érte csütörtökön, nem sokkal a bejelentést követően.

A Sky News szerint ezzel egy időben a Mariupolba igyekvő humanitárius konvojoknak meg kellett fordulniuk a harcok miatt – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. (hirado.hu)

Ukrajna több városban is tűzszünetre vár, csütörtökön hét humanitárius folyosót nyithat meg

A CNN értesülései szerint Ukrajna csütörtökön hét humanitárius folyosót nyithat meg a civil lakosság számára, hogy az elhagyhassa az orosz csapatok által ostromlott városokat – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk. Az ország jelenleg tűzszünet kihirdetésére vár, hogy megkezdhesse az evakuációt.

A hét új humanitárius folyosó közül egy Mariupolból nyílna Zaporizzsja felé, Szumi megyéből pedig három menekültekből álló oszlopot indítanának el: egyet a mintegy 160 kilométerre lévő, Ukrajna középső részén található Poltavába, egyet Trosztyanec és Poltava, egyet pedig Krasznopillja és Poltava között. Továbbá folyosó nyílna meg a keleti Izjum városától a harkivi régióban fekvő Lozováig, ezen kívül még a Kijevtől északra fekvő járásokból: Bucha, Borodjanka, Irpiny és Hosztomel. (hirado.hu)

Csütörtök délelőtt Dmitro Kuleba ukrán, majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megérkezett a törökországi Antalyába, hogy megkezdje az ukrán válság február 24-i kirobbanása óta az eddigi legmagasabb szintű orosz–ukrán egyeztetéseket – közölte a Fox News. A tárgyalások során, amelyeket Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kezdeményezett, remélhetőleg sikerül tűzszünetet elérni. (hirado.hu)

In #Antalya, Russian Foreign Minister Sergey #Lavrov held a meeting with Turkish Foreign Minister @MevlutCavusoglu.#RussiaTurkey pic.twitter.com/dDG4TYTYGU

— MFA Russia ???????? (@mfa_russia) March 10, 2022

A Kijevtől északnyugatra állomásozó orosz csapatok egy hét alatt csak kisebb előrelépést tettek, miközben folyamatosan veszteségeket szenvednek az ukrán ellenállás miatt – írta csütörtök reggeli az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. A frissítés szerint az oroszok csökkentették légierejük aktivitását az elmúlt napokban Ukrajna felett, „feltehetően az ukrán légvédelmi erők váratlan hatékonysága és kitartása miatt”. (MTI)

Elfogadta a washingtoni képviselőház az Ukrajnának szánt 13,6 milliárd dolláros segélyt

Elfogadta a washingtoni képviselőház helyi idő szerint szerda este, hogy az Egyesült Államok 13,6 milliárd dolláros humanitárius és gazdasági segélyt nyújtson az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának. A támogatásnak a humanitárius segítségnyújtás mellett az is a célja, hogy a kelet-európai ország meg tudja erősíteni hadseregét az orosz haderővel szemben. (MTI)

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nemrég arról beszélt, hogy az ukrán haderők a támadás előtt kimenekítették a mariupoli gyermekkórházból a személyzetet és a pácienseket, majd harci állásokat állítottak fel az épületben, amelyet az oroszok aztán szerda délután lebombáztak. A támadás után közzétett felvételek azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják, hiszen a személyzet mellett páciensek is tartózkodtak a gyermekkórházban. (hirado.hu)

A védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben leszögezi: Románia területén nincsenek ukrán katonai repülőgépek. Az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének szerdán tett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint ukrán vadászgépeket telepítettek Románia területére, amelyek így „nem vesznek részt a konfrontációban”, a következő pontosításokat teszik: az állítás teljes mértékben hamis. Románia területén nincsenek ukrán katonai repülőgépek – közölte a védelmi tárca. (Agerpres)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtök délelőtt megérkezett a törökországi Antalyába, hogy Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter közvetítésével tárgyaljon Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a békéről. A legfrissebb hírek szerint a találkozó nem tart majd tovább egy óránál. (hirado.hu)

Глава МЗС Дмитро Кулеба прибув до Анталії. Там заплановані переговори з міністром закордонних справ росії Лавровим. pic.twitter.com/SH2bcu1v6y

— Телеканал "Прямий" (@prm_ua) March 10, 2022

„A civilek fizetik a legnagyobb árat egy olyan háborúért, amelyhez nekik semmi közük. Ezt az értelmetlen erőszakot abba kell hagyni. Vessünk véget a vérontásnak most!”– írja a Twitteren António Guterres. Bejegyzésében az ENSZ-főtitkára „rettenetesnek” nevezte és elítélte a mariupoli szülészeti klinika és a vele egybeépült gyerekkórház elleni légitámadást. (hirado.hu)

Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasított minden, az Egyesült Államok által az ukrajnai konfliktus enyhítésére felkínált lehetőséget, és inkább fokozta a katonai jelenlétet – mondta szerdán, Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a brit hivatali partnerével, Liz Trusszal közösen tartott sajtótájékoztatóján. „Arra törekedtünk, hogy lehetőségeket biztosítsunk Putyin elnöknek. Ő az egyetlen, aki el tudja dönteni, hogy él-e velük, vagy sem. Eddig minden alkalommal, amikor lehetősége lett volna rá, inkább rálépett a gázpedálra és továbbment ezen a szörnyű úton" – fogalmazott Blinken. Az amerikai külügyminiszter azt mondta: nem érti, mi a célja Moszkvának, ugyanis „az ukránok megmutatták, hogy nem fogadnának el semmilyen bábkormányt, amelyet Putyin megpróbálna beiktatni a megválasztott ukrán kormány leváltása után.” (MTI)

Két hét alatt több mint egymillió gyerek menekült el Ukrajnából

Az orosz–ukrán konfliktus február 24-i megkezdése óta több mint egymillió gyermek menekült el Ukrajnából a szomszédos országokba – közölte a Fox News az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatójára hivatkozva. A súlyos pusztítással járó összecsapásokban ugyanakkor 37 kiskorú vesztette életét és 50 sebesült meg – tudatta közleményben Catherine Russell, az UNICEF munkatársa. (hirado.hu)

Zelenszkij: szerdán 35 ezer civilt menekítettek ki az ostromlott városokból

Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki szerdán az ostromlott ukrán városokból – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A politikus videoüzenetben jelentette be, hogy Szumi, Enerhodar városok és a főváros, Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül menekítik. Az államfő reményét fejezte ki, hogy az evakuálások ma is folytatódnak, és további három humanitárius folyosó nyílik meg a kilenc napja ostrom alatt álló Mariupol, a délkeleti Volnovaha és a keleti Izjum városokból. (hirado.hu)