Pedig az Európai Unió három év alatt 30 millió eurót költött ezek megelőzését célzó programokra.

Több mint 150 millió ember szenved mentális betegségtől Európában, és a helyzet főleg a fiatalok körében romlik, noha az Európai Unió kifejezett pénzügyi tételeket szán a probléma orvoslására.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a koronavírus-járvány csak rontott a dolgok állásán, és az Európai Bizottság, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös riportja sem kecsegtetett semmi jóval. Utóbbi szerint az európai fiatalság körében megduplázódott azok száma, akiknek mentális segítségre volna szükségük, ám nem kapnak.

A legfőbb tünetek között a depresszió, a feszültség, idegesség, valamint a nyugtatószerek rendellenes használata sorakozik, a kiváltó okok között pedig a leggyakoribb a szegénység, a munkanélküliség, a túlzott kétkezi munka, illetve a már említett hiánya a mentális segítségnek.

Gyakran a leginkább veszélyeztetett embereket érinti a probléma a legsúlyosabban. Ugyanilyen alapigazság sajnos, hogy sokan beleragadnak a problémákba, és csendben szenvednek – mondta a máltai EP-képviselő, Alex Agius Saliba.

A tavaly májusban Európa legnagyobb független mentálhigiénés civil szervezete, a Mental Health Europe által megszervezett Európai Mentális Egészség Héten is hasonló megállapításokra jutottak, rögzítették, hogy a legtöbb európai országban a 15–24 évesek mentális egészségügyi problémái a megelőző két évben megduplázódtak a világjárvány következtében, ráadásul az európai régióban zajló fegyveres konfliktusok fokozták a bizonytalanságot és a félelmet. 

Az Európai Bizottság a jelentésében kitért arra, hogy a hangsúlyt át kell helyezni a megelőzésre – azaz kezelni kell a viselkedési és környezeti kockázati tényezőket, valamint ambiciózusabb intézkedéseket kell hozni az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén.

Az Európai Unió a különböző csatornáin keresztül az elmúlt három évben 30 millió eurót költött a mentális egészség megőrzésére, idén pedig újabb 18 millió eurót szán egy újszerű megközelítés kidolgozására. Ebből júniusra készülhet el a stratégia.

„Amikor a mentális egészségről beszélünk, akkor meg kell értenünk, hogy ebbe minden és mindenki beletartozhat a gyermekkortól az idősekig” – mondta a ciprusi Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa. Hozzátette, hogy a fizikai és mentális egészség párban jár, és csak akkor élhetünk jól, ha ezek harmóniában vannak. Ehhez képest a mentális betegség és a fájdalom ördögi kört teremthet, rontva a közösségi életben való részvétel, a mobilitás és összességében az élet minőségét.